Warning: A non-numeric value encountered in /nfsmnt/hosting2_1/d/9/d9fc26de-32ab-41ff-a8f2-202ea3d1c327/minoritykids.sk/web/wp-content/themes/Divi/functions.php on line 5763

Légy optimista! Gondolkodj pozitívan! Örülj az életnek, élj át minél több pozitív érzést! – hangzanak el gyakran jó tanácsként az előbbi mondatok. Néha megfogadjuk ezeket, néha nem, van, hogy kételkedünk kivitelezhetőségükben, hatásosságukban. De mi lehet az igazság? Valóban segít a pozitivitás, vagy csak álomvilágba ringatjuk magunkat? És mi van
a negatív érzésekkel, élethelyzetekkel? Cikksorozatom negyedik, jelenlegi részében ezen kérdéseket boncolgatom.

Mire valók az érzelmek?

Az érzelmek nagyon sokáig nem kaptak megfelelő figyelmet a tudományon belül, a kutatók megfoghatatlannak, túl személyesnek ítélték azokat. Később azonban kezdték felismerni, hogy a különböző érzések hatással vannak cselekedeteinkre, testünk működésére – igaz, eleinte a negatív és a pozitív emóciók közül inkább csak az előbbiek érdekelték
a szakembereket. Arra voltak kíváncsiak, hogy az olyan negatív érzések, mint például a félelem, undor, szorongás, fáradtság miért hasznosak az emberiség számára. Elméletük szerint a kellemetlen érzelmek figyelmeztetik a testünket, hogy valami nincs rendben, és azonnal cselekednünk kell. Gondoljunk csak bele: most nem nagyon lehetnénk itt, ahol vagyunk, ha a barlanglakó őseink szervezete a mamut vagy a kardfogú tigris látványára nem a „Menekülj!” parancsot adta volna, hanem a „Jaj, de aranyos állat! Simogasd meg!” vezényszót. Manapság is számtalan veszély leselkedik ránk, okos testünk pedig küldi is a figyelmeztető jeleket: a sötét sikátorban sétálva borzongunk; a romlott ételtől undorodunk; fáradtságot érezve pihenünk, hogy elkerüljük a végkimerülést.

Az ezredforduló táján végre eljött a pozitív érzelmek ideje is, a tudományon belül megkapták a nekik járó figyelmet, hála a pozitív pszichológiának és kiváltképp legismertebb képviselőjének, Barbara Fredricksonnak. A pszichológusnő A pozitív érzelmek hatalma című művében tudományosan (!) bizonyítja, hogy a pozitivitás csodás dolog: megfiatalít, megszépít, egészségesebbé, kreatívabbá és boldogabbá tesz, fejleszti a jellemünket.

Fredrickson a kutatásai során hat tudományos tényt fedezett fel a pozitív érzelmekkel kapcsolatban, melyek a következők:

  1. A pozitivitás jó érzést kelt – A pozitív érzelmek kellemes élménnyel járnak együtt –írja Fredrickson, ám egyben figyelmeztet arra is, hogy nem minden tartozik a pozitivitás kategóriájába, ami jó érzéssel jár (pl. a drogok és egyéb káros függőségek). Az igazi pozitivitásnak 10 formája van: az öröm, a hála, a derű, az érdeklődés, a remény, a büszkeség, a vidámság, az áhitat, az ihletettség és a szeretet.
  2. A pozitivitás megváltoztatja az elme működését – A pozitivitás kinyitja az elmét és szélesíti a látóteret is. Pontosan mit is jelent ez? Ha jól érezzük magunkat, akkor a gondolkodásunk rugalmasabbá válik, könnyebben jegyzünk meg új információkat, meglátjuk a nagyobb összefüggéseket, nyitottabbá válunk a világ felé. Egyszóval hatékonyabban tanulunk és fejlődünk.
  3. A pozitivitás erőforrásokat teremt – Minél gyakrabban élünk át pozitív érzelmeket, annál több erőforrás raktározódik el bennünk: vagyis erősebbé, bölcsebbé és ellenállóbbá válunk az idő folyamán.
  4. A pozitivitás az ellenálló képesség motorja – Életünk során sok káros stressz ér minket, mely gyengíti az immunrendszerünket, nem egyszer megbetegíti a szervezetünket. A pozitivitás pont az ellenkező hatást váltja ki a testünkben: olyan biokémiai folyamatokat indít be, amelyek semlegesítik a distressz negatív hatásait és elősegítik a szervezet egészséges működését.
  5. A 3:1 feletti pozitivitási arány a kibontakozás jele – Az élet nem mindig fenékig tejfel – szokták mondani. A világ nem tökéletes, és mi sem vagyunk azok, így természetes, hogy mindnyájunk életében többé-kevésbé felbukkannak negatív életesemények, különböző problémák, stresszhelyzetek. Ha az életünkben több a jó, mint a rossz,
    vagyis megfelelő a pozitivitási arányunk (Fredrickson szerint a jó és a rossz mozzanatok kívánatos aránya 3:1), akkor a negatív események káros hatásai semlegessé válnak, mi pedig élettelibbnek, kreatívabbnak és ellenállóképesebbnek érezzük magunkat.
  6. A pozitivitás növelhető – Fredrickson szerint nagy beleszólásunk van abba, hogy mikor és hogyan érezzük magunkat. Ha hajlandóak vagyunk érte tenni, akkor megnövelhetjük a pozitivitási arányunkat, és elindulhatunk a „csak úgy elvagyunk” állapotból a kibontakozás felé.

Hogyan segíthetjük gyermekeinket a pozitivitási arányuk növelésében?

Az utolsó, hatodik tény szerint aktív formálói vagyunk életünknek, vagyis sokat tehetünk annak érdekében, hogy minőségibb, teljesebb életet éljünk. De nem csak a saját, hanem gyermekeink életében is megalapozhatjuk a pozitivitást, már egészen magzatkortól. Az előző cikkemben az érintésről és annak csodájáról írtam, vagyis arról, miként kommunikálhatnak anyukák és apukák a kis pocaklakóval, megalapozva ezzel a születendő gyermek érzelmi biztonságát és egészséges fejlődését. A világrajövetelt követő órák is
meghatározóak, az édesanyával eltöltött ún. aranyóra fontos üzenetet küld a babának: „Jó helyen, biztonságban vagy, szeretünk téged.“. Az ölelések, simogatások a későbbiekben is fontos szerepet játszanak, növelik a gyerkőcök jó kedvét, kellemes közérzetét. A közösen eltöltött minőségi idő rendkívül megnöveli gyermekeink pozitivitását, így pl. a közös játék, étkezés, séta, kirándulás, esti mese, stb. A friss levegőn való időzés már eleve kellemes közérzetet biztosít.

Bár számtalan egyéb módja létezik annak, hogy hogyan segítsük gyermekeink pozitív fejlődését, úgy vélem, a fent leírtak képezik mindennek az alapját. Szülői kötelesség, hogy ezeket biztosítsuk!
A kedves Olvasó még több gyakorlatot ismerhet meg, ha fellapozza Barbara
Fredrickson fentebb idézett könyvét, valamint, ha az elkövetkező hónapokban is velem tart.

The following two tabs change content below.
Péter Molnár

Péter Molnár

Andragógus, emberi erőforrás tanácsadó. Egyetemi tanulmányait Győrben és Révkomáromban végezte, szakterülete a pályaválasztási- és munkavállalási tanácsadás, valamint a személyiségfejlesztés. Jelenleg a Dunaszerdahelyi Munka-, Szociális és Családügyi Hivatalban dolgozik szaktanácsadóként. Hivatásának tekinti az emberek segítését, életére és munkásságára nagy hatással van a pozitív pszichológia eszmerendszere.