Warning: A non-numeric value encountered in /nfsmnt/hosting2_1/d/9/d9fc26de-32ab-41ff-a8f2-202ea3d1c327/minoritykids.sk/web/wp-content/themes/Divi/functions.php on line 5763

Molnár Kantner Évi régi, kedves csapattagunk, szinte a kezdetektől velünk volt, mivel érdekes meseterápiás projektjei és gyermekbarát ötletei kapcsán került mindinkább közelebb a projekt lelkületéhez. Hamarosan nagy dolog elé néz, az ő valódi projektje a Minoritykids és a Meseterápia mellett egy síró-rívó kisbaba lesz. Arról is beszélgettünk vele, miként éli meg ezt a szép korszakot az aktivitásai mellett, valamint hogy látja most, mint egy testben két lélek a gyermeklelket, magát a Minority Kidsben, a gyermekeket a társadalmunkban.

0. Most már kétség nem fér hozzá, nem lehet nem látni, hogy nemsokára anyai örömök elé nézel. Évi hogy viseled a 7. hónapot? Azon kívül, hogy a Cseperedő program előadója vagy és tovább viszed a somorjai meseterápiás csoportot, mit követel a kis emberke legbelül?

Észrevettem magamon, hogy megpróbálok lassítani, leadni a feladatokból. A Cseperedő program keretén belül tartott előadások során több anyuka is érdeklődött a meseterápiás foglalkozás iránt, érdekesnek találták és szerették volna kipróbálni, illetve szerették volna, ha gyermekeik szintén a folyamat részeseivé válhattak volna. Viszont annak ellenére, hogy nagyon örültem az érdeklődésnek, mivel ez mindenképpen pozitív visszajelzés számomra, azt kellett mondanom az érdeklődőknek, hogy egy kicsit hosszabb szünetre indulok most. Jelen pillanatban a kis emberke a legfontosab számomra. Már nagyon aktívan mocorog, úgy érzem
tökéletes szimbiózisban élünk, szerencsére problémamentes a várandósságom. El tudom végezni a munkámat, amit nagyon szeretek, de ahogy említettem, már sokkal kevesebbet vállalok, mint ezelőtt.

1. Hogy kezdtél el írni a Minority Kidsnek és dolgozni projektünkben?

Igazából Te kerestél meg engem, hogy nem lenne-e kedvem csatlakozni a projekthez. Nagyon örültem a felkérésednek, mindigis aktív útkereső voltam, szerettem és szeretem magam új dolgokban is kipróbálni. Éppen ezért a cikkek írását kihívásként éltem meg, de ahogy nekiláttam, jöttek a gondolatok maguktól.Ezt követően több gyermeknapi és „mesés“ rendezvényen is részt vettem.

2. Milyennek látod a családok, anyák és gyermekek helyzetét Szlovákiában ill. dél- szlovákiai városokban ?

Úgy érzem van hova fejlődni. Sokszor tapasztalom, hogy az anyukák alapvető információhiányban szenvednek, főként a lehetőségeiket illetően. Valósznűleg kevés idejük van arra, hogy információkat szerezzen az őket érintő problémákat illetően, ezért a közösségi csoportokban egymástól érdeklődnek, ami nem mindig a legjobb ötlet. A leghitelesebb forrást érdemes megkeresni. Tehát az információáramláson lenne még mit javítani.

3. Milyen tapasztalatod van magyar, vagy más kisebbségben élő szülőkkel, anyukákkal illetve gyerekekkel? Hogy élnek, mi foglalkoztatja őket konkrétan felétek?

Nagyon szeretnének mindent tökéletesen csinálni. Jó szülőkké válni, ugyanakkor saját elveiket ötvözni a modern gyermekenevelés elveivel. Talán a legnagyobb kihívásként azt élik meg, hogy ki kell alakítaniuk a saját gyermeknevelési elveiket, stílusukat, ami nem mindig könnyű. Dunaszerdahelyen nagyon sok lehetőség van már, olyan csoportok, ahova az anyukák ellátogathatnak, foglalkozások, beszélgetések.

4. Mi hajt előre a Meseterápia Csallóközben szervezésénél?

Számomra nagyon fontos a gyermeki lélek, a gyermekek fejlesztése, főként emocionális szinten. Szeretném, ha minél több gyerekhez eljutna a mese szava, mert a mesében ott van minden, amire a gyermeknek szüksége van. Az élőszavas mesélést semmi sem tudja felülmúlni. A fantázia, szókincs fejlesztése szintén nem elhanyagolandó. Illetve a kreativitás fejlesztése is nagyon fontos dolog. Ezeket és még sok minden mást is próbálok ötvözni
a foglalkozásokon. Mindig megújulni szerintem nagyon fontos dolog és megtalálni annak a módját, hogy lehet megszerezni és megtartani a gyerekek figyelmét. Nem titkolt célom az olvasás megszerettetése a gyerekekkel, szintén a meséken, történeteken keresztül. A felnőttekkel való munka picit más. Felnőttkorban már nehezebb megküzdeni a gyermekkori traumákkal, kudarcokkal. A már említett nyugalmi időszakom után szeretném továbbra is folytatni a meseelemző esteket, ahol az érdeklődők megismerkedhetnek a meseterápia alapjaival és elindulhatnak az önismereti úton. Illetve önmagam képzése is ott szerepel a listán.

5. Sokszínű WOWMOM vagy, ez tény. Mit érzel a különböző szegmensekben (könyvtár, blogírás, meseterápia, pszichológia ) és mit gondolsz, ezek közül a szakmai szerepeid közük mi áll legközelebb hozzád most?

Jelen pillanatban a meseterápia áll hozzám a legközelebb. Ennek a módszernek a segítségével lettem az, aki vagyok. Ez lehet elsőre furcsán hangzik, de igaz. Szeintem az embernek meg kell találnia azt a módszert, aminek a hatására megtalálja az életfeladatát, közel kerül önmagához és főként megkapja  kérdéseire a választ. Szeretném, ha mások is részesülnének ebben, ha többet foglalkoznának a lelkükkel, nem csupán a testükkel. Mert lélek és test szorosan kötődik egymáshoz. A könyvtárban végzett munka szintén nagyon közel áll hozzám. Nagyon szeretem a gyerekeket, a velük végzett munka feltölt, főként, mikor látom rajtuk az érdeklődést. Szeretek ötletelni, ötletelni, mivel is tudnám érdekesebbé tenni a foglalkozásokat. A legfontosabb számomra az, hogy mindig újat mutassak, tanítsak nekik, fejlesszem a személyiségük.

6. Hogy néz ki egy átlagos napod? Hogy lehet egyre több aktivitást egybe kovácsolni még a várandósság ideje alatt is?

Reggel 8 órától 4 óráig dolgozom. A meseterápiás csoportok az esti vagy késő délutáni órákban zajlanak. A tervezgetés, foglalkozásokra való előkészület hétvégén zajlik. Egy-egy foglalkozás előkészítése időigényes feladat, mivel megpróbálok minél több elemet beépíteni a találkozókba. A cikkek írása szintén este történik, nyugalmi állapotban könnyebben jönnek
a gondolatok. Nemrég fejeztem be a kisdoktori munkám írását, ami szintén eléggé lekötött. Az államvizsga még ezután következik.

7. Úgy gondolod, hogy a nők – az anyák képesek alakítani esetleg megváltoztatni a világot maguk  körül?

Véleményem szerint igen. A nők sok mindenre képesek, könnyebben kinyilvánítják az érzelmeiket, ezáltal sokkal könyebben fel is dolgozzák azokat, mivel köztudott, hogy akkor tudunk megszabadulni leginkább a felgyülemlett stressztől, ha megtanuljuk kiadni magunkból. Úgy gondolom, ha a nők képessé válnak egyensúlyba kerülni önmagukkal, akkor nagyon sokat tudnak változtatni helyzetükön, illetve a körülöttük levő világon.

8. Azok számára, akik nem olvastak még, mi az, ami mostanában a leginkább foglalkoztat. Figyelmükbe ajánlom írásaid minoritykids.sk oldalán, Mese segítő szerepe c. sorozatban is.

Mostanában szinte minden gondolatomat a születendő kisbabánk köti le. A férjemmel nagyon készülünk az ő érkezésére. Egy igazi csodaként élem meg a várakozást és alig várom, hogy a megfelelő időben a világra jöjjön.

9. Mik az igazán szívmelengető témáid a saját témáid írásánál? Mit tervezel a jövőben a aktivitásaid kapcsán?

Szívügyemnek tekintem az introvertált, tehát félénk, visszahúzódó gyerekekkel való munkát. Én magam is ilyen gyerek voltam és nem kis munkámba került ebből kitörni, hogy azután ki tudjak bontakozni abban, amit nekem rendelt a sors. Hangot szeretnék adni ezeknek a gyerekeknek és bíztatni őket, hogy ne felnőttként kelljen foglalkozniuk a zárkózottság
kérdésével. Ezenkívül a jövőben szívesen megismerkednék a játékterápia módszerével és a gyógypedagógia is érdekel.

10. Mit szeretnél portálunk olvasóinak üzenni? Mivel online tanácsadói oldal vagyunk, szívesen fogadunk tanácsot bármilyen témával kapcsolatban, amivel foglalkozol, ami a gyermeknevelést segítheti.

Nagyon jó lenne, ha a szülők több minőségi időt töltenének gyerekeikkel, ha a gyerekek megismernék az igazi mesét és játékot és nem csupán a virtuális világban élnének. Tapasztalom a gyerekek körében, a foglalkozások, beszélgetések során, hogy 20-ból 17 gyerek számára a játék már csak a virtuális szinten való játékot jelenti. Történetesen 7 éves gyerekekről van szó. Figyeljünk oda arra, hogy milyen példát mutatunk a gyerekeknek, próbáljuk minimalizáni a mobil, számítógép használatot! Ne felejtsük el, a szülő által mutatott példa a mérvadó!

The following two tabs change content below.
Bott Livia
A Minority Kids projekt menedzsere és megálmodója. Marketinget és európai tanulmányokat tanult a pozsonyi Comenius Egyetemen. A gyermekek, család,munkapiac, esélyegyenl témájaval munkája során találkozott a UNDP, Eurocord- Slovakia, Gyermekek órája (Hodina deťom), és Koalícia pre deti (Gyermekekért koalíció) szervezetekben. Két gyermek boldog édesanyja, mindemellett a FutuReg PT elnöke és európai projekt tanácsadó. Hobbija az olasz konyha, olvasás és szervezés. Ha tud, segít a jó ügy érdekében, mert szereti ha a fejlődés irányába változnak körülötte a dolgok.