Warning: A non-numeric value encountered in /nfsmnt/hosting2_1/d/9/d9fc26de-32ab-41ff-a8f2-202ea3d1c327/minoritykids.sk/web/wp-content/themes/Divi/functions.php on line 5763

Leesett a zöld körte,
lehorzsolta a térdeit.
Most a földön sír,
jó gyógyszereket adjatok.
Te egy rosszcsont körte vagy,
senki sem segít neked.
Hiszen nagyon jól tudtad,
hogy még éretlen vagy.

Ennek a versnek az üzenete, amit az elsős kislányommal tanultunk (szlovákul, szabad fordításban írtam le Nektek) még a téli szünet előtt, szöges ellentétben áll azzal, amit anyaként képviselek. Kicsit vonatkoztassunk el a körtétől, mint főhőstől, és tudatosítsuk, hogy ez a pár sor a gyermekünkhöz szól.

Mit üzenünk neki? 

Hogy van egy magatehetetlen, sérült elesett, és nem kap segítséget, mert magának köszönheti a fájdalmát. Nulla empátia, nulla segítség! Ekközben ott vagyok én, mondjuk a szülő, a pedagógus, akitől segítséget kér az az összetört, sebeket szerző éretlen körte, és elutasítom a segítségkérését. Az indok pedig az, hogy előre szóltam neki, hogy még éretlen. Hogy ott kellett volna maradnia a fán, ahol beért volna, ha szófogadó, hiszen előre figyelmeztettem. Ez a tapasztalatlan körte viszont le akar jönni a fáról, talán meg szeretné tapasztalni milyen lehetősegei vannak a fán kívül is. Nyilván erről a vágyáról le fog mondani, mert azt tapasztalja az első bukásánál, hogy a fájdalmas élményben egyedül maradt, senki nem segít neki, mert ő ezt érdemli. Ugye nem fogadta a felnőtt, az érett tanácsát, ezért bűnhődött meg. Nagyon fájdalmas felismerés lehet, nem?

Fontosnak tartom elmondani, hogy az én kis éretlen körtém gyakran dönt úgy, hogy nem marad a védelmező burokban, és nyitogatja a szárnyait. Én pedig igyekszem támogatni és biztos alapot nyújtani a leszakadáshoz. Hogyan is csinálom?

1. Igyekszem elkerülni a kioktató stílust.
2. Arra tanítom, hogy a próbálkozás jó, de a saját képességeinek megfelelő lépéseket
tegye meg.
3. Elmagyarázom, hogy ha valami nem sikerült, vagy elakadásai vannak, vizsgálja meg,
hogyan lehetne másképp csinálni a jövőben.
4. Ha fáj neki valami, ha bántja őt valami, megvigasztalom.

A vers elemzése kapcsán eszembe jutott az is, hogy szülőként nagyon nehéz elvonatkoztatni és az adott probléma miatti dühöt, felindulást higgadtan kezelni. Ehhez ismernünk és el kell fogadnunk a saját múltbéli tapasztalatainkat, azt, hogy egykor mi is hibáztunk, és ehhez mérten kell a gyermekeinket is megítélni. A haragunk csilllapítása ezért elsődleges feladat, semmiképpen se akarjunk mérgesen átbeszélni egy adott esetet a gyermekünkkel, mert abban sok lesz a szemrehányás vagy a túlzott félelem, aggodalom, amely meggyőzi a csemeténket arról, hogy ne is próbálkozzon. Hiszen ahogyan mi kommunikálunk, ahogyan közöljük, tálaljuk a mondanivalónkat, az komolyan meghatározza gyermekünk személyiségét. Ezért is tartom fontosnak, hogy okoskodás helyett megerősítést, biztatást kapjon a gyermek. Talán az alábbi mondatok tükrözik ezt a legjobban: „Leestél a fáról? Sajnálom. Hol fáj, mit ütöttél meg? Tudok valamiben segíteni? Kérsz egy gyógyító puszit, ölelést? Felvegyelek?” Ha megnyugodott a kicsi, kérdezzük meg tőle, mit tanult az esetből, mit kellene máshogy csinálni
legközelebb.

 

Nekünk, szülőknek a feladatunk, hogy a gyermekeink megtanulják a problémákat kezelni, a megoldást a személyiségüknek megfelelően kiválasztani, és ha szükségük van rá, segítséget kérni. Aztán, hogy a szabad akaratuk hova viszi őket, annak a felelőssége már az övék. Talán le fognak még esni párszor éretlenül a fáról, mire megtanulják, hogy türelmesnek kell lenniük, de mi tegyünk azért, hogy csemeténk örömmel jöjjön újra hozzánk, a lombokat adó biztonságos ágakhoz.

 

The following two tabs change content below.
Krisztina Meszaros

Krisztina Meszaros

Mészáros Krisztina – coach, blogger, rádió műsor szerkesztő, a Mert nőnek lenni jó konferencia főszervezője. tanári diplomáját Nyitrán szerezte, hat éve a pozsonyi Pátria rádió műsorvezetője. A riporteri munka mellett sajátította el a coaching alapjait, amelynek hála már másfél éve aktív életvezetési tanácsadó. Tapasztalatát a Szent Erzsébet Főiskola óraadó tanáraként is kamatoztatja, hiszen konfliktuskezelési módszereket és önismeretet is tanít. Vallja, hogy a gyermeknevelés is állandó tanulási folyamat. Coachként látja, hogy az emberek konfliktus kezelési stratégiái sorra csődöt mondanak, ezért fontosnak tartja az önismeret szintjén ezek fejlesztését is. Lételeme az állandó képzés, folyamatos tanulás, fejlődés. Blogján igyekszik a lehető legőszintébben írni a nőket és anyákat érintő könnyű és nehéz témákról is!
Krisztina Meszaros

Latest posts by Krisztina Meszaros (see all)