Warning: A non-numeric value encountered in /nfsmnt/hosting2_1/d/9/d9fc26de-32ab-41ff-a8f2-202ea3d1c327/minoritykids.sk/web/wp-content/themes/Divi/functions.php on line 5763

A szeretet mindig fontos szerepet játszott az életünkben: filozófusok elmélkednek róla ma is, írók és költők igyekeznek körülírni, rímekbe foglalni, festők és szobrászok ábrázolni, a pszichológusok pedig valahogy mérhetővé próbálják tenni. És mi, hétköznapi emberek arra törekszünk, hogy minél több szeretettel teli pillanatot éljünk át. E nemes érzés megléte biztonságot, gyengédséget, elfogadást, gondoskodást, egészséget, erőforrást teremt; hiánya bizonytalanságot, betegséget, bizalmatlanságot, depressziót, rossz közérzetet okoz. Nem véletlenül gondolta úgy Erich Fromm, a neves filozófus és pszichológus, hogy a szeretet az egyetlen észszerű és kielégítő válasz az emberi létezés problémájára.

Egy hullámhosszon

Ez a kellemes érzés, akárcsak a többi pozitív emóció, gazdagabbá, jobb minőségűvé teszi életünket. A lélektanon belül többek között Barbara Fredrickson (a pozitív pszichológia mozgalom egyik legelismertebb alakja) foglalkozik behatóbban a szeretettel. Elmélete szerint ez az érzés, állapot egyfajta pozitív rezonanciaként fogható fel, mely két vagy több személy között jöhet létre. Nem valamilyen természetfeletti jelenség, hanem idegrendszeri és hormonális szinten végbemenő folyamat, s akkor valósulhat meg, ha biztonságban érezzük magunkat, és a számunkra rokonszenves személyek fizikailag is jelen vannak. Tulajdonképpen egy hullámhosszra kerülünk a másikkal, összekapcsolódunk vele, gondolkodásunk, mozgásunk szinkronba kerül. Jól érezzük magunkat a társaságában, gyakran kitaláljuk egymás gondolatait, befejezzük mondatait, azon kapjuk magunkat, hogy a testtartásunk, mozdulataink a partnerünkét tükrözik.

Fredrickson – tudományos kutatásai alapján – ezeket az apró, emberek közti kapcsolódásokat nevezi igazi szeretetnek. Minél többször élünk át ilyen pillanatokat, testünk és lelkünk annál gyakrabban részesül jutalomban. A kutatások szerint azok az emberek, akik több törődő kapcsolatot élnek meg másokkal, alig fáznak meg, alacsonyabb a vérnyomásuk, sokkal ritkábban esnek áldozatul a cukorbetegségnek, szívbetegségnek, agyvérzésnek, Alzheimer-kórnak és bizonyos rákfajtáknak. Sokkoló, de igaz: a szeretet hiánya rombolóbb az egészségre nézve, mint a túlzott dohányzás, az alkoholfogyasztás vagy az elhízás.

Átélni még több szeretetet

Vajon befolyásolhatjuk, hogy milyen mértékben tudjuk átélni mi és gyermekeink a szeretetet? Tudunk javítani rajta? Jó hír, hogy igen. Ezt kétféle módon is megtehetjük: közvetlen környezetünk befolyásolásával és önmagunk fejlesztésével.

Tekintsünk vissza az elmúlt egy hónapra. Amikor párunkkal, gyermekeinkkel, barátainkkal együtt voltunk, beszélgettünk, vajon hányszor vonta el a figyelmünket a mobiltelefonunk, táblagépünk, a televízió? Sokszor ezek az elektronikai eszközök nem összekötnek, hanem szétválasztanak bennünket. Útját állják a szeretetnek. Ügyeljünk arra, alakítsuk ki úgy a környezetünket, hogy az ilyen tényezők ne tudják megzavarni a szeretteinkkel eltöltött pillanatokat, s máris több meghitt, szeretettel teli percben lesz részünk.

Az elmúlt években egyre nagyobb hangsúlyt kapott az érzelmi intelligencia (EQ), vagyis az a képességünk, hogy mennyire tudjuk megérteni és kezelni saját, valamint mások érzelmeit. Minél magasabb ez az intelligenciahányadosunk, annál gyakrabban élhetjük át az igazi szeretet mikropillanatait. Számtalan módja létezik annak, hogyan tudjuk növelni az érzelmi intelligenciánkat. A világhálón és különböző kiadványokban gyakorlatok sorozata áll rendelkezésünkre, de a csoportos foglalkozások közül is választhatunk, melyeket szakemberek vezetnek. Barbara Fredrickson több mikropillanat- és meditációs gyakorlatot is kidolgozott, ezeket a pszichológus könyvében is meg lehet találni (Love 2.0 Határtalan szeretet, Akadémia Kiadó, Budapest, 2014).

Az, hogy szülőként minél több szeretetet élünk meg, gyermekeinkre is hatással van. Már újszülött koruktól kezdve utánoznak bennünket, rólunk veszik a példát, keresik a kapcsolatot velünk. Így akaratlanul, észrevétlenül is hatással vagyunk rájuk, tanítjuk őket. A fentebb leírtakat nemcsak önmagunk, hanem gyermekeink direkt fejlesztésére is alkalmazhatjuk.A

Az öt szeretetnyelv

Gary Chapman párkapcsolati szakértő szerint szeretetünket ötféle módon tudjuk kifejezni. Mindenkinek más az elsődleges és a másodlagos szeretetnyelve. Ezek jobban hatnak ránk a többinél, intenzívebben éljük meg őket.

1. Elismerő szavak: dicséret, biztatás, beszélgetés.

2. Minőségi idő: együtt töltött közös idő, ahol a figyelem nem oszlik meg.

3. Ajándékozás: olyan, ahol nem az érték, hanem a gesztus számít.

4. Szívességek: a teher levétele a másiknak a válláról, folyamatos segítségnyújtás.

5. Testi érintés: ölelés, simogatás, babusgatás.M

A cikk megjelent a Vasárnap online felületén, a teljes írás pedig a Vasárnap 28. számában.
The following two tabs change content below.
Péter Molnár

Péter Molnár

Andragógus, emberi erőforrás tanácsadó. Egyetemi tanulmányait Győrben és Révkomáromban végezte, szakterülete a pályaválasztási- és munkavállalási tanácsadás, valamint a személyiségfejlesztés. Jelenleg a Dunaszerdahelyi Munka-, Szociális és Családügyi Hivatalban dolgozik szaktanácsadóként. Hivatásának tekinti az emberek segítését, életére és munkásságára nagy hatással van a pozitív pszichológia eszmerendszere.