Az adventi koszorú
Az adventi koszorú
Nagyon sok háztartásban előkerültek tegnap az egy éve porosodó, vagy éppen frissen vásárolt, esetleg egyedileg készített csillogó, klasszikus vagy éppen modern darabok, hiszen advent első vasárnapjához érkeztünk, és eljött az idő, hogy meggyulladjon az a bizonyos gyertya, mely mindannyiunk számára a szeretet ünnepének közeledését jelképezi. Azt viszont hogy honnan ered ez a szép hagyomány, és hogy mit is jelképeznek ezek a bizonyos gyertyák, vagy hogy milyen színűnek is kellene valójában hagyományosan lenniük már valószínűleg kevesebben tudjuk.
Eredete
Az örökzöld koszorúk már a pogány korban is a fény és a tavasz iránti vágyakozást szimbolizálták. A kereszténység elterjedésével ezek vallásos jelentőséget kaptak.
Gyertyákkal díszített koszorút legelőször Johann Hinrich Wichern misszióalapító evangélikus lelkész készített 1839-ben, a hamburgi Rauhen Haus gyermekotthonban. Wichern gyertyagyújtással jelölte az adventi időszak napjait: minden nap egy új gyertyát gyújtott meg egy tartóban, míg végül karácsony napján az összes gyertya égett. 1839-ben a gyertyákat egy két méter átmérőjű, örökzölddel díszített fa kerékre helyezte, ezzel megalkotva a mai adventi koszorú ősét. 20 piros gyertya jelképezte a hétköznapokat, 4 fehér pedig az advent vasárnapjait.
Hogyan is néz ki hagyományosan egy adventi koszorú, és mely részei mit is jelképeznek pontosan?
Az adventi koszorú alapját hagyományosan egy örökzöld fenyőág képzi, mely Isten örökkévaló szeretetét, valamint a reményt és az életet. Az örökzöld koszorúk már a pogány korban is a fény és a tavasz iránti vágyakozást szimbolizálták.
A koszorút almák és vörös szalagok is díszíthetik. Az előbbiek a bűnbeesést és a megváltás ígéretét, az utóbbiak a keresztény imádatot jelképezik.
A koszorún lévő 4 gyertya 4 fogalmat jelképez: az első a hitet, a második a reményt, a harmadik az örömet, a negyedik pedig a szeretetet. A római katolikus hagyományban a gyertyák ezen felül egy-egy személyre vagy közösségre is utalnak:
- Ádám és Éva – mint akiknek elsőként ígérte meg Isten a megváltást (hit)
- Zsidó nép – amelynek megígérte, hogy közülük származik a Messiás (remény)
- Szűz Mária – aki megszülte a Fiút (öröm)
- Keresztelő Szent János – aki hirdette Jézus eljövetelét, és készítette az utat az emberek szívéhez (szeretet)
A katolikus egyház hagyományai szerint az első, második és negyedik gyertya lila színű, ami a bűnbánatot jelképezi, míg a harmadik vasárnap, az öröm vasárnapján a gyertya rózsaszínű. Elfogadható számukra továbbá az olyan koszorú is, ahol minden gyertya lila vagy fehér színű.
A protestánsok általában piros gyertyákat használnak. Egyes koszorúkon megjelenik egy ötödik, fehér gyertya is, az úgynevezett Krisztus-gyertya, melyet karácsony előestéjén gyújtanak meg.
A 20. században egyes görögkatolikus és ortodox családok is bevezették a szokást. Mivel náluk a karácsonyt 40 napos böjti időszak előzi meg, így az ő adventi koszorúikon hat gyertya van, ezen időszak hat hetét jelképezve számukra.
Hogyan használjuk hagyományosan az adventi koszorút?
A katolikusoknál a pap szenteltvízzel áldja meg az adventi koszorút annak elkészítése (vagy megvásárlása) után.
Advent első vasárnapján gyújtják meg az első gyertyát, majd a rákövetkező minden vasárnapon egyel több gyertyát gyújtanak meg. A gyertyagyújtást mindig ima kíséri.
A gyertyák elhelyezkedésére és meggyújtásuk sorrendjére nincsen szabály – a korábban említett harmadik vasárnapi rózsaszín gyertyát kivéve.
Karácsony után a koszorút hagyományosan elégetik.
Források:
A cikk megjelenése a Kisebbségi Kulturális alap Támogatásával valósult meg a 22-245-00715 projekt keretében.
A cikk megjelenése a Kisebbségi Kulturális alap Támogatásával valósult meg a 22-245-00715 projekt keretében.
A kép forrása: Image by pikisuperstar on Freepik
