Készüljünk lélekben az óvodára és az iskolára!

Augusztus utolsó napjai lázas készülődéssel telnek. A gyerekszobák íróasztalain ismét feltűnnek az illatos füzetek, a hegyes ceruzák és a színes tollak. A kis ovisok új papucsot és kényelmes öltözetet kapnak. A szülők izgulnak, a gyerekek ideális esetben pedig már várják, hogy az óvodák és az iskolák megnyissák a kapuikat. Azonban a legtöbb gyereket egyáltalán nem hozza lázba az óvoda- és iskolakezdés. Hogyan segíthetünk gyermekünknek? Készüljünk fel együtt az új tanévre és motiváljuk őket néhány trükk segítségével!

A kis ovisoknak naponta meséljünk arról, hogy mi vár rájuk szeptembertől. Az ovi ne egy rémisztő hely legyen, és soha, semmilyen körülmény között ne fenyegessük őket az óvodával, mert ebben az esetben csak megágyazunk az óvodaellenes létezésüknek. Mondjuk el a gyerkőcnek, hogy az óvodában új barátokat szerezhet, rengeteg új játékot tud majd kipróbálni, és azt is, hogy az óvó nénik mindenben a segítségükre lesznek. Készítsük fel őket arra, hogy ha valamit nem tudnak, ne féljenek segítséget kérni. Kérdezzenek és legyenek bátrak! Az ovi csupa öröm, móka, játék, illetve játékos tanulás! Hogy minél könnyebben rá tudjanak hangolódni az óvodára, esténként vegyük elő azokat a mesekönyveket, amelyek az új helyzetekről és kihívásokról, illetve a barátságról szólnak. Így sokkal könnyebben megbarátkoznak a kis lurkók az új helyzettel. 

Az iskolás gyereknek amellett, hogy beszerezzük a szükséges iskolai holmit, többször beszéljünk arról, hogy mi vár rá a tanév során. Fogalmazzuk meg és tűzzünk ki a gyerkőccel együtt új célokat, legyenek új kihívások, amelyeket elérhet az iskolaév során. Ezt követően készítse el a saját munkaterületét, ahol otthon tanulni fog. Legyen ez egy olyan hely, ahol szívesen tölt időt, és ahol a saját holmija veszi körül. Segítsünk neki a kis tanulósarok kialakításában! 

Továbbá, írjunk közösen egy listát arról, hogy a tanév során milyen terveink vannak még. Ez a jól ismert “Hogy legyen mit várni!” jegyzék, ami nagyon motiváló a hosszú, tanulással töltött napokon. A listára felkerülhetnek a kiruccanások, a szórakoztató, olvasásra váró könyvek, mozifilmek, családi programok. Mivel minden gyerek más, ezért meg kell találnunk mindegyikőjükhöz a kulcsot a motiváció terén. Van, akit az iskolakezdés egyáltalán nem hoz lázba. Ha így van, kerüljön terítékre a sport és a különféle szakkörök. Van, akit egy jó, suli utáni sporttevékenység fog ösztönözni, hogy nagyobb lelkesedéssel ébredjen reggel. Beszéljünk csemeténkkel a félelmeiről, vagy arról, mi az, amit nagyon vár, hogy minél jobban fel tudjuk készíteni őket a sikeres és gördülékeny tanévkezesre és a mindennapi, néha igencsak nehézkes mókuskerékre.

A szülő saját felkészülése ebben éppoly jelentős, hiszen egész évben segíti, biztatja, bátorítja a gyermekét. Ne bagatellizáljuk el, vagy legyintsük saját félelmeinkre sem! Mi az, amiért mi felnőttek aggódunk vagy jobban izgulunk? A közös beszélgetések alatt nemcsak a gyerekeinknek, hanem sokszor magunknak is segíthetünk. Meséljünk a lurkóknak a saját vicces iskolai élményeinkről, tapasztalatainkról. Lehet, hogy elsőre majd unalmasnak tűnik mindez a számukra, mégis, előbb vagy utóbb meg fogják találni ezekben a történetekben a lelki betevőjüket. Főleg a nehéz napokon.

Hangolódjon a család közös erővel az új tanévre!

A cikk megjelenése a Kisebbségi Kulturális alap Támogatásával valósult meg a 23-244-00170 projekt keretében.

A kiemelt kép forrása: Freepik