Így növeld a gyermeked önbizalmát!
Nem vagyunk egyformák, ahogy a gyermekeink sem azok. Míg az egyik visszahúzódóbb, a másik olyan bátor, hogy olykor azt még egy felnőtt is megirigyelné! Ezért is érdekes az önbizalom, mert az sem jó, ha túl sok van belőle, de az sem, ha túl kevés. Szülőként ugyanakkor a legjobbat szeretnénk adni a gyerekünknek, így rendkívül fontos, hogy odafigyeljünk a megfelelő önkép kialakulásához. (Ehhez természetesen nem árt, ha felnőttként mi is azzal rendelkezünk.)
Mivel tudod növelni a gyereked egészséges önbizalmát és megerősíteni őt a mindennapokban? Egyértelműen azzal, hogy felismered, milyen ember ő maga. Introvertált, extrovertált, mi az, amiben ügyes, vagy amiben fejlesztésre szorul. Ugyanakkor a nevelés, a kérdések, az iránymutatások egészen kiskortól nélkülözhetetlenek.
Dicséret jó időben, jó helyen! Általában két véglet fordul elő a dicsérettel kapcsolatban. Vagy túldicsérjük a gyereket, vagy nem mondjuk eleget, milyen ügyes a csemeténk. Summa summarum, nekünk felnőtteknek kell megtanulni azt, hogy ha a gyerek bizony ügyes, megtanul biciklizni pótkerék nélkül, jeles a bizonyítványa vagy sikerült megszerelnie egy elromlott játékot, akkor azért dicséret jár. Ám a legapróbb dolgokért nem kell állandóan és feltétlenül megdicsérni őt. Váljon a mindennapok részéve, hogy a gyerkőc elrakodik maga után, bedobja a koszos ruhát a szennyesbe vagy segít a házimunkában. Természetesen köszönjük meg neki mindezt, de arra is vigyázzunk, hogy ne jutalmazzuk őt túl. Ne kapjon mindenért csokit, mert az egy egészen helytelen út.
Nekem sem megy mindig elsőre! Ez egy borzasztóan fontos lecke, hiszen ezekben a helyzetekben szívja fel magát az ember és tanul meg nekirugaszkodni a feladatnak, ha az nem megy rögtön elsőre. Rendkívül jó, ha ezt már gyerekkorban megtanuljuk, ugyanis felnőttként is sokat segíthet, ha tudjuk, hogy bizony vannak olyan helyzetek, amikor újra és újra neki kell ugrani egy adott teendőnek. Mindez kitartásra és fokozott fókuszra tanít bennünket. Továbbá, ne feledjük: gyakorlat teszi a mestert!
Szeretlek. Mi az, amit feltétlenül meg kell adnunk a gyerekünknek? Ez nem más, mint az érzelmi biztonság. Nincs annál nagyobb támogatás és megerősítés, ha a gyermek szerető környezetben tud nevelkedni. Igyekezzünk megadni neki mindezt. A sok játék és plüss helyett szerető szavakkal, gondoskodással és értő odafigyeléssel ajándékozzuk meg őt.
Gyere, beszéljük meg! Az egyik legjobb és legfontosabb alapelve a nevelésnek még mindig a kommunikáció. Beszélgessünk, hallgassuk meg egymást és cseréljünk véleményt! Hagyjuk, hogy a gyerek megnyíljon előttünk, tudjunk megbeszélni mindent. Ehhez szükséges, hogy mi felnőttek is jó példával járjunk előtte.
Bocsánatot kérni nem szégyen. Ezt bizony a felnőtteknek sem ártana többször gyakorolni. Ha hibáztunk, ismerjük fel, lássuk be és kérjünk elnézést. Ettől nem csorbul az önbecsülésünk, sőt! Határozottabbá és magabiztosabbá tesz minket, ha fel tudjuk mérni a tetteinket és az azzal járó következményeket.
+1 Mindig szűrje meg azt, amit róla mondanak! Legtöbbször a nevelés és környezeti hatások befolyásolják a gyerek önbizalmát. Ha csúfolódni kezdenek az iskolában, az elég nagy sérüléseket tud okozni a gyerkőc lelki világában. Tanítsuk meg őt arra, hogy mindig szűrje meg az információt, amit hallott. Az igazság hármas szűrőjén megállná-e az állítás a helyét? Vagyis: amit mondtak róla, az (1.) igaz? Az (2.) hasznos? Az (3.) jószándékú volt?
Nem kell a gyerekeinket a széltől is óvni. Sokkal fontosabb, hogy megerősítsük őket abban, amiben ők maguk ügyesek. Növeljük az egészséges önbizalmukat, szeressük őket feltétel nélkül, és terelgessük őket a megfelelő úton, ezáltal sokkal ügyesebben fel tudják vértezni magukat a mindennapi kihívásokkal szemben.
A cikk megjelenése a Kisebbségi Kulturális alap Támogatásával valósult meg a 23-244-00170 projekt keretében.
A képek forrása: Freepik
