Karácsony csodája
Év vége felé lecsendesedik az ember lelke. A mai zsúfolt és rohanó, ingerekkel teli világban nehéz igazán megélni a karácsony csodáját, ami az ajándék dobozokon kívül rejtőzik. Azoknál a családoknál, ahol kisgyermekkel együtt várjuk az ünnepeket már könnyebb. Előkerülnek a karácsonyi mesék, a Mikulás bácsi, a karácsonyi angyalok, a kis Jézus születésének története. Sok új információ és érzés, amit később a gyermek csak a karácsonnyal kapcsol össze: ízek és illatok, a mézkalács készítése, hópihék nyírása papírlapból, fenyőillat, fahéj, ostya, a meleg otthon és a mesebeli hó hullása.
A karácsonyi napokban, mikor összegyűlik a család, gondoljuk át az egész évünket. Beszélgessünk, meséljünk el, hogy mik voltak a legszebb élmények, a legviccesebb történetek. Beszéljünk arról is, mi okozott csalódást az elmúlt évben, és mi az, amit szeretnénk elérni a következő évben. Meséljünk a kitűzött céljainkról. Hallgassuk meg egymás tanácsait, a másik mondanivalóját. Ha engem megkérdeznek, hogy miről szólt az évem, a válaszom: anyaság. Az utóbbi három évben év végén mindig azt mondom, hogy ez volt az életem legjobb éve. És mindig lepipálja a következő. Ez mind az anyaságnak köszönhető. Anyának lenni számomra a legjobb munkahely. Szeretem tanítani a kisfiam, még akkor is, ha százszor éneklem el a Csip-csip csókát. Szeretem elaltatni a kezemben, ahogy hozzám bújik, még akkor is, ha 13 kiló a súlya. Szeretem, mikor reggel mosolyog, mikor újra meglát, még akkor is, ha négyszer kelt fel éjszaka és még csak reggel 6 óra van. Szeretem, ahogy kacagva futkosunk, mikor nekem éppen fáj a fejem. Szeretem nézni, ahogy játszik az autóival, még akkor is, ha tudom: ezt a rendetlenséget én pakolom majd össze.
Idén szintén azt fogom mondani ez volt a legjobb évem. Ez nem azt jelenti, hogy nem szerettem azt az évet, mikor állapotos voltam, mert imádtam annak is minden percét. Vagy azt az évet, mikor megszületett Beni, és minden olyan más lett. Neki köszönhetően találtuk meg önmagunkat a férjemmel. Jó érzés annyira szeretni valakit, hogy reggeltől estig szagolgatnánk a mézédes babaillatát, puszilgatnánk és elhalmoznánk ölelésekkel 0-24 órában. Szeretjük, hogy minden gondolatunk nála köt ki, hogy nem tudunk nélküle magunkra gondolni, hogy őáltala lettünk teljes család. A lelkünkben is család.
Az anyaság egy szent kötelék. Kötelék a gyermek és az anya között. Kötelék az apa és az anya között. Szenteste pedig kötelék Mária és Jézus között. Kisgyermeki lelkünknek kötelék az ünnephez, a megnyugvás, a béke és a szívből jövő szeretet átadása. Az ünnepekre készüljünk szeretettel a lelkünkben. Ünnepeljük a pillanatot, amit kaptunk az élettől.
A cikk szerzője Mária Vanek, aki a Magyar nyelv a hivatalos kommunikációban tanulmányi szakon tanult a Nyitrai Konstantin Filozófiai Egyetemen. Egy mosolygós, boldog kisfiú anyukája. Realista. Imádja a jó kávét és a Dunát minden mennyiségben. A partját, a vizét, a halait, a dunai hajózást, a víz illatát. Írni a Duna partján a legnagyobb relax számára. Szerinte a gyerek nem akadály semmiben, épp az ellentétje, a gyerek a fő motivátor. Imádja az életét és mindazt amilye van.
A cikk korretkúrát követően jelent meg.
