Tanácsadói portálunkhoz egy édesanya fordult, aki megdöbbenve- egy intertenetes fotóról- értesült, hogy kislányát büntetésben részesítettek az ovódában. Az édesanya szokásához híven aznap is érdeklődödt kislánya napjáról, viselkedéséről. Az ovónő még ekkor sem tájékoztatta az édesnyát a történtekről. Mivel ez egy több területet érintő kérdés, így három szemszögből megközelítve adunk választ. Először a pedagógus válaszol. “Kislányom 5 éves, nagycsoportos, az ovódájában a büntetőszék a bevett szokás, hogy a sarkoba ültetik a tanító nénik, ha csintalankodott. Azt hogy ez így történt az internetről tudtam meg. Büntethető egy kisgyerek megszégyenítve a társai előtt? Hatásos fegyelmezesi mód ez? Szülői beleegyezés nélkül nem jogsértő erről a büntetésről, illetve magáról a gyerekről is megkérdezés nélkül feltenni a Facebookra fotót?“
Számos óvodában bevett szokás a rosszalkodó gyerekek félreültetése, sarokba állítása. Ez sajnos megszokott pedagógiai gyakorlat, amelyet a pedagógusok büntetésnek szánnak, jobb esetben a felpörgött, fáradtságát, frusztráltságát túlmozgásban kifejező gyerek lecsillapítására használnak.
Minden eset más, amikor a gyereket csintalannak, rosszalkodónak titulálják a pedagógusok, hiszen lehetséges, hogy az adott gyerek fáradt, szomorú, betegség kerülgeti vagy a társa lelkileg, fizikailag bántotta, és ő „rosszalkodással” reagálja le a benne felgyülemlő érzéseket. Az biztos, hogy a gyerek valamire reagál a csintalankodással, és ezért érdemes átgondolni, hogy mi vezetett a büntetéshez.
A mai gyerekek nagyon gyakran felpörögnek fizikailag, rohangálnak, birkóznak olyan helyzetekben is, amikor a csendes játék, rajzolás, olvasgatás, stb. lenne a „feladatuk”. Sok múlik a szülő nevelési stílusán és a pedagógusok szakmai tapasztalatán, munkáján is, hogy a gyerekek viselkedése átfordul-e rosszalkodásba a napi program során. Fontos lenne a folyamatos kommunikáció a szülő és az óvónő között. Ezért ha a szülő megtud egy ilyen esetet a gyerekével kapcsolatban, érdemes megkérdezni az óvónőket, hogy miért ültették a gyerkőcöt a büntetőszékre. Meg kell kérdezni magát a gyereket is, hátha elmeséli, hogy mi történt, ő hogyan élte meg a helyzetet. Ha nem meséli el, le lehet vele rajzoltatni, el lehet vele játszani a szituációt. Ha a szülő végleg elakad az eset megfejtésében, külső szakember, gyermekpszichológus segítségét is kérheti.
Minden óvodának rendelkeznie kell ún. Školský a denný poriadok materskej školy dokumentummal, amely magában foglalja a gyermek jogait és kötelességeit, a törvényes képviselő (szülő) jogait és kötelességeit, a pedagógusok jogait és kötelességeit. Érdemes ezt a dokumentumot elkérni, átolvasni, hiszen ebből is tájékozódhat a szülő, hogy mire van joga és melyek a kötelességei. A dokumentum kitér az óvodába járó gyerekek egészségének védelmére, a biztonságos környezet biztosítására is, amelyben a gyermek ideálisan fejlődik fizikailag, és amelyben a gyermek szociális, érzelmi fejlődése is ideálisan zajlik. A dokumentum tartalmazza a pedagógus kötelességeit és jogait, így a szülő tájékozódhat arról, hogy melyek ezek a kötelességek például balesetek vagy fizikai, pszichikai, szexuális visszaélések felismerése esetén.
A büntetőszék nevelői hatásáról megoszlanak a vélemények. Személy szerint akkor látom értelmét, ha a gyerekkel a pedagógus megbeszéli, hogy miért ültette őt félre, miért ítélte meg rossznak a viselkedését, és elmagyarázza neki, hogy legközelebb hogyan szabad vagy nem szabad viselkednie. A helyet, ahova a gyereket félreültetik, félreállítják, nem nevezném büntetőszéknek, büntetősaroknak. Talán a „gyere, ülj félre”, „most ki kell állnod a körből” vagy „gyere, beszéljük meg, hogy miért rossz a viselkedésed” megközelítés célravezetőbb, hiszen így a gyerek szelíden, de ki van vonva a közösségből, és megérti, észreveszi, hogy miért kell máshogy viselkednie.
Ideális esetben az óvoda közössége, pedagógusai és gyerekei úgy tudnak jól együttműködni, hogy a napi rutin, a napi programok során a büntetést, félreültetést, sarokba állítást a felnőttek megelőzik a megfelelő odafigyeléssel és szakmai, emberi hozzáállással.
A gyermekről közölhető adatok és fotók védelmét a Zákon č. 18/2018 Z. z. o ochrane osobných údajov a o zmene a doplnení niektorých zákonov jogszabály szabályozza. Az intézménynek a törvényes képviselő írásos beleegyezését kell kérnie az adatok és a gyermekről készült fotók közléséhez. Saját tapasztalat alapján mondhatom, hogy a gyermekem óvodai és iskolai pályafutása során is egy dokumentumot írattak alá velünk minden iskolai év elején, amelyben szülőként megjelölhettük, hogy milyen felületre, milyen célra engedélyezzük a gyermek adatainak, fotóinak felhasználását. Érdemes lenne megkérdezniük az Önök óvodájában, hogy van-e ilyen dokumentum előkészítve, átolvashatják-e, illetve jelezniük kellene az óvoda vezetősége felé, hogy nyilatkozni szeretnének arról, hogy mit engedélyeznek törvényes képviselőként a gyermek adatait és fotóit illetően.
Ezen a linken olvasható, hogy mik az iskolai intézmények kötelességei az adatvédelemmel kapcsolatban: https://www.minedu.sk/ochrana-osobnych-udajov-v-rezorte-skolstva/
A válaszadó Bíró Huszár Ágnes, gyógypedagógus.