Gravid info rovat: A java csak most jön #1.. .
A Gravid Info rovatát Veress Anita, diplomás szülésznő készíti.
„Vége. Végre. Karomban tarthatom az én drága kincsemet.” Sóhajtanak fel sokan a kilenc hónapnyi várakozás után. Lezárult egy szakasz, mikor már nem kell éjjel szinte óránként meglátogatni az illemhelyet. Akinek meg nem kell, annak csak gratulálni lehet. Felemelő érzés lehet átaludni egy teljes éjszakát!:-). Munkám során sokszor hallom várandósoktól, hogy a vége fele már egyre nehezebb. Nem tudnak aludni, forgolódnak, a mozgás is csak asszisztencióval megy, a hormonok bolond játékot űznek velük, nem beszélve az érzésről, hogy az utolsó trimeszter három hónapja szinte elviselhetetlenül lassan telik. Még a lajhár is gyorsabban szolgálja ki a kis nyuszit a hivatalban a Zootropolis című mesében.
Na de mi is vár egy újdonsült anyukára a mámorítóan, testet-lelket megterhelő szülést követően, mikor egy eredetileg kulcslyuknyi nagyságú bemenetelen kell kitolni egy dinnyénél is nagyobb méretű emberi lényt.
A méh továbbra is gyakorolja a vajúdás alatti fő produkcióját, azaz összehúzódik. Ezt az először szülő nők kevésbé érzik, mint azon társaik, akik már egynél többször látogatták meg a szülőszobát és jöttek ki onnan egy gyerekkel a kezükben. Ezek az összehúzódások segítik a méh tisztulását és egyre kisebbé zsugorodását, míg nem a 10. napon a hasfalon keresztül szinte már nem is lehet kitapintani. Ha előtte pár napig a szülés után még mindig terhesnek látszol, mivel a méh még a köldök magasságában van, ne ijedj meg, nem maradt ott semmi és senki, akiről megfeledkeztek volna. A tisztulás vérzés, később barnás, időval sárgás, majd fehér folyás formájában jelenik meg, így a babádon kívül magadat is csomagolhatod át.
A melled a harmadik napon elkezd tejet termelni. Hát az sem kérem szépen egy leányálom, mikor két nap (általában) után reggel két nagy lufival a mellkasodon ébreszt fel, és ez a két lufi diszkomfort érzetet okoz. Miért is? Mert feszül, nehéz, érzed, hogy majd szét durrannak, ja és érzékenyek. Jobban, mint terhesség alatt? Igen jobban, mint terhesség alatt. Uff…Amit ilyenkor a mellekért a legjobbat tehetsz, hogy tisztán, szárazon tartod, és a helyes technikával helyezed rá a babát a melledre? Hogy miért? Számoljunk csak. Napi szinten legalább 120-szor igényli a pici babád, hogy tedd őt mellre (nemcsak etetés céljából….húúú ezt sorolhatnám), és ha mind a 120-szor rossz technikával teszed ezt, agyő, viszlát szép mellbimbó!
Egyébként, ami a könyvekben van, mi szerint a kisbabád szinte az első perctől fogva ráccuppanik a cicidre, és csak eszik és eszik, neked ezzel más dolgod nem lesz, ő a nagy melót elvégzi, hát ne hidd el teljes mértékben. Senki nem született szoptatás zseninek, aki kirázza a kisujjából. Aki meg igen, azt csak csodálni lehet, de irigyelni nem. A szoptatásnak is vannak hullámvölgyei, és ami nem öl meg, az megerősít. Szóval, ha vannak is problémák, ki KELL TARTANI, mert ha már túl leszel rajta, büszkén mondhatod, NEM ADTAM FEL!
Epiziotómia…azaz a bevágás. Ezt szüléskor a harmadik szakasz után, miután kijött a méhlepény mindenestül, bevarrják. És mint tudjuk, minden seb érzékeny, húzódik, sőt viszket is, és egy ideig használhatatlan az adott sérült rész. Pl. bevágod az ujjad (élő példa ÉN), pár hétig nyavalyogsz, hogy úúúú ez fáj, jajj tegyünk rá még ragtapaszt…stb. Hát a bevágással más a helyzet. Ülne, leülni, lefeküdne, felállni ugye kell. A nap folyamán ezeket a műveleteket szinte milliószor kell, mikor minden kis-
és nagy szükséglet után zuhanyozni kell (bocsi), ja és mikor szoptatsz. És hát persze alsónemű nélkül nem szambázhatunk egész nap a lakásban. Így ezek után a sebed meghálálja, ha tisztán (sima kellemes meleg víz, mindenféle intim kencefice használata nélkül), szárazon tartod, sokat levegőzteted, nem hordasz szűk, műanyagszálas alsóneműt (császár után a bugyogó gumizása a seb fölött legyen, ne rajta és se nem alatta) és gyakran cserélsz betétet, ami rögtön a kukában landol, hiszen baktérium forrása lehet.
Néha maga az ember környezete várja el a nőtől, hogy képes legyen ellátni minden háziasszonyi feladatát. Legyen minden nap friss kaja, szép, tiszta otthon, frissen mosott ágynemű meg miegymás. DE! Az első hetekben engedd meg magadnak (sőt még azután is!), hogy segítsenek be a családtagok is, elsőként az apa, de azért hagyd meg neki a családfenntartó státuszát. Hiszen nemcsak neked lett gyereked, hanem a család bővült egy újabb taggal, és mindenkinek ki kell vennie a részét. Előnyben te azért vagy, mert TE mondod meg, mit hogyan szeretnél. Végül is TE adtál neki otthont kilenc hónapig a testedben, TE nyomtál a szülőszobán, TE vagy az ÉDESanyja. A jó tanácsokat illő szépen meghallgatni, mosollyal minden elérhető, de a nagy információ halmazból úgy is azt fogod tenni, ami Neked és a babádnak a legjobb. Hogy honnan fogod ezt tudni? Hát az anyai ösztön mindig ott lesz Veled.
folyt.köv.
