A magzati kor
A szociális munka szakon, ahol másodéves főiskolai hallgató vagyok, tantárgyaink egyike a pszichológia, a téli szemeszteren belül pedig az egyedfejlődés volt. Mint tudjuk, az emberi élet nem a születéssel kezdődik, hanem a fogantatással, így az ember fejlődésének témáját már a magzati kor leírásával, vizsgálatával el lehet kezdeni. Hivatásomat tekintve közel áll hozzám ez a fejlődési szakasz, és minden, ami ezt a szép kilenc hónapos időszakot érinti. Pszichológiai szakértelemmel a téma kapcsán nem rendelkezem, viszont szülésznőként fontosnak tartom mélyrehatóbban foglalkozni a várandósággal, és széleskörű ismeretekkel ellátni a leendő anyákat, hogy minél pozitívabban élhessék meg várandósságukat.
Az alakuló új életre, a fogantatástól egészen a szülésig, számos történés hatással bír. Így van ez elsősorban az életmóddal kapcsolatosan, ami magába foglalja a táplálkozást, mozgást, káros anyagok használatát, illetve fogyasztását. Erről számos online és offline felületen olvasni lehet. Most térjünk ki a környezeti hatások pszichológiai aspektusára.
A fejlődéslélektan legelső kutatói még nem tulajdonítottak jelentőséget a születés előtti időszaknak, azaz a magzati kornak. Aztán jött Sigmund Freud (osztrák neurológus ésnpszichiáter), aki szerint már a méhen belüli élet során megélteknek is jelentősége van a személyiségfejlődést illetően. Úgy vélte, hogy a magzat már az anyaméhben hatásoknak van kitéve.
Melyek ezek a hatások?
A magzat érzékenyen reagál a környezetében végbemenő változásokra, érzékeli az anya érzelmeit, hatással van rá az is, ha nem kívánt gyermekként jön a világra. Ferenczi Sándor szerint, aki Freud tanítványa volt, a nem kívánt gyermekek kisebb életkedvvel jönnek a világra (Vajda Zsuzsanna: A gyermek pszichológiai fejlődése). A teherbeeséskor az anya életkora és motiváltsága szintén hatást gyakorol a terhesség lefolyására és a szülést követő korai és későbbi anya-gyermek kapcsolatra. A várandósság idején megélt nagy fokú stressz szintén magzatkárosító hatású lehet, hiszen ennek eredménye az adrenalin és kortizol hormonok megnövekedett szintje, ami koraszüléshez vezethet. Egyéb teratogén (károsító) hatások közé tartozik a dohányzás, alkohol vagy drog fogyasztás, koplalás, illetve a partner támogatásának hiánya. Ezek mind nagy mértékben negatív irányba terelik a gyermek biológiai fejlődését és az elkövetkező személyiségének, testi-lelki egészségének alakulását is.
Ezek után elmondható, hogy ha nem kívánt terhességről van szó, vagy a leendő anya nem érzi magát érzelmileg és megélhetésileg biztonságban, akkor az negatív hatással van mind rá, mind a babára.
Az említett hatások felsorolása után mondanom sem kell, hogy mennyire fontos a tervezett gyermekvállalás. Figyeljünk oda testi-lelki szükségleteinkre, és törekedjünk minél harmonikusabbá tenni ezt az időszakot, mert ezzel sok mindent megalapozhatunk gyermekünk számára.
