skip to Main Content
A Szülés Utáni Depresszióról

A szülés utáni depresszióról

A telefonomat böngészve beszippantott a közösségi média világa, és egy videót kezdtem nézni, amiben egy éppen szülővé vált férfival készítettek riportot. Körülötte két egyéves baba totyogott: ikrek, egy kisfiú és egy kislány. Az apuka alig tudott leülni és a kérdésekre válaszolni, hogy hogyan birkózik meg a hétköznapok harcaival egyedül. Igen egyedül, a szívében óriási tátongó lyukkal. Az anyuka ugyanis feladta a harcot, hátrahagyva maga után a megálmodott családanya szerepet. Saját kezével vetett véget az életének, a baby blues vagyis a szülés utáni depresszió miatt.

A szülés utáni depresszió ilyenekre is képes! Nem csoda, hogy annyi helyen hallani, olvasni erről, hiszen a legrosszabb esteben az öngyilkosság is megtörténhet. Nagyon megrázott a videó. A felénél kikapcsoltam, és az emlékeimbe merülve kerestem az okot, hogy miért erősebb a zavarodottság, mint a harc az élni akarásért, és azért, hogy leküzdjük a problémánkat? Még akkor is, ha egy kívülállónak abban a pillanatban butaságnak tűnik. És akkor rádöbbenek, és bevallom magamnak, hogy nekem is volt szülés utáni depresszióm. Talán csak 1-2 napig tartott, de volt. Ezeket az érzéseket teljesen piti dolgok okozzák egy nőben. Sokat olvastam róla, aktív kismamaként mégis azt gondoltam, hogy ez nálam szóba sem jöhet.

Hiszen miért lennék depressziós?

Erre vártam, hogy anya legyek, hogy egészséges gyermeket hozzak a világra. Egészségesen táplálkoztam, terheseknek való vitaminokat szedtem, különféle krémekkel kentem a pocakom arra gondolva, hogy így elkerülnek a striák. A terhességem alatt nem volt semmi gond, nem lettek terhescsíkjaim, nem híztam többet, mint kellett volna, gyönyörűen fénylett a hajam. Szerettem azt a kilenc hónapot.

Utólag gondolkoztam el azon, hogy a depresszió nálam is bekukucskált a lelkembe? Bizony igen. A szülés olyan volt, amire hiába is készültem volna, nem tudtam, hogy konkrétan mi vár rám. A szoptatás nem indult úgy, ahogy minden friss anyuka szeretné. Vékony lányként naivan azt hittem, a terhes pocak „maradványai” eltűnnek, mire hazaindulunk a kórházból. Mert mi áramlik a médiából? A sztár anyukák újra karcsún-vékonyan pózolnak az alig pár hetes csecsemővel. Azt terveztem, hogy hazaérve újra a szülés előtti ruháimat fogom hordani. Persze a régi nadrágok maximum a térdemig jöttek fel rám… Aztán megjelentek a striák is. Hihetetlenkedve néztem a tükörbe, nem hittem a szememnek.

Hogy ez mégis hogyan lehetséges? Szülést követően hirtelen megjelentek?

Hiszen erről sehol sem olvastam… Császármetszéssel szültem, és friss anyukaként a vágás utáni hegtől is megijedtem.

Mikor múlik el a fájdalom? Ennyire látható lesz örökre?

Ez úgy hangzik, mintha csak magammal lettem voltam elfoglalva. De szánt szándékkal nem írom azokat a kételyeket és aggodalmakat, amiket az első hetekben a kisfiam miatt éreztem.

Ne illessen senki olyan szavakkal, hogy ezt akartad, akkor edd, amit főztél. Nem ebből álltak a napjaim, hogy folyton ezen kattogott az agyam, de csalfán és hiún a tükör előtt elhaladva, a szemem sarkából belepillantva ezt éreztem. Most jövök rá, három év után, hogy voltak depressziós napjaim. Aki azt mondja, a szülés után nem tör rá a depresszió, akár rövid időre is, az szerintem hazudik. Lehet, hogy nem is tudatosítja a friss anya, mint ahogy én sem tudtam addig a pillanatig, míg nem hallottam a cikkem elején említett videóban, hogy milyen veszélyes tud lenni, és tragédiákhoz is vezethet.

Azon is gondolkodtam, hogy mi volt az, ami kirántott ebből. Szerintem a férjem. Őszintén csak neki beszéltem ezekről a lelki gondjaimról. Ő pedig mindig megnyugtatott azzal, hogy majd lemennek a kilók, majd begyógyul a császármetszés utáni vágásom, majd elhalványulnak a striák, csak adjak időt magamnak. Én elhittem, és így is lett. Ha nem is tűntek el striák teljesen, ha halványan látom is a vágás helyét, de én életet adtam. A gyermekem életéért pedig én vagyok a felelős.


Anyukák! Ha úgy érzitek, nyomasztja valami a lelketeket, az első amit tehettek, hogy beszéltek róla a párotokkal, a barátnőitekkel, a szüleitekkel vagy akár egy specialistával, aki tud segíteni. A segítségkérésben sosincs szégyelnivaló. A szülés utáni depresszió a szülést követő hat hónapban alakulhat ki. A környezet is érzékelheti az anya depresszióját. Ilyenkor a legfontosabb a megértés és az önzetlen segítség bármiben, amire az anyának szükség van. Győzzük le a démonjainkat, és legyünk erősebbek náluk. Hiszen anyák vagyunk, erős anyák. Pontosan ezért vagyunk képesek szülni, új életet adni.

Vanek Mária

A nyitrai Konstantin Filozófiai Egyetemen végezte tanulmányait bilingvális mediátor szakon. Édesanya, feleség és nő. A futás nála kedvelt időtöltéssé nőtte ki magát, ami feltölti és kikapcsolja. Szereti még a gasztronómiát és az írásban is kitelejesedik. Az egyik legjobb érzés számára, ha mosolyt lát szeretett kisfia arcán.

Back To Top