Gyökerek és szárnyak I.

Ha gyermekeinknek sikerül olyan gyökereket (meghitt családi kapcsolatok, kultúra, értékek, szeretet, bizalom) biztosítanunk, amelyek még a legnehezebb időkben is szilárd támaszt nyújtanak nekik; ha az érdeklődési körüket, a képességeiket és a szükségleteiket figyelembe véve (szárnyak) segítünk nekik kibontakozni, érzelmileg érett, eredményes felnőttekké cseperednek. Tudom, mindez nem könnyű feladat, ugyanakkor nem is lehetetlen. Az egyik célkitűzésem a 2019-es évre az, hogy minél több emberrel sikerüljön megismertetnem azon tudásanyagot, amely segítséget és útmutatást nyújthat nekünk az elég jó szülővé válás útján. A 12 részből álló cikksorozatomban olyan könyveket, módszereket szeretnék megismertetni a kedves Olvasóval, amelyek megbízható, tudományos alapokon nyugszanak, s nagyrészt a pozitív pszichológia eszmerendszerét követik.

A pozitív pszichológia, melynek alapító tagjaiként Martin Seligmant és a magyar származású Csíkszentmihályi Mihályt szokták emlegetni, viszonylag fiatal irányzatnak számít a lélektanon belül. A mozgalom fentebb említett két vezéralakja úgy látta, szemléletváltásra van szükség a pszichológián belül: a „szenvedés pszichológiája” helyett legyen olyan lélektan, amely az ember pozitív vonásait tanulmányozza. A pozitív pszichológia tehát az egyének erős oldalaival foglalkozik, azokkal a személyiségvonásokkal, képességekkel, viselkedésmintázatokkal, melyek által növekedhet, fejlődhet és kibontakozhat, bármely életkorban. Egyszóval a következő kérdésre keresi a választ: Hogyan élhetnénk jobb, boldogabb, minőségibb életet?

A következő hónapban megismerkedünk a Z és az alfa generációval, vagyis az 1995 és 2010 között, valamint a 2010 után született korosztály közös jellemzőit vesszük górcső alá. Ezt főleg Schäffer Beáta A legifjabb titánok című könyve alapján fogjuk megtenni. Márciusban szintén egy magyar szerző könyve lesz a középpontban, Nyitrai Erika Az érintés hatalma című munkája. Az elmúlt évek kutatásaiból kiderült, hogy az emberi érintés teremtő és életben tartó szükségletünk, közelebb hoz egymáshoz, erősíti az immunrendszert (már magzatkorban!). A negyedik és az ötödik részben a pozitív pszichológia egyik kiemelkedő kutatójának, Barbara Fredricksonnak az elméleteivel fogunk foglalkozni. Áprilisban A pozitív érzelmek hatalma című mű alapján megtudhatjuk, hogy mi is pontosan a pozitivitás és miért játszik olyan fontos szerepet az életünkben, májusban pedig a szeretet lesz a témánk. A Love 2.0 Határtalan szeretet című könyv az emberek közötti apró kapcsolódásokról, s azok pozitív hatásairól szól. Jó hír, hogy a szeretetre való képességünk fejleszthető, felszabadíthatjuk a bennünk lévő szeretetet, együttérzést – önmagunkkal és másokkal szemben is.

„A legtöbb, amit gyermekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak.”

A fenti idézet a német irodalom egyik kiváló személyiségétől, Goethétől származik. Úgy gondolom, Goethe már a 18-19. század fordulóján ezzel az egy mondattal remekül összefoglalta, mit is jelent elég jó szülőnek lenni.

Júniusban az optimizmusé lesz a főszerep. Martin Seligman Az optimista gyermek című könyve szerint az optimizmus tanítható és tanulható, egészségesebbé tesz minket lelkileg és fizikailag, növeli a teljesítményünket, javítja a problémamegoldó képességünket, kreatívabbá válunk általa. Júliusban megismerjük Sean Covey által a vidám gyerekek és a kiemelkedően eredményes fiatalok hét szokását. A nyolcadik részben is a hetes szám fog dominálni. Shawn Achor, az Aspirant kutató és tanácsadó cég alapítója összeállította a pozitív pszichológia hét alapelvét, melynek alkalmazásával motiváltabbá, kreatívabbá, boldogabbá és eredményesebbé válhatunk mi és gyermekeink is. Szeptemberben a pszichofitnessz, azaz a lelki edzettség lesz a témánk. Bagdy Emőke, az ismert klinikai szakpszichológus szerint fontos, hogy ne csak testileg, de lelkileg is fittek legyünk. A coaching mint személyiségfejlesztő módszer egyre népszerűbbé válik, nem csak az üzleti szférában, de az oktatás-nevelés világában is. Mi is az a coaching tulajdonképpen? Hogyan alkalmazhatjuk hatékonyan a gyerekeknél és a fiataloknál? Az októberi hónapban ezekre a kérdésekre fogjuk keresni a válaszokat. A novemberi rész a pályaválasztásról és a karriertervezésről fog szólni. Megtudhatjuk, hogy hány éves kortól érdemes elkezdeni a pályaválasztással való foglakozást, illetve hogyan támogathatjuk gyermekeinket, diákjainkat ebben a folyamatban. Az utolsó fejezetben (december) visszatekintünk az elmúlt hónapokra, összefoglaljuk a cikksorozat főbb gondolatait, üzeneteit.

A cikksorozatomban én a következő kérdésre próbálok válaszokat adni: Hogyan teremthetnénk meg gyermekeink és diákjaink számára azt a környezetet, amelyben kibontakozhatnak és megvalósíthatják önmagukat? Előrebocsátom: Nem létezik olyan, hogy „egyetlen és legjobb módszer”, ugyanakkor van számtalan működő lehetőség és technika, melyek közül válogathatunk. A lényeg, hogy mindig a gyerek személyiségét, képességeit és a legjobb érdekét tartsuk szem előtt. A teljes kép majd decemberre, azaz a cikksorozat végére fog teljesen összeállni, de addig sem fogunk unatkozni, ugyanis minden hónapban jövök valamilyen érdekes témával. Most, azaz januárban a cikksorozat első részét olvassa éppen a kedves Olvasó, melyet bevezetőnek szántam.

A cikk szerzője a projekt egyik munkatársa PhDr. Molnár Péter,  andragógus, okleveles emberi erőforrás tanácsadó, bölcsészdoktor.