Hogyan segíthetjük gyermekünk beszédfejlődését? Ágh Viktória logopédus válaszol.
“A beszéddel több probléma adódhat. A leggyakoribb az artikulációs zavar, amikor a gyerek ötéves elmúlt és nem használja helyesen az egyes beszédhangokat.” – meséli Ágh Viktória (24, Somorja) logopédus. Hogyan tudjuk segíteni gyermekeinket a beszédfejlődésben? Mikor érdemes felkeresni a logopédust?
– A logopédus a beszédet, a nyelvi zavarokat, a beszéd folyamatosságát, a nem megfelelő artikulációt, a nyelést, illetve az írást és olvasást igyekszik helyreállítani. A logopédia segítő szakma, és rendkívül sokrétű – kezdi Viki. – A beszéddel több probléma adódhat. A leggyakoribb az artikulációs zavar, amikor a gyerek ötéves elmúlt és nem használja helyesen az egyes beszédhangokat, felcseréli, kihagyja vagy torzítva használja azokat. Például az “s” helyett “sz” hangot használ, így lesz a sapkából “szapka”. Olyan is van, aki valamilyen háttértényező miatt egyáltalán nem kezd el beszélni. Ilyenkor a beszéd indulását szükséges támogatni. Tudunk segíteni a diszlexián, díszgráfián, illetve a dadogás területe is hozzá tartozik. A logopédia széles életkori spektrummal foglalkozik, kétéves kortól egészen az idős korig igyekszünk segíteni.
– Mikor kellene indulnia a beszédnek?
– Két-két és fél éves korban minimálisan ötven szót használjon aktívan a gyerek. Ez nincs kőbe vésve, ha épp negyvenhét szavat ismer, az is rendben van. Tudni kell azonban, hogy a legtöbb gyerek ebben az életkorban sokkal több szót használ már. Nagyok az eltérések, ám az az ötven szó szükséges ahhoz, hogy két és fél éves kor körül kétszavas közléseket, majd háromévesen rövid mondatokat tudjon kialakítani. A kiejtés ekkor még nem annyira fontos, mert az is szónak számít, ha a „pohár”-ra csak egy, a pohár szóra hasonlító szót használ, de azt állandóan. Ugyanakkor, azt is figyelni kell, hogy egyre több legyen a szó.
– Mikor érdemes a szülőnek felkeresni a logopédust?
– A szülő akarva-akaratlanul összehasonlítja a sajátját a többi gyerekkel. Ami nem mindig baj, hiszen ha érzi, hogy valami nincs rendben, bátran felkereshet egy logopédust. A fiúknál általában van egy kisebb késés a beszéd indulását illetően, ám minél előbb kezdjük stimulálni a gyerek nyelvi rendszerét, annál előbb felzárkózik. Vegyünk egy példát. Járt hozzám egy ötéves kisfiú, és ő már kicsit késve érkezett, mert fél-egy év alatt felzárkózni az iskolához nagyon nehéz. Érdemes előbb elkezdeni a gyakorlást.
– Feltételezem, az anyukák sokszor kudarcként élik meg, ha valamiben nem megfelelően fejlődik a gyerekük.
– A logopédus a szülővel együtt segíti fejleszteni a gyereket. Nagyon fontos, hogy a szülő ezt ne hátrányként élje meg, hanem segítse a gyereket az iskolaérettségig. Hiszen a cél az, hogy a gyerek a meglévő nyelvi rendszerét az iskolában át tudja ültetni írásba, olvasásba.
– Mit tudnak tenni a szülők? Mivel tudják segíteni a gyerek beszédfejlődését?
– A beszédfejlődés közben figyeljünk a környezetre, ne nehezítsük a gyerek dolgát. Különösen fontos mindez, ha a beszéd késve indul. Ma már elég nagy az alap háttérzaj, gondolok itt a mosógépre, hűtőre, autók hangjára, amely folyamatosan jelen van. Nem javaslom mindezek mellett, hogy a háttérben menjen a televízió is. Ha már nem néz mesét a gyerek, kapcsoljuk ki, így sokkal jobban meg tudja figyelni a hozzá intézett beszédet. Mi magunk sokszor már nem is észleljük mindezt, de egy éppen beszélni tanuló gyerek számára ez egy nehezítés. Ugyanakkor, a gagyogás időszakában fontos, hogy többször üljünk a gyerekünkkel szembe, adjunk lehetőséget arra, hogy megfigyelje az artikulációnkat. Nevezzünk meg mindent maguk körül, minden tevékenységet, minden történést. Egyáltalán, beszéljünk többet!
– Keveset beszélgetünk?
– Igen, egyrészt nincs idő a minőségi beszélgetésekre. Másrészt, amikor gyakorlásra kérem a szülőket, sokszor azt a választ kapom, hogy az autóban gyakorolnak. Ott viszont nem látják egymást. Tükörrel dolgozom én magam is, hogy gyerek lássa magát és engem egyidőben. Napi tíz perc is elég, ha jól gyakorlunk, mert növeli azt az időt, amikor a gyerek helyesen mondja ki a szavakat.
– Mit tudunk még tenni?
– Legyen olvasott mese minden este, amely nagyban hozzájárulhat a helyes beszéd kialakulásához. A végén meg is beszélhetjük mi történt benne, tetszett, nem tetszett a mese. Ez egy nagyon jó lehetőség a beszéd gyakorlására, az együtt töltött minőségi időre, a közös beszélgetésekre.
– Javítsuk ki a gyereket, ha rosszul mond valamit?
– Mindig kövessük a gyerekkel foglalkozó logopédus tanácsait, de én azt javaslom általánosságban, hogy amikor már abban a fázisban van a terápia, hogy a gyerek képes produkálni egy-egy hangot, de még a spontán beszédben nem használja, fel lehet rá hívni a figyelmét. Vissza lehet kérdezni: El tudod mondani, olyan szépen, ahogy a múltkor? Így jobban rögzül, illetve az is elég, ha mi magunk elismételjük helyesen az adott szót, minden hozzáfűzés nélkül. Helytelen út, ha utánozzuk őt, és ugyanúgy a cserélt hangzós verziót mondjuk, mert akkor megerősítjük őt a rossz szokásában. Illetve az sem jó, ha erőltetjük a szavak használatára, abban az esetben, amikor még nem indult el a beszéd: na mondd hogy alma, na mondd szépen, na mondd. Ez nem fog segíteni.
– A logopédia összefügg más tudományos területtel is?
– A logopédus együtt dolgozik az orvossal, a pszichológussal, a pedagógussal, a mozgásterapeutával. Megesik, hogy a beszéd valamilyen hallást érintő probléma miatt nem indul be, ám sok esetben a nem megfelelő izomtónus, vagyis a hipotónia okozhat problémát.
– Utolsó kérdés. Mennyiben befolyásolja a kétnyelvűség a beszédfejlődést?
– Akik a szültésüktől kezdve két nyelvet hallanak, mindenképp előnyt jelent a számukra, ugyanis pozitívan hat a kognitív fejlődésükre. A kétnyelvű közegben nevelkedett gyereknél egyébként megfigyelhető, hogy kicsit később indul a beszéd. Ám, ha valakinek eleve problémája van, akkor lehet ez egy nehezítés is, hogy a két nyelvi rendszer egyidejűleg, megfelelően kialakuljon. Ilyen esetben egy kétnyelvű logopédusra van szükség, aki mindkét nyelvet megfelelően beszéli. A logopédus egy megerősítés és egyben egy kapaszkodó a szülő számára. Mivel minden gyerek más, mindegyiknél más válik be, ezért is fontos a szakember, akivel meg tudják beszélni a szülők, hogy segíthetnek egyénileg saját gyereküknek.
A cikk megjelenése a Kisebbségi Kulturális alap Támogatásával valósult meg a 23-244-00170 projekt keretében.
A képek forrása: Freepik