Négy fal között az autizmussal
A koronavírus okozta pandémiás helyzet magával hozta a karantént. Ez annyira már nem újdonság, hiszen a mindennapi életünk részévé vált. Ki-ki hamar, vagy kicsit lassabban igyekszik adaptálódni ehhez a változáshoz. De mi a helyzet azokkal az emberekkel, akiket az átlagostól eltérően, még inkább kibillent az egyensúlyából ez a sok változás? Ebben a cikkben a társadalom egy szűkebb csoportjáról, 1-1,5%-áról esik szó, és hogy ők hogyan élik meg a jelenleg fennálló rendkívüli helyzetet.
Az autizmus előfordulási gyakoriságának és a társadalom egyre nagyobb autizmus tudatosságának köszönhetően jó eséllyel találkoztunk már autizmussal élő személlyel, hozzátartozójával, vagy legalábbis hallottunk már róla a médiából.
Autizmus spektrum zavar: egész életet átható (pervazív) idegrendszeri eredetű fejlődési zavar. Ez az állapot minőségi eltérést mutat a kölcsönös társas viselkedésben, a kommunikációban, illetve a rugalmas viselkedés-szervezésben. Az autizmust jelenleg viselkedéses tünetek alapján diagnosztizálják.
Spektrum, hiszen az autizmus viselkedéses szinten rendkívül sokszínű képet mutat, ami változhat: az életkor, az autizmus súlyossága, az értelmi képességek színvonala, a beszéd és beszédértés szintje, a személyiség, a környezeti hatások, illetve egyéb társult betegségek, zavarok függvényében.
Az autizmusban érintett gyermekeknek és felnőtteknek egyaránt fontos a napirend, egy jól kialakított struktúra, mivel ez a kiszámíthatóság és bejósolhatóság érzelmi biztonságot ad. Ezekkel az apró “trükkökkel” megelőzhető az állapotromlás, vagy az esetleges viselkedés problémák. Tüneti képükben előfordulhat, hogy ragaszkodnak a megszokott rutinokhoz és nagyon nehezen viselik el a változást.
Mindezek tudatában most képzeljük el, hogy a karantén milyen hatással lehet autista társainkra
Megváltozott a napirend, felborult a struktúra, lehetséges, hogy a régi rutinok – melyek olyan tevékenységekhez voltak kötve, amik jelenleg korlátozottan elérhetők – nem kivitelezhetők… Mindezen eseménysorozatok remek táptalaját adhatják a viselkedés problémáknak.
Akkor mit tehetünk?
Egy jó adag türelem és higgadtság mindig jól jön! 🙂 Emellett próbáljunk meg kialakítani egy új, tartható napirendet gyermekeinknek, ezzel strukturáljuk az időt. Figyeljünk oda a tér struktúrájára is: legyen meghatározva a tanulás,az evés,a játszás helye (ha lehetséges, elkülönítve egymástól).Ha gyermekünk speciális iskolába jár és az iskola nem tudja megoldani a távoktatást, fejlesztést, foglalkozást – a gyermeknek akkor is szüksége van rá! Ilyenkor jönnek a szuperanyák, akik felváltva állnak helyt gondozóként, játszópajtásként és még terapeutaként is.
Ha pedig fogytán már a szupererő, akkor ugyanúgy, ahogy a tanulás, fejlesztés során is, iktassunk be szüneteket. Szülőként, gondozóként ne feledkezzünk meg saját magunkról sem! Azzal, hogy az iskolák bezárták kapuit, sokkal kevesebb lehetőség van az esetleges “anyaszünetre” és az ún. énidőre. De ahhoz, hogy lelki egészségünket megőrizzük, az énidőt sem szabad elhanyagolni. Egy forró fürdő, egy romantikus film, vagy egy pohár bor… 😉
Használjuk ki ezt az időt arra, hogy még jobban megismerjük gyermekeinket! Építsünk az erősségekre és időnként ne felejtsünk el szünetet tartani!
A cikk szerzője Slezák Beatrix, akit frissen köszönhetünk csapatunkban. Bemutatkozása nemsokára.
