Roma kultúra és sztereotípiák

A „Roma kultúra és sztereotípiák” című cikk a Futureg és a PDCS „Digitális aktivizmus” projekt keretében közölt cikkek sorozatát folytatja. A projekt célja, hogy értékes tudást nyújtson, és növelje a toleranciát és támogassa a megértést a roma és a magyar kisebbség iránt, Szlovákiában. A sorozatban szereplő cikket Viktoria Valachova, a Nemzetközi Kapcsolatok Karának tanulója és Katarína Csikosova, a Filozófiai Kar vallástudományi karának doktorandusz diákja írta. A cikk a sztereotípiák és a társadalomra gyakorolt hatásukról, különösen a roma kultúra médiában és irodalmi ábrázolásáról szól. A sztereotípiák a társadalmunkban mindenütt jelen vannak, és a roma népességben is. A sztereotípiák nem mindig negatívak, de fontos, hogy tisztában legyünk azzal, hogy ezek egy nem igazolt feltételezés, nem pedig egy egész csoport valódi és igaz ábrázolása. A sztereotípiák olyan elvont elképzelések vagy minták, amelyeket az emberek arra használnak, hogy igazolják pozitív, vagy negatív hozzáállásukat. Az a meggyőződés, hogy az emberek egy csoportja azonos tulajdonságokkal rendelkezik, és nincs közöttük egyéni különbség. Az ilyen jellegű meggyőződések következtében az emberek a sztereotípiákkal vannak körülvéve, ahelyett, hogy egyedi személyiségként és sajátos tulajdonságokkal rendelkeznének. A sztereotípiák létrehozása gyakran egyenlőtlenségeket és más emberek nem objektív értékelését eredményezi, és az egyének a sztereotípiák alapján bizonyos viselkedési mintákba csúsznak, és nagyon nehéz megváltoztatni ezeket a hozzáállásokat. Összességében a negatív előítéletek és sztereotípiák terjesztése a romákról gyakran arra használták fel, hogy igazolják a szegregációt, amely a társadalmat romákra és nem romákra osztották. Ezeket az előítéleteket és nézeteket olyan vélemények támasztották alá, amelyek szerint a romák nem érdekeltek például az oktatásban, ami aztán elkülönített iskolák létrehozásához vezetett. Például a higiénia hiányról szóló sztereotípiákat arra használták fel, hogy megakadályozzák a társadalmi kapcsolatokat, barátságokat vagy házasságokat a roma és a nem roma csoportok között.

A sztereotípiák különféle formákban találhatók, néha még az irodalomban is. Az irodalomról azt mondják, hogy a társadalom tükre, és gyakran tükrözi annak attitűdjeit, értékeit és előítéleteit. A szerzők szabad környezetben tetszőleges karaktereket hozhatnak létre, amelyek tudatosan és tudatlanul is sztereotípiák által befolyásolhatnak, és olyan tulajdonságokkal rendelkeznek, amelyeknek egy bizonyos csoportra jellemzőnek kell lenniük. Ha például kritikus pillantást vetünk Viktor Hugo A párizsi Notre Dame című világhírű irodalmi művére, észrevesszük, a roma sztereotípiák megnyilvánulhatnak az irodalomban. Victor Hugo ebben a művében sem kerüli el a roma sztereotípiákat. Esmeralda karaktere tipikus példája az irodalomban romantizált roma nőképének. Szépsége, tánctudása és titokzatos származása egzotikus és lenyűgöző karakterré teszi az olvasó számára. Hugo azonban igyekszik megmutatni belső világát és közössége emberi tulajdonságait is, ezzel igyekszik átlépni a sztereotípiák határait. Bár ez egy pozitív sztereotípia, nincs bizonyíték arra, hogy a romák veleszületettebb hajlamosak lennének a hangszeren való játékra, éneklésre vagy táncra. A hagyományos zene a roma kultúra szerves része, de származástól függetlenül minden zenésznek keményen meg kell dolgoznia a sikerért. A zene és a tánc mellett sok más szempont is alkotja a roma kultúrát, amelyekről itt olvashat. (Az első cikk linkje.) A hátrányos helyzetű csoportokhoz tartozóknak gyakran sokkal keményebben kell dolgozniuk, hogy elérjék sikereiket.

Ezeknek az embereknek problémái lehetnek a társadalmi vagy gazdasági hátterükkel, vagy előítéletek veszik körül őket, például romák, muszlimok, fogyatékkal élők és hasonlók.

Sajnos ezek a sztereotípiák az irodalom révén eljutottak a médiába, ami hozzájárul a romákkal kapcsolatos negatív sztereotípiák fenntartásához. Ily módon megerősítik és fenntartják az előítéleteket és a roma etnikumra vonatkozó korlátozott nézeteket. Fontos, hogy a média bemutassa a roma közösség sokszínűségét, hozzájárulásait a társadalmunkhoz, kultúráját, és ezzel segítse a negatív előítéletek felszámolását. A Romano Kher – Roma Ház civil egyesület és a Newton Media ügynökséggel közösen készített elemzés szerint egyes médiumok kiveszik részüket a romákról alkotott sztereotip képből. Az elemzés szerint a nem cigány lakosság szemében a romák „iskolázatlanok, szegények, sokgyermekesek, állami támogatásra szorulnak és sokkal gyakrabban követnek el bűncselekményeket, mint a többségi lakosság tagjai”.

Nézzük meg együtt, milyen következményei lehetnek a sztereotípiáknak. A médiában gyakran előforduló sztereotípiák egyike a romák gyermekrablókként való ábrázolása. Ezt a feltételezést erősítették a Görögországban és Írországban tapasztalt esetek, amikor a cigányokat elrabolták a saját gyerekeiktől, mert nem tűntek elég sötétnek, és így automatikusan azt feltételezték, hogy elrabolták őket. A gyermekeket a családokhoz adták vissza, miután a DNS-tesztek megerősítették a családtagságukat. Ez az eset azt mutatja, hogy a sztereotípiák befolyásolhatják az egyén véleményét, és ezzel károsíthatják a családot, és végül a közösséget is, amelyik traumatizálódik.

Természetesen számos olyan média is van, amelyek tevékenysége a romák objektív képét célozta meg, és hozzájárul a negatív előítéletek eloszlatásában, például a Roma Forum, az N. A Romano fórum egy online folyóirat, amelyet az eduRoma civic egysület alapított 2021-ben. Célja, hogy jó minőségű híreket, történeteket, interjúkat és kommentárokat nyújtson a roma és más kisebbségekről alkotott, gyakran torzított képek javítása érdekében. Szeretne a közösségek hangja lenni a fontos ügyekben, és a legfőbb információforrás. Bár nem mindig vannak a előtérbe helyezve, az erőfeszítéseik fontosak. A Roma Sajtó Ügynökség (RPA) egy független ügynökség, amely a roma témákról és kultúrájáról is tájékoztatást nyújt. Az újságok igyekeznek bemutatni a romák sokszínűségét, és sztereotípiák ellen küzdeni. Továbbá a Romano hangos egy internetes portál, amely roma nyelvű híreket közvetít. Az olyan szervezetek, mint a Romano Kher vagy az Etpos, arra törekszenek, hogy az újságírókat a roma témákról oktassák, és a hátrányos megkülönböztetés ellen küzdjenek.

A legtöbb európai országban a roma közösséggel szembeni intolerancia továbbra is fennáll. A leggyakoribb sztereotípiák közé tartozik az elképzelés, hogy a roma emberek nem akarnak dolgozni, és tönkreteszik a rendelkezésükre álló berendezéseket. Továbbá, például azt mondják, hogy a rómaiak szórakozásra költik a szociális juttatásaikat, és nem a szükséges dolgokra. Fontos megjegyezni, hogy ezek a sztereotípiák nem feltétlenül felelnek meg a valóságnak, és elősegíthetik a diszkriminációt, az erőszakot és a romákról alkotott negatív képet. Ezek a sztereotípiák olyan tudatos és tudattalan, romaellenes magatartásokon alapulnak, amelyek kárt okoznak a közösségek tagjai számára, és következésképpen a nem roma társadalommal való kapcsolatokban is. A roma közösséggel kapcsolatban a leggyakrabban szóba kerülő téma az anyagi szükséglet és a roma családok sokasága. Szlovákiában gyakran ismétlik, hogy a roma családok visszaélnek a rendszerrel, és gyermekeket szülnek a segélyek beszedése érdekében. A nagyszámú gyermek azonban nem befolyásolja jelentősen az ellátás mértékét. Természetesen, a gyermekek száma befolyásolja az adagot, de nem jelentősen. 2024-ben a 4 gyermeknél nagyobb családonkénti támogatás mindössze 76,80 euróval magasabb, mint a 4 gyermeknél kisebb családonkénti támogatás. Az előző években is hasonló volt a minta.

A cikk végén fontos felidézni az önsztereotípiákat, amikor a romák elhiszik a róluk terjesztett sztereotípiákat. Saját magukra (vagy más romákra) úgy hivatkoznak, hogy „rendetlenek, nem kitartóak, vagy nem gondoskodnak a gyerekekről”. Ilyen gondolat, hogy nincs értelme a tanulásnak, mert a tanulás nincs a vérünkben. Természetesen nem csak az önsztereotipizálás vezet a romák iskolázatlanságához, hanem az is, hogy sokszor nem jön létre a romák számára olyan környezet, amely elfogadná őket (az osztálytársak közötti gazdasági különbségek, a szokások, nyelv és kultúra tudatlansága, stb.) Fontos felismerni, hogy ezek a sztereotípiák nem igazak, és mindenkinek megvan a maga képessége és lehetősége, ezért fontos a sztereotípiák lebontása és a másik megértése, még akkor is, ha mindegyikünk története más. Együtt többet érhetünk el, mint mindegyikünk egyedül.