A gyermekemnél sajnos probléma van a nagydologgal… Majdcsak jobb lesz, már minden kipróbáltunk, de nem lehet kúppal élni minden nap. A gasztroenterológus szerint lehet valami pszichikai blokk nála, ami miatt nem akar kakilni. Képes akár 3-4 vagy több napig visszatartani a kakit. Külföldön, mediterrán éghajlatban éltünk egy évet, és a gyermekorvos szerint ez az éghajlatváltozás és a pszichikai változás is lehet a probléma hátterében.
Kedves anyuka,
elhiszem, hogy ez a nehézség mindnyájukat megviseli. Az önök esetében a költözéssel járó változás is állhat a háttérben, idő kell, amíg ismét beáll a rend, rendszeresség.
De ahogy a gyerekorvos is említette, több minden lehet a háttérben, egy összetett dologgal állunk szemben. Ha már sikerült kizárni a szervi problémákat, jó, ha gondolunk a lelki okokra is. Az encopresis (székletürítés nem megfelelő helyre vagy székletvisszatartás) gyakrabban fordul elő a fiúknál. A gyerekeknél előfordul, hogy éppen az ürítés megtagadásával (az evésen és az alváson kívül) fejezik ki nemtetszésüket, így próbálnak ellenkezni, erejüket megmutatni. Fontos, hogy részletesebben foglalkozzunk a gonddal. Állhat a háttérben például egy túlszabályozó szülő, aki mindenért rászól a gyermekre, akit ez frusztrál, dühös lesz, és indulatból így próbál ellenállni. Vagy épp az ellenkezője is lehet, hogy egyáltalán nincsenek a családban szabályok, nincs rendszer, ami egyfajta bizonytalanságot okoz a gyermekben, és ezért az ürítés szabályozásával próbálja megtartani a kontrollt, legalább ez az egy dolog függhet tőle.
Fontos, hogy megemlítsük a szobatisztaságra való nevelést is, hiszen, ha ez a folyamat nem megfelelőképpen zajlik, bizony ez is okozhatja a fent említett gondokat. Például, ha a szülő nagyon szigorúan áll a pelus elhagyásához, türelmetlen, megszégyenítő megjegyzéseket tesz. Ilyenkor
a gyermeknél a többnapos visszatartás után fájdalmas lehet az ürítés, ami viszont elijeszti a gyermeket, hogy a következő ürítés ismét fájdalmas lesz, ezért ismét visszatartja a székletet.Vagy az ellenkezője is előfordulhat, amikor a szülő túlreagálja a helyzetet, túl sok figyelmet fordít a dologra, és különböző módon próbálja rászedni, meggyőzni a gyereket (ajándékokkal,győzködésekkel, ígérgetésekkel), aminek köszönhetően kialakul az említett székletvisszatartás körforgása. A gyermek pedig úgy vélheti, ezzel sokkal több figyelmet kap, és folytatja ezt a viselkedést.
Az sem szerencsés, ha állandóan ez a téma otthon. Számoljunk csak utána, hogy egy nap hányszor kerül szóba ez a téma? A gyereknél ez szorongást, a szülőnél bizonytalanságot és kétségbeesést okozhat, amit a gyerek rögtön megérez, és ezt átveszi a szülőtől. Próbálják meg nem erőltetni a dolgot. A legjobb, ha sikerül otthon félelem és feszültség nélküli nyugodt, laza légkört teremteni, ahol a „NAGY DOLOG“ sem lesz mindig nagy dolog. A görcsölésnél segíthet a lazítás, a hasmmasszírozása.
Ezen kívül oda kell figyelni a helyes táplálkozásra, a megfelelő mennyiségű folyadékbevitelre, továbbá, hogy elég idő és hely legyen a mozgásra, amely biztosítja a megfelelő emésztést és bélműködést. Mivel a probléma főleg gyerekeknél jellemző, sokat segíthet a játék, mégpedig a „koszolás”. Nyáron a vizes homokkal vagy sárral való játszás, a benti lehetőségek közül pedig jó lehet a gyurma, ujjfesték vagy akár a tésztagyúrás is. Még megemlíteném a visszaesést, ami gyakran előfordul, de ettől se ijedjünk meg, hiszen ott a tapasztalat, hogy meg lehet vele küzdeni.