“Azon gondolkodom, hogy levelező egyetemi képzésbe kezdek szeptemberben, és ez azzal jár, hogy szombatonként elmegyek itthonról reggel, késődélután jövök meg a 15 hónapos kislányomhoz (szeptemberben lesz 15 hónapos). A kislányom igény szerint szoptatott baba, össze vagyunk nőve, de nagyon jó kapcsolata van az apukájával, és építjük a kapcsolatot a keresztmamival, nagyszülőkkel is. Feltételezhetően velük marad itthon.
Azt szeretném kérdezni, hogy mire figyeljünk, hogyan készüljünk erre az időszakra? Azt hiszem, hogy az igazi szeparációs szorongás időszaka ez nála, vajon mi fog benne zajlani, ha anya egy egész napra eltűnik?
Az is felmerült bennem, hogy ha készülni fogok az órákra, vagy egy nagyobb bedobás előtt lehet, hogy a bölcsődét is igénybe vennénk. Ez hány hónapos kortól javasolt? Ha egyáltalán van lehetőség arra, hogy alkalmanként adjuk be.“
Kedves édesanya! Kérdésedet több szempontból közelíteném meg. Ami az igény szerinti szoptatást illeti, a babák 15 hónaposan általában már nagyon sok mindent esznek-isznak, így az anyatej nem a napi étkezést fedi le. Fontos, hogy közösen megtaláljátok, családilag, azokat az eszközöket, amivel sikerül őt elaltatni, megnyugtatni, amelyek megfelelő fizikai kontaktust biztosítanak a babának egy olyan személy által, akivel már van egy kialakult, mély viszonya. A babák nagyon gyorsan megtanulják, kitől, milyen gondoskodást várhatnak el, így àltalában az apáktól nem a szoptatást várják, hanem valamilyen más módszert, hogy kèpesek legyenek ellazulni, megnyugodni- legyen ez hordozás, simogatás, ringatás, dúdolás. Egyébként nagyon sok egyetemen fogadják jószívvel a kisbabákat akár a vizsgákon, előadásokon, néha ez is egy megoldási lehetőség lehet, főleg a kezdeteknél.
A bölcsődére pszichológiai szempontból nincs általános javaslat. Nincs rá tuti recept, ez mindig gyermek, család és szituáció függő. Fontos, hogy figyeljük a gyermek szociális, kommunikációs, kognitív készségeit, mennyire tud alkalmazkodni új helyzetekhez, mennyire önálló a korához képest. A bölcsőde előnyei lehetnek, hogy a kisgyermek megtanul működni közösségben, elsajátít rengeteg szociális készséget, hatékonyabban és gyorsabban fejlődik az önérvényesítése. Beszélni kell azonban az érme másik oldaláról is. Az egyik negatív hatás például lehet a lázadás, tüntetés, amikor hosszútávon az idegen környezetben visszautasítóvá válik, nem eszik, nem iszik, stb. Ha jól értem, nem kell most azonnal dönteni, lehetséges, hogy az idő megmutatja, hogyan fog a baba, a család reagálni a változásokra. Mindig érdemes kis lépésekben gondolkozni. Sok sikert kívánok!