skip to Main Content
info@minoritykids.sk
1. Rész – Hogyan Néz Ki Egy Mozaikcsalád?

1. rész – Hogyan néz ki egy mozaikcsalád?

Sorozat: Nem mindig csonka a család, ha mozaik!

Egyre gyakrabban találkozunk olyan családokkal, ahol a gyerekek két családban élnek, vagyis nem a
vérszerinti szülők nevelik őket csupán, hanem ki-ki új kapcsolatban keresi a helyét és boldogságát, és
ennek természetesen részesei a gyerekek is. Ezért egy rövid sorozattal próbálunk felvilágosítást adni
mit is jelent a mozaikcsalád, hogyan működik, milyen szabályokra és törvényszerűségekre kell
odafigyelni.


De először tisztázzuk, mi is a mozaikcsalád?


A mozaikcsalád két partner házassága (vagy együttélése) révén jön létre, akik közül az egyik vagy mindkettő volt már házas, majd elvált, vagy megözvegyült. Ez a hivatalos deffiníció, de a mozaikcsaládok megnevezés helyett sokan patchwork, vagyis foltozott családnak is nevezik ezt a társadalmi jelenséget, amely nem újkeletű, csupán most már sokkal gyakoribb, mint egy évszázaddal ezelőtt, amikor legtöbbször özvegység és nem szakítás volt az alapja.


A mozaikcsalád jellemzői 


Mint minden családtípusnak, így a mozaikcsaládoknak is vannak jellemzői.
A legfontosabb jellemzője, hogy két felnőtt családtagból és egy vagy több gyermekből, mostohagyermekből áll.


Ez alapján nagyon hasonlít a nukleáris (az eredeti) családokhoz.
A mozaikcsalád tagjai általában egy nagyobb veszteséget élnek át mielőtt létrejönne a mozaikcsalád. Ez
a veszteség az eredeti család felbomlása is, az addigi normák és együttélés szabályainak változása.
További jellemzője, hogy a gyerekeknek van különélő vérszerinti szülőjük, akihez fontos kapcsolat fűzi őket (sajnos meg kell említeni az elhanyagoló szülőket, akik a válás után eltűnnek a gyerekeik életéből, ide sorolhatjuk a függőségben szenvedő szülőket is). 
Fontos szabályszerűsége a mozaikcsaládoknak, és általánosan igaz, hogy az egyik szülő csak adott idő
intervallumban él együtt a gyerekekkel.


Ami kihívást jelenthet, az az, hogy a gyerekek nem csak egy családi közösségbe tartoznak, hanem többe is: a szülőjük új életközösségébe, a különélő szülő életközösségébe is.
Nagyon fontos szabály, hogy a pótszülő nem gyakorolhat szülői jogokat a mostohagyermekei felett, hiszen a gyermek apja és anyja mellett más feladatot kell ellátniuk. 
Amit mindenképp figyelembe kell venni, ha új mozaikcsalád alakul, hogy vegyük tudomásul, hogy ez a mostani kapcsolat, a család újraépítése az előző család romjaira épül. Vagyis romokra építkeznek, ami sokszor megnehezíti az együttműködést.


Fő kérdés, hogy vajon a romokat, hogyan tudták eltakarítani? Hogyan tudták feldolgozni a válást
a felnőttek és a gyerekek? Hol tartanak a krízis feldolgozásában?

A cikk megjelenése a Kisebbségi Kulturális alap Támogatásával valósult meg a 22-245-00715 projekt keretében.

A cikk megjelenése a Kisebbségi Kulturális alap Támogatásával valósult meg a 22-245-00715 projekt keretében.

 

 

 

 A kép forrása: Image by master1305 on Freepik

Mészáros Krisztina

Mészáros Krisztina

Mediátor, coach, blogger, rádiós műsor szerkesztő, a Mert nőnek lenni jó konferencia főszervezője, a Mert nőnek lenni jó PT alapító tagja. Tanári diplomáját Nyitrán szerezte, a pozsonyi Pátria rádió műsorvezetője. A riporteri munka mellett sajátította el a coaching alapjait, amelynek hála már több éve aktív életvezetési tanácsadó. Tapasztalatát a Szent Erzsébet Főiskola óraadó tanáraként is kamatoztatja, hiszen konfliktuskezelési módszereket és önismeretet is tanít. Vallja, hogy a gyermeknevelés is állandó tanulási folyamat. Lételeme az állandó képzés, folyamatos tanulás, fejlődés. Blogján igyekszik a lehető legőszintébben írni a nőket és anyákat érintő könnyű és nehéz témákról is!

Back To Top