A kapcsolat művészete, avagy a játékterápiáról- írja a gyermekpszichológus

A kapcsolat művészete, avagy a játékterápiáról- írja a gyerekpszichológus Érsek Szilvia. A cikk fordítója Veress Anita.

Megfigyelte már valaha is gyermekét játék közben? Milyen örömmel kezd neki, mennyire mélyül el a fantázia világában? Játszanak együtt is? Az alatt az idő alatt olyan érzése van, mintha az Önök kapcsolata más lenne, hogy a játék összeköti Önöket, és olyan témákat tárgyalnak, amelyekről máskor nem beszélnek, vagy olyat tudnak meg egymásról, amit eddig nem? Magát a játszást a gyermekkor spontán és fő tevékenységének nevezzük, amely elégedettséget és pozitív érzéseket eredményez.  Azonban jelentős szerepet tölt be a felnőttek életében is. F. Schiller azt mondta, az „ember akkor tökéletesen emberséges, ha játszik.”

A gyerekek életében a játéknak még egy fontosabb funkciója van. A gyerekek a játékon keresztül ismerkednek meg mindennel, ami őket körbe veszi: emberek, tárgyak, események, természeti jelenségek, közösségi szabályok, stb. Fejleszti őket intellektuális, érzelmi, szociális és testi vonalon is. Játék segítségével kommunikálnak az érzéseikről, szükségleteikről, és ahogy ők a világot észlelik.

Sőt, már a 18. században J. J. Rousseau francia filozófus írt a gyermeki játék fontosságáról és figyelte gyermekeit játszás közben, hogy képes legyen őket megérteni. Attól kezdve hosszú utat jártunk be, és a játékterápia formálódott, kialakult és a gyermekpszichológia, valamint pszichoterápia rutin módszerévé vált. Különböző formái vannak. Mindegyik lényege, hogy mély, szeretet-és tiszteletteljes kapcsolatot alakítsunk ki a gyermekkel, amely segíti őt a fejlődésben. A játékon keresztül képes a terapeuta jobban megérteni a gyermeket.

A játékterápia legtöbbször egy speciálisan berendezett szobában zajlik, melybe gondosan válogatták össze a játékokat. Ezek megszabják és támogatják, milyen módon és milyen intenzitással fog játszani a gyerek, vagy kommunikálni a terapeutával. Biztosan hallottak már arról, hogy néhány játék fejleszti a kreativitást, mások pedig a harag, illetve a gondoskodni, törődni vágyás kifejezésére szolgálnak.

Miért pont a játék?

Ha bennünket felnőtteket bánt valami, akkor kibeszéljük magunkból. Ha a gyerekek nehézségeket élnek meg, szavak helyett játékokat használnak. Semmi se közelibb a gyerekekhez, mint maga a játék.  Ezt a tényt semmi sem fejezi ki őszintébben és jobban, mint a vezető játékterapeuta Garry L. Landreth szavai: „A madarak repülnek, a halak úsznak, a gyerekek játszanak.”

A kisebb gyerekek fejlődéstanilag még nem rendelkeznek olyan gazdag szókinccsel, hogy pontosan megtudják nevezni az érzéseiket és leírni azokat a szituációkat, melyek bántják őket, és nincsenek tapasztalataik különféle érzésekkel és helyzetekkel, ugyanis nagyja részét még csak először élik meg: frusztráció, elutasítás, egy közeli személy elvesztése miatti szomorúság.

Hogyan működik a játékterápia?

A terapeuta feladata kialakítani egy olyan környezetet és kapcsolatot, melyben a gyerek annyira biztonságban érzi magát és bizalommal van a terapeuta iránt, hogy fokozatosan képes felfedni a sérült énjét és köszönhetően ennek a biztos kapcsolatnak fejleszti a személyiségét.  Néhány gyermek csak ebben a kapcsolatban éli meg személyének teljes és feltétlen elfogadását, illetve annak tiszteletben tartását. A terapeuta minden figyelmét a gyereknek szenteli, figyeli őt, hallgatja és reagál rá. Segít neki érzései kifejezésében és elfogadásában, erősíti az önbizalmát,  határokat szab meg, elfogadja őt minden gyengeségével és tökéletlenségével együtt. Tanítja a gyermeket megérteni saját magát, elfogadni a saját érzéseit és önmagát is olyannak, amilyen, és így segít személyének növekedni.

Mikor alkalmas a játékterápia?

A játékterápia hasznosnak bizonyul minden széles körű nehézséggel küzdő gyermek számára, kezdve az érzelmi kiegyensúlyozatlanságtól a szorongáson és agresszión át egészen a pszichoszomatikus, illetve alkalmazkodási nehézségekig. Erősíti a gyermeket, és elindítja az öngyógyító folyamaton még a nehéz élethelyzetekben is (közeli személy halála, komoly betegség, szülők válása, megfélemlítés az iskolában). Azokban az esetekben ajánlatos, mikor a szülő látja, valami történek a gyermekével, és ő maga nem tud neki segíteni. Néha a szülők fordulnak a terapeutához, mert tudják, hogy a gyerekre nehéz időszak vár (költözés külföldre, válás) és segíteni akarnak neki, hogy a lehető legkönnyebben birkózzon meg a helyzettel.

A gyerekek nagyon jól tudják, mire van szükségük, és mi segít nekik. Nekünk felnőtteknek esett feladatul olyan kapcsolatot kialakítani a gyermekünkkel, hogy bizalommal és hajlandósággal tudják megvalósítani azt, ami gyógyítja őket.

Minden gyermek szeretne szeretve és elfogadva lenni a gyengeségeivel együtt is. Csak így tudja azt a saját előnyére fordítani, erősebbé és ügyesebbé válni, valamint pozitív önképet formálni. A szülők is a részesei lehetnek. Akár úgy, hogy a játékterápia mellett döntenek és nyitnak az új ismeretek és szakértelem felé a konzultációk során. Éppen a terapeutával történő beszélgetések során kezdik holisztikusan és jobban érteni a gyermeküket, és ezzel képesek hatásosabban reagálni rá. Fokozatosan nagyobb türelemmel, elfogadással és megértéssel lesznek gyermekük iránt. A szülőnek lehetősége nyílik részt venni gyermeki terápián is, amikor a terapeuta vezetése alatt tanulja meg kialakítani gyermekével a gyógyászati kapcsolatot, egy fél órában otthoni környezetben.

Minden szülőnek hangsúlyozom, hogy milyen nagyszerű teremtménye van otthon és pont a játékterápia, és a gyermeki terápia nyújt nekik segítséget abban, hogy ezt ők is lássák.