A belső hang, ami Feledi Timit előre hajtja

Bemutatjuk Feledi Timit, a Gyermeklélek rovat bloggerét. Tanulmányait a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetemen végezte, angol nyelv és irodalom, illetve pszichológia szakon. Főiskolai évei alatt 1 évig Angliában élt, au-pariként dolgozott és nyelviskolában tanult.Később mindezt kamatoztatva folyamatosan dolgozott nyelviskolai és magántanárként, mindezek mellett tolmácskodás, fordítás töltötte ki az idejét. Ezek után kezdett el dolgozni Dunaszerdahelyi Munkaügyi Hivatalban, Európai Uniós pályázatokat írt, koordinátorként és partnerként is részt vett különböző külföldi és hazai konferenciákon. Munkálatait az anyasági szabadság után szintén a Munkaügyi hivatalban, ezúttal tanácsadóként végzi. Nagyon fontos számára a folyamatos fejlődés, tanulás, önképzés. Közkedvelt témái a gyermeknevelés, anyasággal kapcsolatos cikkek, pozitív pszichológia, emberek segítése, meghallgatása. Mindig a jóra törekszik és keresi a jót mindenben és mindenkiben. Lássuk ki is Timi, úgy közelebbről, lélek-távból.

1. Hogy kezdtél a Minority Kidsnek projektünkben dolgozni?

A projekt koordinátorával egy önismereti tréningen találkoztunk még évekkel ezelőtt Komáromban. Akkor én is éppen nemzetközi projektekkel foglalkoztam, és nyomon követtem, illetve felkerestem más koordinátorokat, partnereket is. Utána anyasági szabadságra mentem, szóval a projektírás háttérbe szorult, de a kapcsolatokat azért
továbbra is fenntartottam. Nagyon tetszett a Minority Kids munkája, pontosabban, hogy ezen keresztül sok jó szakember írását, munkáját ismerhettem meg.

2. Milyennek látod a családok, anyák és gyermekek helyzetét?

Szülőnek lenni a legcsodálatosabb és egyben a legnehezebb feladat. Lehetőség szerint mindenki megpróbálja a legjobban csinálni. Gyermeket nevelni sokféleképpen lehet, de ha sikeresen szeretnénk csinálni, akkor bizony komoly feladatokat kell megoldani, amiket elénk gördít az élet. Véleményem szerint ma már mindenki igyekszik gyermekközpontúan nevelni, ami annyit jelent, hogy a szülők a gyerkőcök igényeit teszik előtérbe, és talán néha már kicsit görcsösen is túlreagálják, és túl magasra teszik saját magunknak a lécet, hogy a gyerekeik boldogok legyenek. Pedig a gyerekek akkor lesznek boldogok, ha mi is azok vagyunk. Nem kell külső dolgokban keresni a boldogságot, elég, ha a mi lelkünkből boldogság árad.

3. Milyen tapasztalatod van magyar, vagy más kisebbségben élő szülőkkel, anyukákkal illetve gyerekekkel? Hogy élnek, mi foglalkoztatja őket?

Amit én a munkám során a legjobban érzékelek, az a családfenntartás, illetve munkakeresés nehézségei édesanyaként. Az édesanyák nagyon nehezen találnak vissza a munkaerőpiacra, ami komoly problémát jelent, mind lelki, mind anyagi síkon.

4. Mi hajt előre a napi teendőknél? Van életmottód?

Ami engem előre hajt, az elsősorban én saját magam, mert a belső hangom a motivációm. Nagyon szeretek új dolgokat tanulni, és ebből kifolyólag fejlődni és változni. Igyekszem pozitívan látni a világot, és bízni abban, hogy minden álmunk, célunk valóra válhat, ha teszünk érte. Még ha kicsi, apró lépésekben jutunk is előre, akkor is megéri próbálkozni, és soha nem szabad feladni.

5. Sokszínű WOWMOM vagy, ez tény. Mit érzel a különböző szegmensekben és mit gondolsz, ezek közül a szakmai és emberi szerepeid közük mi áll legközelebb hozzád most?

Számomra a legeslegfontosabb feladat a családomról való gondoskodás, hiszen igazi gondoskodó típus vagyok. A munkahely pedig abban segít, hogy rendszer legyen az életemben. Minden napra igyekszem kitűzni apró célokat, amiket aztán el is érek. Nemszeretem az elfecsérelt napokat.

6. Hogy néz ki egy átlagos napod?

A napjaim nagyon gyorsan telnek, szinte röpül az idő napközben. Munka előtt és munka után a családé a főszerep. Saját magamra kevesebb idő jut, de egyáltalán nem bánom. A gyermekszületéssel változnak a dolgok, de pont ez a szép benne. Néha fárasztó, mert lemondásokkal jár, de amikor az apró kezek megölelnek, és a csillogó szempár rám néz, rájövök, hogy én egy nagyon értékes ember vagyok, a gyermekem számára fontos és nélkülözhetetlen.

7. Úgy gondolod, hogy a nők – az anyák képesek alakítani esetleg megváltoztatni a világot maguk körül?

Az anyáknak nagyon fontos szerepük van, ők az elsődleges kapocs, amely a családot összetartja. Úgy mondanám, hogy az édesanya a szíve és a lelke a családnak. Ha ez nem így van, akkor a család ezt nagyon megsínyli. Pontosan ezért nehéz manapság anyának lenni, mert az anya is ember, és néha elfárad, miközben ugyanúgy szeretneérvényesülni, mint az anyaság előtt. De már nem teheti meg úgy és olyan formában, mint régen, mert a gyermek igényei az elsődlegesek. Mindamellett nagyon nagyok az elvárások a munka területén is, amiket néha nehéz követni. Az édesapa feladata pedig az, hogy fenntartsa a családot, szeresse az édesanyát és a gyermekeit. Az édesanya ebből a támogató háttérből tud meríteni, és innen tud erőt gyűjteni a mindennapok mókuskerekéhez.

8. Azok számára, akik nem olvastak még, mi az, ami mostanában a leginkább foglalkoztat. Figyelmükbe ajánlom írásaid minoritykids.sk oldalán, Gyermeklélek . Mik az igazán szívmelengető témáid a saját témáid írásánál?

A szívem csücskei a gyermeknevelés, a pozitív pszichológia és az angol. Gyakran fordítok angol nyelvű pszichológiai oldalakról, szeretem az angol nyelvű könyveket.

9. Mit tanultál meg gyermeked kapcsán? Mit tervezel a jövőben a aktivitásaid kapcsán?

A gyermekem születése óta még nagyobb tisztelettel és szeretettel gondolok szüleimre és nagyszüleimre. Mellettem voltak mindenben, és példát mutattak nekem.Tudatosítottam, hogy milyen jó volt gyereknek lenni, és hogy milyen könnyű dolga van egy gyermeknek, amíg mellette vannak a szülei. Anyaként arra is rájöttem, hogy milyen nagy felelősség szülőnek lenni. Minden nevelési elvnek és cselekedetnek következményei vannak és lesznek, éppen ezért nem mindegy, hogy mit közvetítesz gyermeked felé.

10. Mit szeretnél portálunk olvasóinak üzenni? Mivel online tanácsadói oldal vagyunk, szívesen fogadunk tanácsot bármilyen témával kapcsolatban, olyan téren, amivel foglalkozol, ami a gyermeknevelést segítheti?

Azt üzenem, hogy anyaként elsősorban hallgassunk a belső megérzéseinkre, ne hasonlítgassuk magunkat más anyukákhoz. Ne versenyezzünk, hogy kinek mit tud a gyermeke, csak bízzunk gyerkőceinkben, és figyeljünk rájuk, hiszen ők adják meg a választ minden kérdésre az által, hogy tükröt tartanak nekünk. Semmi sem történik ok
nélkül.

A mélypontoknak is nagy szerepük van az életben, hiszen megmutatják nekünk, milyen úton haladjunk tovább.