A gyerekek szolgálatában: Nagy Kata

Nagy Katalin 29 éves gyógypedagógus, logopédus és komplex mozgásfejlesztő terapeuta, illetve a Stoller babaúszás oktató és a Katapédia logopédiai fejlesztő kuckó megálmodója. Imád sportolni és főzni, és igazából mindent ami egy kicsit is kimozdítja a hétköznapokból és ad egy kis pluszt az életének.

Hogy ismerted meg a Minority Kids projektünket, milyen módon kötődsz hozzá?

Az internet a legkönnyebben elérhető tájékozódási forrás, így örömmel olvasom a Minority Kids weboldalán megjelenő hasznos írásokat. A szakemberek által nyújtott tanácsokból pedig még én is ötleteket meríthetek.

Milyennek látod a családok, anyák és gyermekek helyzetét szlovákiai magyar viszonylatban?

Úgy gondolom, szlovákiai magyarként hatalmas előnyre tehetünk szert. Sokkal nyitottabbak, szívósabbak, erősebbek lehetünk ezáltal. A közvetlen környezetemben számos olyan tehetséges diák és később szakember vált sikeressé, akik kifejezetten hasznosították kétnyelvűségüket. Úgy gondolom a mai világban az, ha több nyelven tudunk megszólalni, és szlovákiai viszonylatban a környező országok nyelvén, előny lehet majd a munkakeresésnél. Szerencsére az ismerőseim körében is ezt a nézőpontot támasztják alá.

Milyen tapasztalatod van magyar, vagy más kisebbségben élő szülőkkel, anyukákkal illetve gyerekekkel, ott ahol élsz? Hogy élnek, mi foglalkoztatja őket?

A felvidéki anyukák szerintem eszméletlen temperamentumosak. Hatalmas erő van bennük, és ezt szerencsére nem is rejtegetik. Rengeteg tehetséges, tenni akaró és másokat motiváló anyuka, nő él köztünk. Szerintem ebben egyedüliek vagyunk, kisebbség ide vagy oda, ránk figyel Szlovákia. A közvetlen környezetemben élők büszkén vállalják magyarságukat és nevelik gyermekeiket a magyar szokások megőrzésével. Úgy érzem ez a közösség hihetetlen értékeket hordoz, és még több közös programmal, időtöltéssel egyre erősebbé válhatunk.

Mi hajt előre a napi teendőknél? Van életmottód?

Mindig is egy elég turbómeghajtású lány voltam. Folyton érdekeltek az új dolgok, új élmények. Kifejezetten gyűlölöm az “üres“ órákat a napomban, amikor igazából nem történik semmi, csak a tv-t nézem, vagy a netet pörgetem. Igyekszem ezeket a lehető legjobban kerülni, így tv-t szinte már ki is iktattam az életemből. Az életemet már egy ideje próbálom úgy élni, hogy nem csak sodródom az árral, hanem igenis kőkeményen belelépek a hullámokba. Úgy is mondhatni, IGEN ember lettem, igent mondok minden új kihívásra. Szerintem csak az első lépést kell megtennünk, és a sors rakni fogja elénk a jobbnál jobb lehetőségeket. Kell, hogy kellő képpen nyitott szemmel járjunk és meglássuk ezeket a lehetőségeket.

Sokszínű vagy, ez tény. Hogy éled meg az önazonosságot a különböző szegmensekben? A szakmai szerepeid közük melyik áll hozzád legközelebb most?

Inspiráló környezetben, úgy gondolom könnyű az embernek sokszínűnek lennie. Próbálom magam olyan emberekkel körülvenni, akik szintén hasonló motiváltsággal élik mindennapjaikat és ezáltal engem is inspirálnak és hajtanak, akik nem a kifogásokat hanem a megoldásokat keresik. A logopédia áll a legközelebb hozzám, de ez nem azt jelenti, hogy másban nem szeretnék fejlődni és egyre jobb és jobb lenni. Jelenleg államvizsga előtt állok, hogy megszerezzem mesterdiplomám Budapesten az Eltén gyógypedagógia terápia szakirányon.

Hogy néz ki egy átlagos napod?

Most írhatnám, hogy a covid miatt átlagosak a napjaim – de nem. Ebből az időszakból a lehető legtöbbet ki szeretném hozni. Beszereztem egy futógépet, amin minden reggel indítom a napjaimat. Ezután pedig az én kis kettlebellemmel egy órás edzés következik. Mire a család többi tagja felkel, én már lezuhanyozva majszolom a reggelim. A napi főétkezéseket általában 2-3 napra előre elkészítem, így ezzel nem megy el naponta az időm. Ezután pedig indulhatnak az online óráim, amik vannak, hogy estig tartanak. Emellett egy új hobbim is lett: elkezdtem lovagolni tanulni. Nagy álmom volt, és remélem pár hónap múlva már bátran fogok vágtatni a mezőkön. A napjaim részét képzi a tanulás. Most épp németül tanulok online, készülök egy nyelvvizsgára, illetve az államvizsgámra is nagy erőkkel . Rengeteg időt töltök a barátnőimnel, akikkel közösen edzünk vagy főzőcskézünk. Nem panaszkodhatom, mert igazán tartalmasan telnek a napjaim, és próbálom a lehető legpozitívabban felfogni a pandémia okozta korlátozásokat.

Úgy gondolod, hogy a nők – az anyák képesek alakítani, esetleg megváltoztatni, jobbá tenni a világot maguk körül? Ha igen, hogyan?

A nők és anyák képesek irányítani – méghozzá a példamutatásukkal. Nem csak gyermeküket, de párjukat, és a környezetükben élő többi anyát és nőt is befolyásolhatják. Így hatalmas lehetőség van a kezükben, hiszen csak a jó szokásaikkal pozitívan is megváltoztathatják a körülöttük lévő közösséget.

​Melyek az igazán szívmelengető feladataid a munkád során?

Talán, amikor egy hangot sok gyakorlás után ki tud mondani egy gyerkőc és látom a szemében azt a csillogást, hogy sikerült neki, és végtelenül büszke magára. Illetve azt is meg szoktam mosolyogni, mikor a gyerekek nem akarnak hazamenni tőlem, így biztosvagyok benne, hogy jól érzik magukat nálam.

Mit tanultál meg a gyermekektől? Mit tervezel a jövőben a aktivitásaid kapcsán?

tőlük, hogy néha a legnagyobb gondokra is egy kis mosoly, nevetés és ének amegoldás. És megtanítottak meglátni az apró dolgokban is az örömöt és a csodát. Szeretném a jövőben a saját kis vállalkozásomat fejleszteni, hogy a Katapédia minél szélesebb körben segíthesse a családokat, gyerekeket. Mozgásterápiát és logopédiát tartok jelenleg, de szeretnék beszédindító csoportos foglalkozásokat, illetve iskolaelőkészítő fejlesztéseket tartani majd. Ezen kívül tervezem a babaúszást is bevezetni Dunaszerdahelyen.

​Mit szeretnél portálunk olvasóinak üzenni? Mivel online tanácsadó oldal vagyunk,szívesen fogadunk bármilyen tanácsot ami a gyermeknevelést segítheti.

Szeretném arra buzdítani az anyukákat, hogy minél többet olvassanak gyermeküknek különböző meséket. Legyenek bátrak és ha problémát érzékelnek, ne féljenek megkérdezni azt egy szakembertől, hiszen nagyon fontos, hogy ha valamilyen idegrendszeri késést érzékelünk időben lépjünk és keressük a lehetőségeket.