skip to Main Content
Az Iskolai Beíratások Küszöbén  #3

Az iskolai beíratások küszöbén #3

Sorozat: Milyen iskolába menjen a gyerek

Az iskolaválasztás során fontos szempont az iskola felszereltsége, de ami ennél is fontosabb: a napirendje. Biztosít-e az intézmény elegendő időt a friss levegőn való tartózkodásra, a szabad játékra? Milyen az udvara? Mikor egy hatéves délelőtt 4–5 órát padban ül, ebéd után a napköziben tanul, elemi szükséglete, hogy közben feltöltődjön, friss levegőhöz jusson a tüdeje, kikapcsoljon, játsszon. Nem elég tíz perc, legalább napi egy órát kellene erre szánni. 

Amit még rendkívül fontosnak tartok: ne riogassuk az iskolával a gyereket otthon, de az óvodában sem. Az iskolakezdésre ne egy problémaként, nyűgként, gondként tekintsenek, hanem egy új helyzetként, a tanulásra, barátkozásra, játékra való lehetőségként. Ha a szülő szorong, nagy valószínűséggel a gyereke is átveszi tőle. Az iskolakezdéskor egy új kapu nyílik a világra, s ahogy mondani szokták, a tanító csak kinyitja a kaput, bemennie mindenkinek magának kell. 

Azt, hogy milyen a jó iskola, mindenki saját belátása szerint határozza meg. 

Az a jó iskola, ahová a gyerek gyalog mehet – Klebelsberg Kunó egykori oktatási miniszter szerint. Ebben nagy igazság van, mert nagyobb biztonságban érzi magát a gyermek, ha ovis barátaival együtt, közösen kezdi meg az iskolát, otthonához közel. Amennyiben félénk, visszahúzódó típus, nem ajánlott számára az ismeretlen, nagy iskola.

Mások azt vallják, hogy a modern, felszerelt, nagy létszámú iskola a legjobb döntés, vagyis az az igazán jó iskola, ahol sokkal több a lehetőség. Ennek az iskolatípusnak szintén sok előnye van, ha nem tananyagcentrikus, hanem gyerekközpontú. Felszereltségben, infrastruktúrában vitathatatlanul előnyösebb helyzetben vannak a falusi kisiskolákkal szemben a városi nagyiskolák. 

Szerintem a jó iskola az, ahová a gyerekek szívesen járnak, legyen az falusi vagy városi, ahol megélhetik a gyerekkorukat, ahol a tanulás felfedezés, játék, örömöt nyújt. Ahol barátaik vannak, ahol mindenki számít, ahol biztonságban érzik magukat, mert szabályok vannak. Ahol nem mindenki egyforma, és nem fejlődik azonos ütemben, s ezt megértik. Ahol van idő a játékra, beszélgetésre. Ahol nem az életre készítik fel a gyerekeket, hanem velük élnek, léteznek. 

Vannak ilyen iskolák.

A cikk megjelent a http://katedra.sk/ oldalon.

Back To Top