Coacholhatóak a gyerekek?
Harvey Ratner és Denise Yusuf: Megoldásközpontú coaching gyermekekkel és fiatalokkal: a BRIEF megközelítés, Z-Press Kiadó, 2015.
Amikor gyerekekkel történő coaching foglalkozásról beszélünk, mindenekelőtt figyelembe kell vennünk a coaching egyik alapfeltevését, miszerint az ügyfélnek akarnia kell a közös munkát. A másik fontos szempont, hogy a gyerekekkel történő coaching folyamatban ki miért felelős. Felnőtt esetén ugyanis a kliens teljes mértékben kell, hogy vállalja a kijelentéseiért és az elhatározásaiért a felelősséget. A coach a folyamat profi módon történő levezetését vállalja. Így kell, hogy ez történjen a gyerekekkel zajló munka során is. Tehát a gyerekekkel fontos megismertetnünk röviden, mi is az a coaching.
A nemzetközi szakirodalom egyik, nemrég magyarul is megjelenő kötetében a szerzők, Harvey Ratner és Denise Yusuf a megoldásközpontú megközelítést javasolják a beszélgetések során. Mi az, amit a gyerekekkel a foglalkozások során oldani tudunk? A folyamat nem a problémák felvázolásával kell, hogy kezdődjön, hanem egy olyan beszélgetéssel, amikor az úgynevezett „erőforrás-beszélgetésre“ kerül sor. Ezzel a módszerrel megerősítjük az ügyfelet (a gyereket, kamaszt), amikor is azok az erősségei, tehetsége, tudása, cselekedetei kerülnek előtérbe, amiben már eddig is pozitív élményei voltak/vannak, tehát eredményes.
Hasonlóan a felnőtt coachinghoz, itt is a cél felderítése következik, tehát olyan „szerződést“ köt coach és coacholt, amiben világossá válik, mik is pontosan a kliens elvárásai az üléssel, a találkozóval kapcsolatban és mi az, amin dolgozni fogunk vele. A gyerek-coaching alkalmazása kapcsán a szerzők felhívják a figyelmet arra, hogy a gyerekek képesek megérteni a coacholás lényegét, miszerint a bennük végbemenő változás lehet a megoldás kulcsa élethelyzeteikben. A coach feladata pedig, hogy a gyerekeknek meg tudja mutatni, hogy a változások megtörténhetnek az ő életükben is, hogy ezt miből vegyék észre és hogy figyeljék és lássák azt is, ki mindenki veszi észre ezt az ő környezetükben.
A gyermekekkel történő munkában is érvényes, hogy a coachnak nem kell, hogy szaktudása legyen az ügyfél által hozott problémák területén, a coach feladata profi módon vezetni a coaching folyamatot.
A brief coaching elméletét követve a további munka során a coach többféle modellt alkalmazhat, többek között kérheti az ügyféltől egy varázslatos álom, elképzelés felvázolását, amikor is elhangzik, mi lenne az az ideális állapot, amiben a gyerek lenni szeretne. A problémáról továbbra sem esik szó, a brief coaching „csodakérdésével“ egy olyan területre visszük a gyereket, ahol elengedheti magát és a lehető legjobb helyzetbe tudja magát beleképzelni. Ezután tudja majd felvázolni, hogy ehhez az ideális helyzethez képest most hol van és mit tudna tenni azért, hogy tovább lépjen a mostani helyzetből. Itt a gyerek, hasonlóan a felnőtt coachinghoz, feladatokat határoz meg magának, amit teljesíteni tud és akar.
A további, az elsőt követő találkozókon (ami javasolt), a coach rákérdez: mi lett jobb az utolsó találkozás óta, ki vette észre a változást és az ügyfél milyen visszajelzéseket érzékelt? Itt megerősítjük az ügyfelet az eddig elvégzett munkájában.
Harvey Ratner és Denis Yusuf könyvükben kitérnek arra is, hogy a brief coaching módszert használva a cél a pozitív jövőbe tekintés, de a coach nyitott kérdéseivel konstruktív megoldást is kínál az ügyfélnek.
Hatékonyabbnak tartják a bizonyos élethelyzetek pozitív elemeire összpontosítani, mint a meglévő problémát kielemezni. A coach ebben az esetben a változások pozitív következményeire utal nem is a változásra.
A gyerek coachinggal foglalkozó gyakorló szakemberek gyakori jelenségként beszélnek az ügyfél (gyerek) részéről gyakran elhangzott „nem tudom“ válaszról. Steve de Shazer-re hivatkozva ez a válasz úgy értendő, hogy: “engedj még egy kicsit ezen gondolkodni, még soha nem kaptam ilyen kérdést, ezen még eddig nem gondolkodtam“. Ilyenkor a szakember csendben vár. A csönddel való munka nagymértékben jelen van és nagyon hatékony a gyerek-kliensekkel való munka során.
Ami nagyon eredményessé tudja tenni a gyerek coachingot, az a „kérdezés“ tudománya, ami alapján a gyerekek, a kamaszok úgy érzik, a felnőtt, aki beszél velük, bízik bennük és komolyan veszi őket.
Az iskolaügyben a coachingot, mint módszert például Angliában már néhány évtizede sikeresen alkalmazzák. Mi az, amit a módszer következményeként a gyerekek kapnak, nyerhetnek? Az önérzet megerősítése, önbizalom, azt, hogy az ő gondolataik, döntéseik, megoldásaik számítanak, érvényesek, értékesek lehetnek. Egy-egy coaching beszélgetés arra is megtanítja úgy az ügyfelet, mint a coachot, hogy előítélet nélkül el tudja fogadni más véleményét, életstílusát, életvitelét.
Napjainkban nagy szükség van erre a tudásra, és nekünk, felnőtteknek a felelősségünk, hogy ezt gyerekeinkkel megtanítsuk. Akár egy coaching folyamat során.
a cikk írója Bolemant Éva, a coachcentrum vezetője
