Előítéletek a járványok idején
A Covid-19 járvány nem csak az egészségügy terén okoz hatalmas károkat. Hatással van a társadalom olyan szegmenseire is, amelyekre először nem is gondolnánk a vírussal kapcsolatban.
A járvány megjelenése fokozott megbélyegzést és előítéleteket váltott ki a vírussal megfertőzött emberekkel szemben, ill. az olyan emberekkel szemben, akik a vírus származási helyéről jöttek. Az egészségügyi dolgozók is gyakran szembesültek megbélyegzéssel, mivel az emberek feltételezték, hogy a vírussal kapcsolatba kerültek, és fertőzők. Mára a helyzet, sajnos a vírus terjedése végett, részben javult, de a járvánnyal kapcsolatos megbélyegzés, diszkrimináció és előítéletek különböző formái nem múltak el teljesen.
A járványok alatti bűnbakképzés nem újkeletű és gyakran morális vonatkozással párosul: sokan szeretnének egy olyan igazságos világban hinni, ahol nem történhet meg ártatlan emberekkel, hogy elkapjanak egy potenciálisan halálos betegséget, mint például az AIDS-et. Mint afféle gyermekmese tanulsága alapján, hisznek abban, hogy a rossz elnyeri büntetését a jó pedig méltó jutalmát. Az igazságos világban vetett hit olyannyira fontos az emberek számára, hogy ha a kialakult körülmények nem adnak megfelelő választ a történtekre, az emberek hajlamosak a tényeket saját elképzeléseik alapján torzítani, hogy azok megfelelő, „igazságos” választ adjanak.
Ilyen esetekben elindul a bűnbakkeresés és az áldozathibáztatás, ahol indokként bármilyen irreális érv is megfelelhet: a középkori Európában Isten büntetésének tekintettek egy egy járványt, de még a 21. században is nagyon sok tévhit terjed a járványokkal kapcsolatban (pl. összeesküvés elméletek gyártása).
A kapocs mindegyik esetben a mások hibáztatásán alapul, egyfajta morális pánikot eredményez, amely könnyen gerjeszthető és ha megfelelő módon játszunk rá, bárkire ráfogható, hogy mások miatta szenvednek vagy hogy a szerencsétlenségükért egy bizonyos csoport vonható felelőssé.
A Covid 19 járvánnyal kapcsolatban még mindig sok az ismeretlen tényező. Az emberek körében magas szintű szorongás és frusztráció van jelen, amit egyesek különböző módon próbálnak oldani. A közösségi médiában gyakran szembesülnek tévhitekkel, melyek még inkább fokozzák a szorongást és frusztrációt az emberekben.
A megbélyezés nem csak azokat érinti akikre célzunk, szélesebb körökben fejti ki hatását:
– a vírussal kapcsolatos megbélyegzés miatt az emberek hibásnak érezhetik magukat, ha megfertőződnek,
– a diszkrimináció elkerülése érdekében elszigetelődhetnek,
– előfordulhat, hogy nem vesznek részt a tesztelésben vagy kezelésben, ha attól tartanak, hogy hátrányos megkülönböztetésnek lehetnek kitéve,
– azok az emberek, akik megfertőződtek, vagy feltételezik, hogy pozitívak lehetnek, kerülhetik a karantént, hogy titkolják a betegség tényét
– a megbélyegzés és a diszkrimináció szintén növelheti az egyénben a szorongást, mivel az ezzel kapcsolatos stigmák kezelésének módja miatt is aggódik.
Mindannyian a szenvedés szemlélői vagyunk és a tehetetlenségünkből adódó frusztrációt próbáljuk meg valahogyan leküzdeni – próbáljuk megindokolni (magunk előtt is), hogy miért is történik ez velünk és kit kérhetünk számon, hibáztathatunk érte.
A diszkrimináció leküzdése érdekében fontos, hogy tájékozottak legyünk, miközben másokkal szemben mindig tisztelettel és méltósággal viselkedjünk.
A cikk megjelenése a Kisebbségi Kulturális alap Támogatásával valósult meg a 22-245-00715 projekt keretében.
