Gasparik Maja – Merjünk visszanyúlni a gyökereinkhez

Gasparik Maja az Arizóna zenekar énekese, a Pátria rádió műsorvezetője, televíziós bemondó, két gyermek édesanyja. Közösségi oldalán őszintén ír az anyákat érintő témákról, tapasztalatairól.

1. Mi volt az idei éved legmeghatározóbb élménye?

Valami miatt a nagybetűs Élet állandó kihívások elé állít, pontosan emiatt tele vagyok más-más területen, de meghatározó élményekkel, és én ide bátran be merem hozni a negatív „élményeket” is. Most mégis inkább egy pozitív dolgot emelnék ki. Néhány napja debütált a Rómeó Vérzik Térdelj elém c. dal átdolgozása Arizóna zenekarommal, ami mögött nagyon fontos mondanivaló van. Ez a dal a zenei életemben elképesztő meghatározó volt, hiszen egy olyan üzenet közvetítését vállaltam be, amit magam sem gondoltam, hogy meg merek tenni. Ezen kívül pedig meghatározó élmény volt, és olyan sok van még, de most itt teszek pontot 🙂

2. Mit tanultál ebben az évben? Mit tapasztaltál, ami előbbre vitt valamilyen életterületen?

Rengeteget tanultam a család fogalmáról. Újraértékelődött emberi kapcsolatokról, mélységek és magasságok megéléséről. Az elmúlt két évben sokszor kellett visszanyúlnom a gyökereimhez, és ez a folyamat még most is tart, hiszen elképesztő nagy hatása van a jelenlegi életemre. Olyan mélységekre kellett sokszor lemennem, de utólag azt mondom mindegyikre, hogy megérte. Ez az év a felismerésekről szólt számomra. Felismerni helyzeteket, saját igényeket, azt, hogy mik is az igazán fontos dolgok számomra, és idén nyilván nem éreztem azt, hogy a magammal való munkában előre léptem, de közben pedig mégis, hiszen elindult végre valami. Nem kevés esetben kellett szembe néznem saját traumáimmal, amiket akár gyerekkorból, vagy ki tudja hány generációk óta cipelünk, és tudom, hogy ezek fölött nem szabad elsiklani.
Mindeközben pedig idén visszatértem az élő adásokhoz a rádióban, ezen a területen is rengeteget tanultam újra, de talán a legnagyobb és a legszebb kihívás elé mindennap a gyerekek állítanak. Bár sokszor hangoztatom, mégis rá tudok még mindig csodálkozni, hogy micsoda tanítóink ők nekünk!

3. Mi ad Neked motivációt, hogy annyi életterületen helyt tudj állni?

Lényemből adódóan bennem van az igény a folyamatos megújulásra. Amikor az egyik területen kicsit elfáradok, megyek a másik „bázisomra” és ott kezdek töltekezni, ott alkotok. Persze, ez korántsem ilyen egyszerű, nem ugrálok mint egy nyuszi a réten. Néha egyáltalán nem vagyok ügyes, elég éber, és ilyenkor a kiégés, a negatív érzések engem sem kerülnek el. Egy kollégám rádiózásom kezdetén 19-20 évesen azt mondta nekem, hogy ilyen fordulaton pörgök, ki fogok égni. Nem értettem, és kicsit rosszul is esett, most sem értek vele teljesen egyet. Akkor fogalmam sem volt miről beszél, és azt hittem, hogy az majd olyan lesz mint a villanykörte… egyszer kiégek és kész vége. De ez nem így van, csak erről nem beszélünk. Igenis ér sokszor elfáradni, motivációt veszíteni, kiégni. Önreflexió segítségével viszont ezekből is lehet meríteni. Tehát az önreflexiót mondanám, az igényt az új dolgok felfedezésére és tanulására, és szeretni azt, amit csinálok, és mindezt őszintén. Nálam ez a kulcs.

4. Hogy tudsz kikapcsolódni? Hogyan tudsz pihenni?

Ezen sokat kell dolgoznom, vagy egész egyszerűen kivárni, amíg eljön az alvás ideje, mert én most sok esetben a pihenést az alvással társítom. Egyelőre kicsi gyerekek mellett a passzív pihenés, egy kis netflixezés az, ami teljesen kikapcsol. De néha vezetés közben, amikor hallgatom a semmit, az is jól tud esni. Amikor az ember szívvel-lélekkel végzi a munkáját, és ha az alapvetően kreatív munka mint nálam a rádiózás és a zenekarozás, akkor az nem mindig jelenti azt, hogy abban a feladatkörben ki is tud kapcsolni, hiszen teljesíteni kell, feladatokat elvégezni, az új dolgokon gondolkodni. Ezért nagyon szeretem, amikor teljesen mást csinálok, amikor a testem és a lelkem is meg tud pihenni, itt a férjemmel egy kis kikapcsolódás, a gyerekekkel való játszás, de egy kávé a számomra a legjobbakkal ugyanúgy tölt. Persze az 5 éve tartó nemalvást nehezen tudja pótolni, de türelmes vagyok és várom, hogy végre át tudjuk aludni az éjszakát 🙂

5. Mi az amid van, és amit sosem akarsz elveszíteni, feladni?

A megbecsült emberi kapcsolataim, és ebben azt hiszem benne van minden, ami fontos.

Fotó: Horen

A cikk megjelenése a Kisebbségi Kulturális alap Támogatásával valósult meg a 22-245-00715 projekt keretében.