skip to Main Content
0917737076 info@minoritykids.sk
Pethő Orsolya: Hiszti- Könyvajánló

Pethő Orsolya: Hiszti- könyvajánló

Nemrég olvastam Pethő Orsolya könyvét, melynek címe Hiszti. Arról ír, hogy melyek a fő okai a hisztinek, miért kezelik ezt a szülők rosszul, és hogy alapjában véve maga a hiszti nem rossz dolog, csak meg kell értenünk, hogy mi zajlik épp a gyerkőcünk lelkében.

A gyerekeket sok inger éri, felfedezik a világot, közben bizonyos dolgokat nem értenek, és ha még nem beszélnek, nem tudnak kérdéseket feltenni, ami segítené őket abban, hogy válaszokat kapjanak. Ilyenkor előfordul, hogy a sok információtól nagy lesz a feszültség bennük, ezt pedig hiszti formájában engedik ki. Ők most tanulják, hogy egyes helyzetekben mit illik vagy mit nem, és ehhez idő kell. Természetes dolog, hogy a hiszti főleg a szülőkkel töltött időben lesz úrrá rajtuk, ugyanis a gyerekek csak ott tudnak megnyílni, ahol tudják, hogy minden ellenére szeretik őket.

A hiszti leghamarabb akkor lesz úrrá a gyerekeken, ha éhesek, fáradtak, sok
cukros italt és ételt fogyasztottak, a kelleténél többet nézték a TV-t, vagy
egyszerre túl sok inger érte őket. Ilyenkor az a legfontosabb, hogy a gyerekekkel együttérzők legyünk, és ne akarjuk őket nevelni, mert abban a pillanatban erre egyáltalán nem vevők. A kistestvér születése is előhozhatja a gyermekből a „hisztimanót”, ugyanis ez az új élethelyzet nagyban más, mint amilyet a csöppség az eddigiekben megszokott. Fontos, hogy a szülő tisztában legyen azzal, hogy milyen körülmények között él a gyermeke, milyen aktuális szituáció van, ami esetleg negatívan hat a kicsire. Ugyanis, ha pl. az apuka sokat van távol, az imádott nagytesó keveset játszik vele, vagy az oviból mindig rohanni kell haza, és nem lehet a játszótéren játszani, ez mind ok lehet a hiszti kialakulásában.

A kisgyerekek még nem tudják, mi zajlik bennük, nem tudjá megfogalmazni
nekünk, hogy mi bántja őket, ezért nekünk, felnőtteknek kell résen lennünk és figyelni őket, hogy rájöjjünk, éppen mi bántja a kis szívüket. Amíg elsajátítják a tudást, hogy az érzelmeiket hogyan kell féken tartani, addig számukra a szülők és a velük napi szinten kapcsolatban levő felnőttek a példaadók. Ha mi sem tudjuk kordában tartani az indulatainkat, ne csodálkozzunk, hogy ők sem lesznek képesek rá. Fontos, hogy a szülők között is harmónia legyen, és egységesen akarják nevelni a gyermekeiket. Ha ez mégsem így történik, nem szabad engedni, hogy a szülők a konfliktusaikat a gyerekek előtt vitassák meg. A kisgyerek ugyanis mindent hall és mindent lát, ezt pedig a későbbiekben okosan a saját javára fordítja, és manipulálhatja a szüleit. A kicsiknek határozott szabályokra és rendszerre van szükségük ahhoz, hogy tudják, mikor, mit szabad vagy nem szabad megtenniük, így könnyebb lesz nekik az érzéseiket is nyomon követni. Ezeket a szabályokat pedig mindig, minden körülmények között be kell tartani. Ha az áruház kellős közepén vagyunk, a gyerek ordít, és másik tíz embe minket bámul, nem szabad hagynunk, hogy a szégyentől megsemmisülve átírjuk a szabályrendszerünket.

Kedves szülők, nyugodtan lehet a barátnőkkel kávézni, tornára járni, a párunkkal romantikus estéket szervezni vagy időt szánni a hobbinkra, ha ez segít levezetni a feszültséget, mert a viselkedésünk csak akkor tud igazán nyugodt és példaértékű lenni, ha szánunk egy kis időt magunkra is. Ezt a könyvet minden szülőnek vagy felnőttnek ajánlom, aki szeretné jobban megérteni a gyerekeket, igyekszik minél több megértéssel fordulni feléjük, és szeretné segíteni őket abban, hogy érzelmileg fejlett, nyugodt és vidám felnőttekké váljanak.

Back To Top