Konfliktuskezelés – egy gyerek, egy anyós, egy férj egy lakásban? – Coach válaszol
Kedves Coach!Állandó feszültség uralkodik családunkban otthon,mivel együtt élünk a férjem szüleivel az ő lakásukban egy kisgyermekkel. Először egy év volt a terv, addig míg befejezzük az elkezdett építkezést, de most lesz a harmadik karácsony, hogy sokat nyelve még mindig velük élünk falun, s az, hogy folyamatosan az új házba költözünk,mára elhúzódott, ez is veszekedés forrását képzi.Mivel úgy látom ez elhúzódhat akár egy- két évig is a következő gyermeket ide biztosan nem szeretném vállalni. Ezen kívül a kapcsolat rovására is megy ez a többgenerációs élet.A konfliktusok az anyóssal nap mint nap kiéleződnek,okai nem logikusak,hibáztatása nem indokolt. Teljesen különbözőek vagyunk ez igaz, de felháborítónak tartom,hogy mindenbe beleköt, mindenbe beleszól,legyen ez gyereknevelés( elkényezteted),főzés,öltözködés( hideg van kinn,adj még egy réteget,nem ezt ne azt,ne úgy) ..Leírni is nehéz,mit érzek,talán legszívesebben elköltöznék.S ha férjem nem tart velem,akár magam.Szabadulni menekülni szeretnék,ezt a decembert pedig valahogy „kibírni”.Hogy éljem túl ezt a hangulatot ? Ugye azt mondják legalább karácsonykor,a szeretet ünnepén ne veszekedjen az ember? köszönöm.„Bernadett”jelige: anyós konfliktus
Kedves Bernadett!
Átérzem és megértem az aggodalmát, a szorongását és a feszültségét is, miközben a helyzete cseppet sem ideális. Elhiszem, hogy elfáradt és épp karácsony előtt keres vigaszt.
Az Önök esetében nagyon sok a kérdés, amelyre választ kapva közelebbi és konkrét javaslatot tudnék tenni a konfliktusmegoldásra, ennek hiányában inkább általánosítanék.
Az ilyen anyós és menyecske konfliktusoknak alapja az, hogy az egyik fél nem tudja, akarja elfogadni az egyenértékűségét a kapcsolatban(tapasztaltabbnak, okosabbnak gondolja magát), vagy meg szeretné őrizni az irányítói szerepét a családban(érzelmileg még a gyermeke sem szakadt le róla), esetleg képtelen az autoritásból engedni( olyan nők, akik vezetői karakterek). Az anyuka szeretne aktívan részese lenni a gyermeke döntéshozatalának, segítő szándékával azonban átlépi az egészséges távolságot, amely engedi, hogy egy újonnan létrejött család és így egészségesen működjön és kialakuljon a gyermekében a máshova tartozom érzés.(Fél, hogy felnő.)
Ahhoz, hogy egy konfliktus létrejöjjön két fél szükséges. A teljesség kedvéért ismertetnem kell, hogy mindketten kellenének egy megoldási stratégiához, s mivel ez a probléma nem csupán az anyósa és Ön között jelent feszültséget, hanem a kapcsolatában is, ezért még fontosabb lenne a feleket egy asztalhoz ültetni. Nyilván ezt most nem tudja elképzelni, sajnos nagyon gyakran erre valóban nincs mód.
Elsősorban a kölcsönös függőség kérdését vizsgáljuk meg! Ön függ a befogadó anyóstól, viszont az anyósa szempontjait nem ismerem. De feltételezem az ő pozíciója sokkal kedvezőbb, hiszen az ő otthonában élnek. Ebből adódóan ő kevésbé motivált a konfliktus megoldására, tehát Önnek kell nyitnia felé és megtenni a megfelelő lépéseket.
A konfliktuskezelésnek vannak szabályai. Ilyen, hogy lássuk tisztán milyen konfliktusban vagyunk!(Nagyon sokszor a kimondott vádak mögött húzódik meg az igazi ok, és a felszín alatt található egy komolyabb indok.)
Ismerjük meg a másik és ismertessük a saját érdekeinket (mit miért csinál a másik és Ön)! Ennél a szabálynál lényeges, hogy minél érthetőbben közöljük az érzelmeinket, gondolatainkat, és tiszteljük a másik véleményét is! Ha erre képesek vagyunk, általában új szemszögből látjuk a velünk konfliktusban álló személy motivációit, és belátjuk a különbözőségünk okait, így könnyebben el is tudjuk azokat fogadni. Fontos ekkor tisztelettel fordulni a másik felé, ezután lehet megoldásokat keresni. Ebben a szakaszban sokszor felmerülnek olyan megoldások is, amelyek szélsőségesek, de az ötleteket nem szabad elvetni, mert a későbbiekben még jól jöhetnek. Hogy milyen megoldás segíti az életüket, ez teljesen egyéni, épp ezért abban a konfliktusban szereplő feleknek kell dönteniük. El kell a módot is dönteni, nem csak a megoldást! Tehát hogyan valósítom meg a megoldást.
A fent leírtakhoz hozzátartozik az is, hogy kellene egy elfogulatlan harmadik fél is Önök közé, aki a folyamatot vezeti.
De nagyon sok mindent meg tud valósítani eme harmadik fél nélkül is, hiszen tud változtatni a saját meglátásain, érzelmein, önuralmán! Foglalkozzon azzal, amit tud irányítani!
Ilyen helyzetben fontos lenne ismerni Önt, a személyiségét, az erősségeit, hiszen ebből tudnák relevánsan kiindulni. De így marad az, hogy biztosítom Önt arról, hogy nyílt és őszinte kommunikációval előbbre jut, mint a meghúzódó, vagy a támadó hozzáállással. Lényeges, hogy beszéljen arról, amit érez, az okokról, mindezt a megfelelő időben és módon tegye, akár egy kerekasztal beszélgetést is kezdeményezhetne. Ha ez nem lehetséges oldja a konfliktusokat kreatívan, akár néha humorral.
Gondolja végig mi lehet a legrosszabb, ami bekövetkezhet! Ha annak a következményeit is vállalni tudja nincs mitől félnie ( a levelében a válást is említette)!
Amit még megtehet önmagáért az pedig az, hogy próbál békét találni, örömet az életében! Nyilván ebben nagy segítségére lesz a gyermeke!
Próbáljon mélyebb önismeretet szerezni, gondolkodjon el azon ki is Ön és merre tart. Mit szeretne és hogyan! Sokat segít az is, ha kitalálja merre induljon és ezt a konfliktust arra használja, hogy tudatosabban irányítani tudja az életét!
Nagyon sok sikert hozzá, és szép ünnepeket!
Mészáros Krisztina
