A láthatatlan kisebbségi gyerek
Kevesen tudják, vagy nem sokan emlékeznek igazán, hogy is alakultunk, mikor és miért indultunk, mi Minority Kids portál. Volt egy alapötlet, a gyermekjogvédelem címszó alatt, ami kissé idealista lehet. Vannak emberi jogok és vannak gyermekjogok, ismertek a kisebbségi jogok, és akkor bizonyosan kisebbségi gyermekjogok is lehetnek. Igen, vannak szlovák szervezetek, akik ezzel professzionálisan is foglalkoztak. Az egyik ilyen projekt alakulásának részese lehettem, ez a Gyermekekért Koalíció (www.koaliciapredeti.sk)
Egy koalíciót szervezhettem egy ideig egy akkoriban neves szlovák alapítványban. Bár a roma gyerekek ügyei kisebbséginek és fontosnak számítottak, soha senki nem beszélt egy kalap alatt a magyar gyerekekéről, vagy nem is vélekedett a magyar gyermekekről kisebbségiként. Valószínűleg nem is tekintette hátrányos helyzetűnek, azáltal, hogy ugyanúgy kisebbségben élők. Megkérdeztem a koalíció tagjait, miért csak a roma gyerekek számítanak kisebbséginek? Szerintük ez a kisebbség látható. Mondta ezt nekem a koalíció akkori egyik vezetője, aki már ma nincs ebben a koalícióban. Ránézésre (idéztem) egy magyar gyerekről ugyanis nem lehet megmondani, hogy magyar. És különben is, ha itt él Szlovákiában, nem is annyira magyar, mint szlovák. Miért nem ment el Magyarországra. Hmmm…Érdekes meglátás, főleg egy komáromi illetőtől. Hallásra esetleg van AKCENTUSA egy magyar gyereknek, ez igaz. De rögtön hozzátette, hogy idézem „akozse ty nyemás akcent”, úgyhogy ne is vegyem szó szerint magamra. Különben is van ombudsmanunk, és mi, magyarok (a Vy, Madari) olyanok vagyunk, hogy mindig mindent úgyis magunk megoldunk a többség nélkül…Mi, magunk…
Ezzel akkor le is zárult a kisebbségi gyermekek jogköre, s egy ideig belenyugodtam, ha nem beszélek, nem bánthatnak, s ezáltal nem is fontos, hogy a jogaimat, illetve majd jövőbeli gyermekem jogait egy advocacy szervezet védje. Meg különben sincsenek még gyerekeim, addigra biztosan megoldja valaki ezt is. Hát nem így történt. Akkori „szlovmagy” viszonylatban a Phoenix PT-n kívül esélyegyenlőséggel más nem nagyon foglalkozott szakmai szinten, s azokban a témákban is inkább a nők domináltak. A téma akkoriban egyik kedvenc kutatási területem volt a regionális gazdaságtanon kívül. Történt ez 2014 táján. Most 2017-et írunk és büszkén írom, hogy igenis vannak szlovákiai magyar gyerekek, és vannak jogaik. Láthatóak és láthatatlanok egyaránt.
Ahhoz, hogy jogvédő és érdekvédelmi szervezet kezelje, segítse a gyermekjogsértés által felszínre került problémákat, szükséges ismernie az adott közeget és annak problémáit. Mi is az advocacy, azaz érdekvédelem? A gyermekeket ugyanazok az emberi, és alapvető szabadságjogok illetik meg, mint bármely más egyént, de mint más, különösen sebezhető csoportoknak, mint mondjuk a nőknek és az őslakosoknak, a gyermekeknek is különleges státuszt és védelmet biztosít az ENSZ alapokmánya és a regionális emberi jogi szerződések okmánya. Ezek a szerződések alkotják meg az államok tényleges kötelezettségeit a gyermekek védelmének biztosítása érdekében.
A gyermekek emberi jogainak megsértése állami szereplők által különösen súlyosnak számíthat. S büszkék vagyunk rá, hogy egy év távlatából bennünket, azaz a Minority Kids oldalt dobja ki a google, mint harmadik lehetőség a gyermekek érdekvédelmére. A legjobb érdek tehát képviseltetik…
