A gyermek legjobb érdeke születéskor

Számomra egy gyermek legjobb érdeke egészséges életvitel mellett megélt terhességgel kezdődik, s egy normális szüléssel folytatódik. Hogy is hangozhatna másképp egy szülésznő szájából?! De vajon tudjuk-e, tisztában vagyunk-e a normális szülés fogalmával? Hogyan zajlik, vagy kellene zajlania egy normális, háborítatlan szülésnek? Én, mint az első sorból sokat látott személy, szeretném ezt most megosztani a nagy közönséggel, s méghozzá nem a hasamra ütök, hanem a WHO, azaz az Egészségügyi Világszervezet ajánlásaival szolgálnék.

A WHO az egyik munkájának a normális szülés definícióját tekinti. Ehhez szükséges volt oly praktikák összegyűjtése, melyeket vajúdáskor, illetve szüléskor alkalmaznak, és egy ún. útmutató kidolgozása, mely meghatározza, hogyan is kell egy ilyen normális szülésnek, születésnek kinéznie. A szerzők ehhez a világ számos országainak adatait és tanulmányait vették alapul. Ezután a kórházakban a rutinszerűen elvégzett orvosi beavatkozásokat négy önálló kategóriába sorolták hasznosságuk, vagy éppen nem hasznosságuk alapján. Íme:

1. Egyértelműen hasznos praktikák, melyek támogatást igényelnek.

a)  szülési tervezet, mely tartalmazza a szülés helyszínét, ki fogja levezetni. Ennek még a terhesség alatt kell feldolgozásra kerülnie az orvos-kismama együttműködése révén. A szülési tervezetet jó, ha a partner is ismeri,
b)  a terhesség rizikóságának kiértékelése a terhesgondozási látogatások alkalmával,
c)  a szülő nő fizikai és pszichikai állapotának felmérése a szülés összes fázisában
d)  folyadékbevitel (szájon át) szülés ideje alatt,
e)  a szülési helyszín respektálása, amelyet a várandós nő egy alapos tájékoztatás után választott ki,
f)   a szülés ideje alatt az intimitásra való jogok respektálása és betartása,
g)  a szülészeti személyzet részéről empatikus hozzáállásban részesíteni a kismamát,
h)  respektálni kísérő személyek kiválasztását,
i)   olyan szinten való információ közlés, hogy a szülő nő választ kapjon minden kérdésére,
j)  előnyben részesíteni a szülési fájások noninvazív (ami nem hatol be a testbe) és gyógyszermentes csillapítását– masszázs, relaxációs technikák, nem korlátozni a mozgásban,
k)  a magzati szívhangok periodikusan végzett aszkultációs ( hallgatással történő) ellenőrzése,
l)  egyszer használatos eszközök és az orvosi műszerek dekontaminációja (szennyeződések eltávolítása és az azt követő sterilizálása) azok ismételt felhasználása céljából,
m) belső vizsgálatnál gumi kesztyűt használni, ugyanúgy a baba születésénél, valamint a méhlepénnyel történő manipuláció során,
n)  szabad akaratból választott testhelyzetek vajúdás, és szülés során,
o)  a hanyatt fekve testhelyzeten kívül más pozíció respektálása a szülés első fázisában,
p)  a szülési ütem rendszeres megfigyelése 
q)  uterotonikum (méhtevékenység fokozására szolgáló orvosság) preventív jellegű (megelőzően) beadása kevés, és erős szülést követő vérzés fellépésének rizikója esetében,
r)   a köldökzsinór steril körülmények között történő elvágása,
s)  az újszülött alulfázásának megelőzése,
t)  korai fizikai kontaktus anya és gyermek között (skin to skin), a szoptatás támogatása, illetve segítése a szülést követő első órában,
u)  a magzatburok és a méhlepény rutinszerű ellenőrzése.

Az tekinthető normális szülésnek, mely spontán indult be, alacsony rizikóval a szülés első fázisának kezdetén, mely tovább folytatódik az első és második szülési fázis teljes ideje alatt. A gyerek természetes úton születik meg fejjel lefele pozícióban, a befejezett 37. és 42. hét között. A szülés után anya és gyermeke jól vannak.

2. Egyöntetűen káros, és nem effektív praktikák, melyeket eliminálni kellene:

a)  a beöntés rutinszerű alkalmazása,
b)  a szeméremszőrzet rutinszerű leborotválása,
c)  a szülés első fázisában oxitocint tartalmazó infúzió rutinszerű alkalmazása,
d)  az ér rutinszerű bebiztosítása műanyag kanül segítségével,
e)  hanyatt fekve, mint szülési testhelyzet rutinszerű előírása,
f)   végbélen keresztüli kivizsgálás,
g) uterotonikum (a kontrakciók erősítésére szolgáló orvosság) beadása a szülés bármely fázisában oly módon, hogy annak hatását nem lehet ellenőrizni, orvosolni,
h) szülő ágyon kengyelekkel, ill. azok használata nélkül rutinszerűen alkalmazott szülési testhelyzet,
i)  irányított, levegő benntartásával történő nyomási technika használata a szülés második fázisában,
j)  a gát masszázsa és széthúzása a szülés második szakaszában,
k) az ergometrin nevű orvosság rutinszerű beadása, mint a szülést követő vérzés megelőzősére,
l)  a méh rutinszerűen elvégzett kiöblítése,
m) a méh rutinszerűen végzett, kézzel történő ellenőrző vizsgálata szülés után.

A továbbiakban a WHO ajánlásia alapján ismertetem azon folyamatok, lépések összcsoportját, amelyeket a kórházak szülőszobáin alkalmaznak, valamint azokról is írok, mely szülészeti eljárásokat nem lehet teljes bizonyossággal ajánlani. Hiszen ezek mind kihatással vannak az újszülött és az anya állapotára, néha bizony negatívan.
A folytatást ki ne hagyják!