,,Nem a tökéletesre törekszünk, csak az elérhetőre.”

Both Anikó, három gyermek édesanyja, feleség, pedagógus és mentálhigiénés segítő szakember.

Olyan szakmát, másodállást, szabadidős tevékenységet választottál, amiben a rugalmasság, kreativitás nagyon fontos. Ezen túl azt gondolom, nem elhanyagolható tény, hogy anya is vagy. Több fronton kell helyt állnod. Mi jellemezte az idei szakmai évedet?

Az idei évemre a legjellemző behatárolás azt hiszem a kettős szakmai megjelenés. Pedagógiai munkaköröm mellett aktívan megjelent a segítői szerepkör is, melynek kimondottan örülök. Eme szakmai fejlődésem teljes kiteljesedést hozott az életemben. Féltem, hogy a kettő részben majd kizárja egymást, és választás elé állít, de nem így történt. Sőt azt lehet mondani, hogy az egyik szerepköröm a másikat erősíti. Mivel segítői téren is jobbára a serdülő korosztály és az ő mentális egészségének megőrzése a szakterületem, így az iskolai felület vált számomra a kiinduló bázissá. Csodás az együttműködés mind fizikai, mind szellemi téren. A lelkemnek pedig megnyugvást hozott, hogy nem kellett lemondanom egyikről sem.

Minden hosszabb időszakban fellelhetőek a mélységek és magasságok, a Te évedben mi segített a mélységek áthidalásában? Vannak-e olyan öngondoskodást biztosító tevékenységeid, amik segítenek a nehézségek elviselésében?

Természetesen azok a bizonyos mélységek engem sem kerültek el. Ha visszagondolok, az életem során fellépő nehézségek mind tanítottak, rámutattak azokra a dolgokra, melyek mind hozzásegítettek, és máig segítenek, hogy azzá válhassak, akivé szeretnék, hogy megfejlődhessem mindazt ami nekem íratott. Voltak, amiket mélyebben és némelyiket bizony fájdalmasabban is meg kellett élnem ahhoz, hogy meglássam a nekem szánt feladatot. Ahhoz, hogy mindezt átlássam rásegítettem házilag is egy két önsegítő tevékenységgel: mindenidők legegyszerűbb sportja az enyém. A futás számomra gyógyír mindenre. Testi lelki feltöltődést nyújt, kitisztítja az agytekervényeket, segít ventilálni, és meghozza a megfelelő döntéseket. Ez mellett még más sportágakat is bevetek, melyek segítségével rövidtávú sikerélményeket spájzolok be, ami szintén jót tesz a testi-lelki egészségemnek.

Imádok olvasni! Aki ismer, tudja, könyvekben, tartalmakban gondolkozom. Ez egy olyan kivételes világ, aminek nincs párja lelki feltöltődés téren. Sokat adnak az általam működtető ifjúsági és felnőtt könyvklubok, melyek nemcsak újabbnál újabb könyvtartalmakkal gazdagítanak, hanem a különböző meglátásokba, felismerésekbe is bepillantást nyújtanak. Mindezekért nagyon hálás vagyok!

Az utóbbi időben, amikor csak tehetem meditálok. A helyes kivitelezés még várat magára :), de nekem borzasztóan sokat jelent a tevékenységgel járó nyugalom. Ilyenkor elvonulok, magányt óhajtok. Rájöttem, hogy az “anyamostmeditálnimegy”- feljogosít a teljeskörű személyi kivonásomra. Ez a bejelentés szent fogalommá vált népes kis családomban. Ilyenkor tilos engem zavarni, kérdezni, főzésre ösztönözni… Lehet, hogy a legtöbb esetben nem jön össze a mélység, de jót tesz nekem, hogy magammal lehetek. 

A zene is a részem. Az utóbbi időben fantasztikus időutazást élek meg egy-egy felcsendülő ismerős dallammal. A lányom latin tánckoreói pedig megidézik mindazt, ami én nem lehettem, de általa mégis a részese vagyok.

Voltak-e idén olyan nagy felismeréseid, tapasztalásaid, amikre szívesen emlékszel vissza?

A múlt év végén értem el a negyvenkilenc plusz áfán is túl időszakot, amikor már túl öreggé váltam a fiatalhoz és túl fiatallá az öreghez. Az érett évek során arra a felismerésre jutottam, hogy a megszerzett tudás és tapasztalat több területen is alkalmazható, hogy az alázat még mindig a legnagyobb emberi erény, hogy bár “mindentislátó” szülőként meg kell engedni  gyerekeimnek a saját választásukat, és el kell tudni viselni a rossz döntések következményeit, hogy a kapcsolatok idővel változnak, hogy olyan emberekre van szükségem, akik hajlandóak a lelkembe nézni, és egyszerűségükkel meghódítani.

Hamarosan karácsonyt ünnepeljük. Hogy állsz Te az ünnepkörhöz, milyen emlékeid vannak ezzel kapcsolatban? Vannak-e családi szokásaitok, amelyeket szeretsz megtartani, akár már a kisgyermekeiddel együtt alakítottatok ki?

A karácsonyi időszak felettébb kedves a számomra. Szüleimnek köszönhetően számos boldog karácsonyi emléket őrzök szívemben. Általuk megéltem mindazt a csodát, amiről egy kisgyerek álmodik. Ez az ünnepi szocializáció nagyon mélyen tárolódott bennem, és így boldoggá tesz, ha mindezt a családomnak is továbbadhatom. Imádok adni, meglepetéseket, örömet okozni! Az utóbbi években viszont kicsit több energiát igényel, nem beengedni a külső környezet felgyorsultságát. Elindult a fogyasztói társadalom egy megkreált, kissé erőltetett, agyon komponált, elvárásokkal és megfelelésekkel teli irányba. Kicsi családommal viszont azon mesterkedünk, hogy továbbra is megtartsuk a várakozás örömét és az ünnep meghittségét. Apró, általunk kreált csodákban éljük meg az adventi lelassulást. A karácsony számunkra mindazt magában foglalja, ami szebbé tehetné a világot és nemcsak három nap erejéig.

Tervezgetős fajta vagy-e, vannak-e fogadalmaid, elhatározásaid, amelyeket szeretnél jövőre véghezvinni? Ha nem vagy az a januári kihívásos fajta, mi az, amit szeretnél a jövőben megtapasztalni, elérni, megvalósítani?

Régebben a tervezések nagy mestere voltam. Emlékszem, még egy füzetet is vezettem “Éves tervek”-felirattal. Az év utolsó napján minden családtag feljegyezte bele mindazt, amit az elkövetkező évben szeretett volna megvalósítani és pipálta az előtte lévő kivitelezett terveket. De nem volt jó. Nyomás volt. Főleg a szembesülés a sikertelenségekkel. Mára már ez nem opció. Belelazulunk a sok elvárásba, a magunknak támasztottakat pedig finomítjuk. Nem a tökéletesre törekszünk, csak az elérhetőre. Mindezek mellett én azért megvalósítás-lázban égek továbbra is. Jó lenne a megáldott feladatkörömmel még több embernek segíteni, eljutni lelki segítségre szorulókhoz, akár csoportosan, akár egyénileg, továbbfejleszteni a Z generációt, bevinni az élet élhető varázsát. Azt hiszem mindezzel elégedett, de legfőképp hálás lennék…

A cikk megjelenése a Kisebbségi Kulturális alap Támogatásával valósult meg a 24-244-00762 projekt keretében.