Nem akarok tanulni! – avagy az iskolás gyermek panaszai
Ha iskolás gyermeked van, nagy eséllyel az életben legalább már egyszer hallhattad a szalagcímben leírt varázsmondatot, esetleg ennek filozófiai mélységeket magába foglaló, elgondolkodtató „Minek tanulni?” társmondatát. De ha mégsem, ez esetben is talán érdekes lehet számodra, hogy mi motiválja a gyermeket a tanulásban (vagy éppen mi nem).
Pszichológiai vonatkozásban többféle motivációs elmélet is létezik, miszerint az elsődleges, belülről jövő késztetés az alapvető biológiai szükségleteink kielégítését szolgálja (evés, ivás, szex), míg a másodlagos, már tanult motívumokat foglal magába (mint pl. motiváció az, hogy jó jegyet kapjak – ezért tanulok).
Azonban a szakirodalmakban fellelhető maga a tanulási motiváció szakkifejezés is. Jó hír, hogy a tanulási motiváció a tanulási környezet által befolyásolható!
Még mielőtt rátérnénk azonban a tanulási környezetre, elemezzük, miből állhat a tanulási motiváció!
Előfordulhat, hogy a tanulási motivációt az elsajátítási cél hajtja. Ebben az esetben a tanuló azért tanul, mert önmagához viszonyítva akar jobb lenni, a saját képességeit akarja fejleszteni és arra törekszik, hogy megértse a tananyagot, elsajátítsa a tudást. Talán mondhatjuk azt is, hogy az egyén saját magáért tanul. (Jobban sikerült ez a matek feladat, mint tegnap? Fejlődött az angolkiejtésem?)
Igen, ilyen tényleg létezik! Talán nem nehéz kitalálni, hogy az elsajátítási célnak több pozitív hatása is lehet. A teljesség igénye nélkül hat: a kitartásra, a tanulási készségek, illetve az énhatékonyság megítélésére, de akár a fogalmi fejlődésre és az érzelmi jólétre is.
A tanulási motiváció mögött állhat még viszonyító cél is. Mint ahogy ezt a neve is mutatja, ebben az esetben a tanuló magát másokhoz viszonyítja, túl akarja teljesíteni őket és törekszik az egyéni képességeinek kifejezésére. (Jobban feleltem irodalomból, mint a többiek? Okosnak tartanak engem?)
Sajnos, az összehasonlítgatásnak nagyobb eséllyel van negatív hatása, leginkább az érzelmekre, sőt rosszabb esetben szorongást is okozhat. Ezáltal pedig elterelődhet a figyelem és mindez a teljesítmény rovására is mehet. Sőt, a szakirodalom idesorolja a kifogást kereső viselkedést, csalást, puskázást, illetve a felszínes tanulási stratégiákat is. Itt kiemelném, hogy mindezek csak egy lehetséges utat jelölnek, nem feltétlenül kell, hogy ezek együtt járjanak!
A gyermekek tanulási motivációjának kialakulásában, alakulásában az első 1-2 év mindenképpen mérvadó. Ebben nagyon fontos szerepe van a környezetnek, elsősorban a pedagógusnak, de a szülőnek is. Megtérül-e az a rengeteg befektetett energia? Milyen visszacsatolást ad a környezet (ha egyáltalán ad…) Mindezek ismeretében a Te kezedben is ott van a döntés, hogy hogyan és mely célokat próbálod erősíteni gyermekedben.
A.) Már egy hete… folyamatosan József Attila: Mama című versét tanultam, otthon el is szavaltam édesanyámnak és a nagymamámnak, akik megdicsértek és tapsoltak is. Az iskolában pedig a tanító néni felajánlotta, hogy induljak a helyi szavalóversenyen.
B.) Egész éjjel prezentációt készítettem töriből. Az előadásnál nagyon izgultam, ezért a tanár sokszor belekérdezett, amivel összezavart. Végül azt mondta, hogy ez csak egy gyenge hármas és megjegyezte, hogy miért nem lehetek olyan jó, mint József, aki mindig egyest kap! Amikor hazamentem, apa teljesen kiborult, hogy én miért nem kaptam egyest, mint Józsi, sőt Anna is egyest kapott, pedig ő kettest szokott…
Házi feladat
E két kisarkított és kitalált esetből kiindulva megvizsgálhatjuk, hogy kinek milyen irányba fog alakulni a tanulási motivációja. Írjátok meg erről véleményeiteket, illetve saját tapasztalataitokat, hogy Benneteket mi ösztönöz/ösztönzött a tanulásra, és ha van iskoláskorú gyermeketek, akkor az ő esetükben melyik cél a meghatározóbb!
Következő cikkünkben a tanulás külső feltételeiről, a tanulási környezetről lesz szó.
Felhasznált irodalom:
Fejes József Balázs (2010). A tanulási motiváció fejlesztésének lehetőségei a célorientációs elmélet alapján. In Vajda Zoltán (szerk.), Bölcsészműhely 2009 (pp. 43-53). Szeged: JatePress
Józsa Krisztián (2000). Az iskola és a család hatása a tanulási motivációra. Iskolakultúra, 2000(8), 69-82.
