Barát vagy zsaroló?- a coach tanácsol
Egyre többször vagyok szemtanúja annak, ahogy az emberek „bűntudatkeltő“ posztokat osztanak meg a szociális hálón. Hogy mire gondolok pontosan? Arra a hozzáállásra, hogy: aki nem reagál frissítet státuszomra, törlöm az ismerőseim közül, aki nem lájkolja az új posztomat, törlöm az ismerőseim közül, aki egész évben nem írt nekem, törlöm az ismerőseim közül.
És a legújabb megnyilvánulás: aki egész évben nem írt, ne küldjön karácsonyi üdvözletet sem, ne írjon születés napomra és hasonló butaságok.
Gondolkozzunk el azon, hogy valóban barátok az ilyen zsaroló ismerősök?
Karácsonykor, amikor egy kedves karácsonyi felhívást olvastam, és karácsonyi jókívánságokat küldtem tovább a facebookos ismerőseimnek, gondolatban a homlokomra csaptam, hogy mennyi emberrel nem sikerült személyesen találkoznom, de még csak csevegnem se velük a szociális hálón. Nem azért, mert nem szerettem volna, mivel ha összezárnának bármelyikükkel egy kávézóban, képes lennék akár 48 órán keresztül beszélgetni velük. Nem is azért, mert nem érdekelne, hogy hogy vannak, vagy mert rossz barátnő lennék – egyszerűen azért, mert az életutunk az adott életszakaszban nem keresztezték egymást. Van, aki tánckurzusra kezdett járni, más festeni kezdett, többen a munka mellett ingatlaneladással és felújítással foglalkoztak, üzleti utakon jártak, vagy a családnak szentelték
az idejüket.
Az múlt évem nagyon hektikus volt. Kezdődött a végtelennek tűn gyermekbetegségekkel, bárányhimlővel. Aztán új munkahelyet kerestem, jött a betanulás, majd a szabadságok, hétvégi kirándulások ideje. Aztán újra munkahelyváltás, a munkahelyi és a családi kötelezettségek összehangolása (ami számomra új feladat volt): tánckurzus a gyerekeknek, tréningek, kliensekkel történő és számítógépes munka, új célkitűzések és azok betervezése, születés- és névnapok, családi ünnepségek, illetve temetések, és nem utolsó sorban az állandó főzés, mosás, háztartás. Mindezek mellett igyekszem minden nap felhívni az édesanyámat, érdemben foglalkozni a gyerekekkel, időt találni az olvasásra (ami nagyon nehezen megy), és felhívni a legjobb barátnőmet. Úgy sejtem, másoknál is hasonló a helyzet, és a nap 24 óráját mindenki olyan tevékenységeknek szenteli, melyek szükségesek, és biztosítják az adott család életének fenntartását.
Most pedig térjünk át az érzelmekről a tényekre. Ha abból indulok ki, hogy a Facebookon nekem 687 ismerősöm van, így számolok: ha írnék valakinek, valószínű, hogy egy „szia” nem lenne elég, és az egymás hogylétéről érdeklődő beszélgetés minimális időtartama kb. 10 perc lenne. Ez azt jelenti, hogy összesen 6870 percet beszélgetnék online, azaz 114, 5 órát, ami 5 napot tenne ki (ne felejtsük el, hogy csak évi egy alkalomról van szó) – anélkül, hogy emellett bármi mást csináltam volna – nem beszélve arról, hogy online nehéz megtalálni valakit pont akkor, amikor nekem megfelel, így aztán ez csak a szüntelen telefonjelzésekről szólna.
Tényleg ezt kívánjátok tőlünk kedves „zsarolók“?
Ezek közé a „zsarolók“ közé nagy számban tartoznak olyan ismerőseim, akik az egész év folyamán játékfelkéréseket, körleveleket küldözgetnek, melyeket, ha nem továbbítok 20 ismerősömnek, katasztrófa ér. Milyen? Miért? Ki dönt erről? Tényleg egyetlen levél továbbításától függene az életünk? Elnézést, de inkább gondoljatok ránk csak az ünnepek alkalmával, esetleg a születésnapunkon, melyekre a rendszer úgyis automatikusan figyelmeztet. Tehát kedves „zsarolók“, amennyiben úgy érzitek, hogy mi, normális életet élő emberek nem vagyunk az életetek része, kérlek, töröljetek az ismerőseitek közül. Ha fáj, hogy akkor kerestünk fel, amikor szükségünk van valamire, vagy megemlékezünk a születés- és névnapotokról, vagy mint közeli ismerősnek karácsonyi üdvözletet küldünk, ebben az esetben szintén ki lehet törölni minket az ismerőseitek közül. Én személy szerint értem azt a helyzetet, hogy egy adott személy akkor van jelen az életünkben, ha rá vagyunk szorulva, vagy ő ránk. És végül: ti miért nem jelentkeztetek? Én mindig szívesen válaszolok és örömmel veszem az érdeklődést. Minden éremnek két oldala van.
A couch ajánlása:
Kedves Olvasó, ignorálja az ilyen jellegű üzeneteket, állapotokat, zsarolásokat a közösségi oldalakon. A „zsarolók” egyfajta érzelmi gát hatása alatt állnak, és próbálják Önt magukkal rántani a lelkiismeret furdalás, igazságtalanság vagy düh kellemetlen érzéseinek világába. Ez azonban csakis az ő problémájuk és véleményük – nem az Öné. Tartsa ezt szem előtt, nem csak a felsoroltakhoz hasonló üzenetek, facebook állapotok esetén, de a mindennapi életben is. Ne engedje, hogy az Ön energiáiból és erejéből meríthessenek – ugyanis pont erre várnak. Tanuljon meg megértően viszonyulni hozzájuk, mert az adott illető valószínűleg teljesen más szinten van, mint Ön. Ha ebből a szemszögből nézzük a dolgot, a rossz érzéseken kívül elkerüli Önt a másik emberrel való nézeteltérés vagy a harag, ingerültség.
