A TSMT®, vagyis a a Tervezett Szenzomotoros Tréningről
Beszélgetés Csenger Ferenccel, aki TSMT ® terapeuta.
A TSMT®, mint mozgásterápia sokak számára amolyan csodaszer, csodamódszer,
hiszen egyre több olyan beszámoló kering a neten, ami ezt alátámasztja. Miről is van
szó és minek tulajdonítható a sikere?
Sajnos csodaszerek nincsenek, a TSMT® sem az, hiszen komoly tudományos kutatás,
kísérletesés előzte meg a módszer megalkotását. Lakatos Katalin koraszülött csecsemők
számára dolgozta ki elsősorban azt a gyakorlatrendszert, amellyel pótolhatók a koraszülés
miatt kimaradt szenzo-motoros ingerek. Tudjuk, hogy a koraszülött csecsemőket
inkubátorokba helyezik, ahol mindenféle mozgásos, vesztibuláris ingerek nélkül fejlődnek
tovább. Nem érinti a bőrüket a magzatvíz, nem mozognak térben – mindez megfelelő
feltételek mellett pótolható, így a neurológiai fejlődés is biztosítható számukra. Később
dolgozta ki Katalin a 6 hónapos kortól, 11-13 éves korig alkalmazható TSMT® módszert,
illetve a hozzá kapcsolódó, illetve azt megelőző állapot és mozgásvizsgálatot, amely releváns
eredményeket ad, s ez alapján pontosan meghatározható a terápiás terv. Azóta Katalin és
munkatársai, illetve öröksége továbbvivői kidolgozták a Longikid® vizsgálati módszert,
amely bizonyos életkorokra lebontva tudja beazonosítani az esetleges fejlődési
rendellenességeket, s ad információkat a terápiás terv elkészítéséhez. A TSMT®, azaz
a Tervezett Szenzomotoros Tréning módszerének sikerét az a több ezer kisgyermek és
családja bizonyítja, akik részt vettek a fejlesztéseken és becsülettel végigviték a feladatokat.
Tudatosan választottad ezt a szenzomotorikus tréning módszert, amikor tanulni
kezdted, vagy ez kínálkozott, mint képzés, amikor eldöntötted, fejlesztenéd magad
ezen a területen?
Mi igazából autizmussal élő fiunk számára kerestünk valamilyen terápiás fejlesztő lehetőséget
itt Szlovákiában, de nem sok sikerrel jártunk. Ekkor kaptam egy hírt arról, hogy képzés indul
Budapesten. A kellő képesítés birtokában kezdtem neki, s azonnal tudtam, hogy ezt fiunknál is
alkalmazni kell. Néhány héttel később már Lakatos Katalinnál kezdtük a terápiát, egy év alatt
szinte kicserélték Ákosunkat: elkezdett kommunikálni, kezdte megérteni a világot, ügyesebb,
magabiztosabb lett. Aztán tovább tanultam a módszert és annak összetevőit, így immár 15 éve
próbálok segíteni a rászorulókon.
Miben más ez a módszer, mint akár a szintén ismert alapozó mozgásterápia,
vagyVojta módszer?
Vannak hasonlóságok az egyes mozgásterápiák között, a Vojta módszer más – de nem
ismerem annyira, hogy tudnék róla beszélni. Az viszont biztos, hogy egy komplex
fejlesztésről van szó: a felméréstől, a más szakemberek bevonásán keresztül a sikeres
lezárásig.
Az évek alatt, ha egy szakmát az ember teljes bedobással végez, meglátja a hézagait, a
nehézségeit, akár a hiányosságokat. Hogy vagy Te ezzel, tudtál-e , kellett-e ezen a
komplex módszeren a saját képedre alakítani valamit?
Talán csak abban, hogy hogyan szervezzem meg a munkát. Maga a módszer nagyon pontosan
definiált, szabályozott, nincs mód a változtatásokra. Ezekről csak központilag, a különböző
továbbképzáseken kapunk információkat, s tudjuk bevezetni.
Ha Hozzád érkezik valaki, mire számítson?
Egy szakállas bácsira, aki próbál kedves lenni, de nem a Mikulás. Elsősorban a szülőkkel kell
kialakítani egy szoros, bizalmi kapcsolatot, hiszen nagyon személyes adatokhoz jutok hozzá.
Ezekre viszont szükség van ahhoz, hogy a lehető legpontosabban meg tudjam állapítani
a kisgyermek helyzetét, állapotát és a fejlesztés irányát. Kérdőív, szenzo-motoros teszt,
megfigyelés, stb. – ezek szükségesek a kezdéshez.
Kikkel dolgozol és milyen velük a munka?
Jelenleg a komáromi Artis Centrummal dolgozom együtt, az ottani kolleginák nagyon jó
szakemberek, hasznos megbeszéléseket tartunk. Vannak magán klienseim is, olyan távoli vidékekről, ahol nem elérhető ez a módszer – tehát elsősorban Észak- és Kelet-Szlovákiából. Velünk online módon folyik a munka.
Vannak-e olyan szakmai, magánemberi sikereid, amelyek motiválnak a nehezebb
napokon?
Ó, igen. Minden apró siker: egy új hang, egy új szó, kevesebb hiszti, vagy beinduló beszéd,
nagy nagy siker. Amikor rám néz egy kisgyerek, akivel hónapok óta dolgozom, de eddig
„észre sem vett“, s egyszer csak rám pillant és rám mosolyog. Vagy, amikor a szülők azzal
jönnek, hogy most olyan gyakorlatot írjak, hogy ne beszéljen ennyit a gyerek…
Mit gondolsz miért lett ekkora a kereslet az ilyen fejlesztő módszerek iránt, valóban a
mozgásszegény gyerekkor okolható emiatt?
Megváltozott a gyerekek élete, valóban kevesebbet mozognak, de a szülőket is érik káros
környezeti hatások. Sajnos valóban egyre több a megkésett-, vagy eltérő fejlődésű gyermek.
Melyek azok a figyelmeztető jelek, amelyek a gyermek egészséges
mozgásfejlődésénél megfigyelhetőek és időben szakemberhez irányíthatják a szülőt?
Legszembetűnőbb ugye, hogy emeli-e a fejét, felül-e, kúszik-e, mászik-e – és azt hogyan teszi.
Mikor áll fel és kezd járni? Van-e szemkontaktus? Odafigyel-e a beszédre, ha szólunk hozzá?
Nagyon fontos, hogy ha a szülők – és elsősorban az édesanyák – hallgatnak megérzéseikre, és
nem adják fel: bármilyen lebeszélés esetén is szakemberhez fordulnak. A „hiszen ő fiú, apja is
későn kezdett beszéni, nagyanyja is későn kezdett járni, nagybátyja is olyan fura gyerek volt“
féle megjegyzésekre senki se adjon. Az időben, és minél korábban megkezdett fejlesztés
a leghatékonyabb. Gyógyulást, bizonyos esetekben – pl. Autizmus – pedig életminőség
javulás eredményez.
Van-e szakemberi összefogás a Ti közösségetekben, működik-e amolyan szupervíziós
csoport, ahol tudtok egymásnak szakmai tanácsot adni?
Van, a BHRG Alapítvány évente megszervezi a TSMT® terapeuta talákozót Budapesten, ahol
megbeszéljük a tapasztalatainkat, találkozunk, előadásokat hallgatunk, stb. Természetesen
egymás között is gyakran cserélünk véleményt, segítünk egymásnak. Olyan, mint egy nagy
család – jó oda tartozni!
A cikk megjelenése a Kisebbségi Kulturális alap Támogatásával valósult meg a 24-244-00762 projekt keretében. ( kód: KULTMINOR 24-244-00762)