Így tegyük érdekessé gyermekeinknek az offline létet

„Minél több időt töltenek a gyerekek a képernyő előtt, annál kevesebb idejük marad a szüleikkel, testvéreikkel és barátaikkal való kapcsolatra.” (Gary Chapman)

Egy nemzetközi szervezet (Parentzone.org) adatai szerint az utóbbi évek trendje az, hogy az Egyesült Királyságban élő gyermekek 23%-a már az anyaméhben megkezdi az online életét, hiszen a szülők feltöltik az ultrahang képét a közösségi oldalakra. A gyerekek 73%-a már kétéves korban megtapasztalja az online létet, tízből egynek van mobilkészüléke ötéves kora előtt. A 8–11 évesek 74%-ának van táblagépe, 63%-ának saját okostelefonja még az iskola megkezdése előtt. A 12–15 évesek hetente átlagosan 289 szöveges üzenetet küldenek, ami napi 41 üzenetet jelent, tehát óránként majdnem kettőt.

Az idei év márciusa alaposan megleckéztetett mindenkit az online jelenlét témában, hiszen az élet egyre korlátozottabb lett, nem maradt más a gyereknek és a felnőttnek, mint az online tér.

Mennyi idő ideális?

Több hazai és nemzetközi ajánlásból is kiindulhatunk, melyek az UNICEF vagy WHO előírásaival egybecsengenek. A kétéves kor alatti gyermekeknek egyáltalán nem tanácsolt képernyő előtt lenniük, a 2–10 év közötti gyermekek számára naponta egy óra ajánlott, felügyelet mellett, kizárólag oktatás, fejlesztés céljából. A tinik és tizenévesek kategóriájában nem több mint két óra ajánlott naponta a házi feladat elvégzése után (Gary Chapman). Néhány éve készült egy felmérés, mely alapján a 8–14 éves gyerekek napi 2-3 órát töltenek az interneten, ez az adat még öt éve 1-2 óra volt (Slovenské národné stredisko pre ľudské práva). 12–14 éves korban négy óra körüli időtartam a maximum (Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány).

A FutuReg PT gyermekjogi felmérésének tavalyi adatai alapján a szlovákiai magyar középiskolákban ez régiónként akár 4-5 óra is lehetett, ami rendkívül magas. A jelen helyzetben pedig az online jelenlét ideje a kötelező 4-6 órás tanulás után elérheti akár a napi 12-14 órát is, ami már egy felnőttnek is megterhelő munkaidő számítógép mellett, nem még egy gyereknek.

Online vs. offline

A könyvolvasás megtanított a figyelem összpontosítására és a kreatív gondolkodásra, ezzel szemben az internet a sok forrásból származó, apró információfoszlányok gyors megismerésére ösztönöz, mindeközben eltereli a figyelmünket. Nemcsak a felnőttét, a gyerekét még inkább, mivel sokszor előfordul, hogy élményeink megváltoztatják az agyunkat: az információk keresésére, tárolására és megosztására használt digitális technológiák ténylegesen átszervezik agyunk idegpályáit. Erőfeszítést igényel, hogy a képernyőidő nyújtotta kényelemről interaktív és manuális tevékenységre váltsunk, a gyermek fejlődésére gyakorolt előnyös hatás miatt azonban megéri a fáradságot. Talán meg fogunk lepődni, milyen gyorsan alkalmazkodik gyermekünk a képernyőmentes mindennapokhoz.

Hogy változtatja meg agyunkat?

Az agy és az okoseszköz analógiája hasonló, mint az interneté és az agyé. „Az, hogy szó szerint minden pillanatunknak (még) része az okostelefon, azt jelenti, hogy soha nincs szünet – az agyunkat azonban nem erre a folyamatos igénybevételre tervezték” – mondja Nicolas Carr. A Hogyan változtatja meg agyunkat az internet című könyvében rávilágít korunk egyik legnagyobb dilemmájára: miközben élvezzük a világháló előnyeit, vajon nem áldozzuk-e fel az elmélyült olvasás és gondolkodás képességét? Ez a rendkívül olvasmányos mű leírja azt a furcsa, mesterséges világot, amelyben jelenleg élünk, komoly kérdéseket vet fel a modern kori szellem állapotával kapcsolatban.

Internetfüggőség gyerekkorban?

Valóban létezik, ha a szokás túlzássá válik. Talán olyan feszültséget kelt a gyermekben ez az egész, amivel nehéz megküzdeni. Vannak olyan szokásaink, amelyek egy idő után haszontalanná válnak. Egy rossz vagy akár káros szokás megváltoztatásánál, elhagyásánál nem kell egyből fájdalmas lemondásra, nagy erőfeszítésre gondolni. Sokunknak épp ezek miatt az előítéletek miatt nehéz megtenni az első lépéseket. Az viszont tény, hogy egy új szokás elsajátítása nem mindig egyszerű, idő kell hozzá. Ha úgy érzi a szülő, túl sok energiát vesz igénybe a különböző digitális felületek használata, érdemes átgondolni, hogy miként hat a virtuális térben töltött idő. Ezután lehet keresni a személyiséghez jobban illő szokásokat, merni kell kísérletezni. Gary Chapman Netfüggő gyerekek című könyvében leírja, hogy a családok a szokás és az otthoni szabályok bevezetésével orvosolhatják az internetfüggőség problémáját. „Dombtetőn álló otthonná válhatunk, amely fényesen ragyog a magányos sötétben.”

A digitális térben másképp telik az idő

Amit nem ismerünk, azt nem tudjuk megváltoztatni, tehát ha szeretnénk többet tudni egy-egy digitális szokásunkról, érdemes felmérni, mennyi időt töltünk (mi is, nemcsak a gyermekeink) az interneten. Megfigyelhetjük azt is, hogy mindez milyen érzéseket vált ki, közben a gyerek mit csinál, mit mond és mire hajlandó. Semmire. Gyorsan telik az idő, amikor a kedvenc játékát játssza. Ugyanis hajlamosak vagyunk aszerint megítélni az eszköz használatára szánt időt, hogy mennyire vonódunk be a tevékenységbe. Minél inkább magával ragad egy játék, annál kevésbé érezzük valóságosnak a ténylegesen mért időt. Pedig, mint mindenben, itt is fontos az egyensúly keresése: jó, ha első helyen maradnak az egyéni és családi igények, a természetes életritmus, és ebbe valahogy kényelmesen beleilleszthető a digitális térben eltöltött idő.

Hogyan rángassuk el a képernyő elől?

A rossz szokás is ragadós, ezért törekedjünk védelemre. Ha azt látja otthon a gyerek, hogy apa és anya is állandóan az interneten lóg, valamelyik kütyüt nyomkodja munka előtt és után is, akkor ő is könnyen átveheti a szokást.

A számtalan, négy fal között eltöltött óra, mint ami a kényszerkarantén alatt tett próbára mindenkit, a hangulatra is hatással lehet, és ez a gyerekekre is átragad. Beszélgethetünk inkább velük, a hobbijukról, a kedvenc könyvükről vagy egy korábbi nyaralásról. Nézegessünk fényképeket, meséljünk családi történeteket.

A kiegyensúlyozott napok szempontjából nemcsak a felnőtteknek, hanem a gyerekeknek is fontos a megfelelő napirend kialakítása. A nem választott szobafogság idején még inkább, hiszen ez stabilitást ad. A kötelező feladatokon túl (felnőtteknek munka, gyermekeknek tanulás) törekedjünk arra, hogy a szabadidőnket minél hasznosabban töltsük. Ilyenkor van időnk közösen olvasni, sportolni, filmezni, esetleg vacsorára sütni egy hatalmas pizzát.

Biztonság és beleegyezés

Segítségként letölthetőek a Biztonságos internethasználat 7 lépésben és a Családi szerződés publikációk, melyek hasznosak mind gyerek, mind szülő számára. Szlovákiában a Zodpovedne – Biztonságosan (zodpovedne.sk) szolgál sok hasznos információval, valamint az IPcko projekt, mely (ipcko.sk) online tanácsadással foglalkozik, szlovák nyelven. Szlovákiai magyar közegben a gyermekek érdekvédelmével, jogaival és a biztonságos internetezéssel kapcsolatban a Minority Kids online tanácsadója is segíthet. Sajnos, a jelenlegi állapot fennállhat még a jövőben, ezért is érdemes mérföldkőnek tekinteni 2020 tavaszát. Mindnyájan az online térbe vagyunk kényszerítve, a kisgyerekes szülők, a tanárok, az informatikusok. Új helyzetben találtuk magunkat. Vajon ez az új online jelenlét haladást hoz, vagy lelassítja az iskolarendszert? A kérdésre csak a következő időszakban kapunk választ, de leginkább akkor, ha az online oktatásban részt vevő generációk a tanultakat az offline életben is alkalmazni tudják majd. Erre pedig csak egy platform van, maga az élet.

Az eredeti cikk itt olvasható.