Jogász rovata: Mi a helyzet a kisebbségi tannyelvű iskolákkal?
Fordította: Veress Anita, a projekt önkéntes fordítója
1. Mikor nevezhető egy oktatási intézmény magyar tannyelvűnek?
Az iskolaügyi törvényszabályzat alapján három létező módszer szerint folyhat a tanítás egy kisebbségi nyelvezetű tanintézményben:
- a) külön osztályt nyitnak a kisebbségi diákoknak,
- b) csak néhány tantárgy tanítható a nemzeti kisebbség nyelvén,
- c) az egész oktatás a nemzeti kisebbség nyelvén zajlik, a szlovák nyelv tanítása kötelezően a tanterv része.
Abban az esetben, ha tanítás egyidejűleg a kisebbség nyelvén, illetve szlovák nyelven is történik, az iskola az intézmény típusát mindkét nyelven közzé teszi.
Ha a c) eset van érvényben, azaz az egész oktatás kizárólagosan kisebbségi nyelven folyik, az iskola megnevezésében annak típusa és fajtája mellet szerepel az oktatási nyelv is. Ha egy iskola magyar tannyelvűnek szeretné magát jelölni, az egész oktatásnak csak magyar nyelven szabad folynia
2. Milyen jogi meghatározások vonatkoznak az integrált vagy a a szegregált oktatásra?
A szegregált, azaz elkülönített oktatási módszer emberi jogok viszonylatában elfogadhatatlan, a társadalomban nem kívánatos, és ellentétben áll a nevelés és az oktatás elveivel. Az integráció és szegregáció, mint kifejezéseknek elsősorban szociológiai értelmük van, mintsem jogi. Nehezen határolható be, meddig beszélünk szegregációról. Azonban az iskolatörvény a szegregáció fogalmát a diszkrimináció egy formájának tekinti, melyet kifejezetten elutasít. Általánosan kifejezve: „A szegregáció a diszkrimináció egy formája, és annak bármely formája tilos.”
3- Milyen jogi meghatározások vannak érvényben a magyar és roma iskolák esetében?
A köztudatban elterjedt a magyar, vagy roma iskola megnevezés. Ha magyar, vagy roma tannyelvű iskoláról beszélünk, akkor az egész oktatásnak ezen két nyelven kell zajlania. Ezen iskolák megalapítására ugyanolyan feltételek vonatkoznak, mint más iskolákra.
4. Mi az oka annak, hogy a roma tannyelvű iskolák nem elismertek? Talán a nyelv szabályosítása miatt?
Annak nincs igazság alapja, miszerint a roma iskolák, mint kisebbségi oktatási intézmények, nem elismertek. 2008. június 29.-én hivatalosan is egyenjogosították a roma nyelvet a Szlovákia területén élő többi nemzeti kisebbség nyelvével. Ismétlem tehát, hogy a roma iskolák ugyanolyan egyenlőséggel bírnak, mint más iskolák. Azonban el kell ismerni, hogy Szlovákiában hiány van tanárokban, tankönyvekben, illetve mozgósító erőben, melyek lehetővé tennék a roma tannyelvű iskolák elterjedését.
5. Léteznek kutatások, vagy felmérések jogi viszonylatban a külföldi kisebbségi iskolák müködését illetően?
Ezzel a kérdéssel számos akadémiai, politikai, és más anyag foglalkozik. Ebben a témában az alkotmányi viszonyok nagyobb jelentőséggel bírnak, mint a jogi kérdések. A kérdésnek hosszú távon nagy figyelmet szentel az Európai Bizottság, és igyekszik támogatni a nyelvi és kisebbségi sokszínűséget Európában. Több anyagot az Európai Bizottság munkásságáról itt találnak, főleg angol nyelven. A harmadik szektor jelentését egy ilyen kutatásról itt találják (angol nyelven).
