,,Mindez átmeneti, és egy biztos: a helyzet változni fog.”
Mellár Mezei Anita pedagógus és mindfulness-oktató, a Mindfulness ABC és a Tigrisnindzsa és csodakő c. könyvek szerzője.
Olyan szakmát, másodállást, szabadidős tevékenységet választottál, amiben a rugalmasság, kreativitás nagyon fontos. Mi jellemezte az idei szakmai évedet?
Az idei évemet az izgatottság jellemezte, hiszen többek között egyszerre két könyvem is megjelent a Móra Kiadónál mindfulness témában( itt rendelhető meg, szerkesztői megjegyzés). Beérett rengeteg tanulás és tapasztalás, aminek most a gyümölcsét élvezem. Felemelő megélni, hogy beteljesülnek az álmaim, és egyre több felnőtt és gyerek tapasztalja meg a mindfulness – tudatos jelenlét – jótékony hatásait.
Minden hosszabb időszakban fellelhetőek a mélységek és magasságok, a Te évedben mi segített a mélységek áthidalásában? Vannak-e olyan öngondoskodást biztosító tevékenységeid, amik segítenek a nehézségek elviselésében?
A mélységek áthidalásában segít annak a tudata, hogy mindez átmeneti, és egy biztos: a helyzet változni fog. A nehéz helyzetekben sokat segít nekem, ha először magamban tisztába teszem az érzéseim, gondolataim. Gyakran írom le ilyenkor, mindazt, ami bennem van. Csak ezután tudom kinyitni a nehézséget, és beszélni róla. Az öngondoskodásom segíti a reggeli és esti meditáció, és van egy TOP 15-ös listám is. Ez olyan egyszerű tevékenységeket tartalmaz, amik feltöltenek a hétköznapok sűrűjében és a nehéz helyzetekben is. Az íróasztalomon van, jól látható helyen, hogy szem előtt legyen, és ne feledkezzek el a magamnak adott apró kedvességekről – pl. (ön)ölelés, mosoly a tükörbe, bambulás, felhők nézése az égen…
Voltak-e idén olyan nagy felismeréseid, tapasztalásaid, amikre szívesen emlékszel vissza?
Ebben az évben megtanultam azt, hogy nagyon jó, ha vannak terveim a közeli és távolabbi jövőre. ÉS/ DE nem ragaszkodhatok görcsösen ezekhez, ha a helyzet máshogy kívánja. Ehhez nélkülözhetetlen a lelki rugalmasság és az életbe vetett bizalom, hiszen az élet nem hibázik. Pontosan tudja, mit mikor és hogyan.
Hamarosan karácsonyt ünnepeljük. Hogy állsz Te az ünnepkörhöz, milyen emlékeid vannak ezzel kapcsolatban? Vannak-e családi szokásaitok, amelyeket szeretsz megtartani?
Karácsony tájékán szeretem a DIY-praktikákat, saját kezűleg dekorációt, ádventi koszorút készíteni. Ez egyben jeleni számomra a kikapcsolást, lassulást és elcsendesedést. Szeretek örömködni az elkészült tárgyakban. Idén makramé technikával kis fenyőfa, mini koszorúk készültek. Szeretem vendégül látni az ismerősöket és barátokat, és élvezni egymás társaságát. Egyre kevesebb az ajándék körülöttünk, mert egyre inkább az együtt töltött időt értékeljük. Gyerekkorom kedves emléke a karácsonyfát díszítő szaloncukrok halma, amiket húgommal reggelente az ágyban majszoltunk el.
Tervezgetős fajta vagy-e, vannak-e fogadalmaid, elhatározásaid, amelyeket szeretnél jövőre véghezvinni? HA nem vagy az a januári kihívásos fajta, mi az, amit szeretnél a jövőben megtapasztalni, elérni, megvalósítani?
A napokban egy elég intenzív álomkép jelent meg bennem, annak a megvalósításán biztos fogok dolgozni. Szeretném jövőre tovább népszerűsíteni a könyveimet személyes találkozásokon, és szeretném, ha a meditáció sokak életében olyan természetes lenne, mint a fogmosás. Szeretnék Dunaszerdahelyen rendszeresen mindfulness-alapú meditációs eseteket szervezni, és másokkal együtt gyakorolni, hiszen így megsokszorozódik az a hatás, amivel tehetünk egy együttérzőbb világért.
A cikk megjelenése a Kisebbségi Kulturális alap Támogatásával valósult meg a 24-244-00762 projekt keretében.