Szabó Tímea – a szociológus CsodAnya

WOWMOM rovatunkban minden hónapban CsodAnyákat illetve csodálatra méltó  embereket mutatunk be, akik a gyerekek nevelése mellett, hozzáadott értéket képviselnek  több szektorban is munkásságukkal. Szabó Timi szociológus és piackutató, jelenleg Csehországban él. Két kislány boldog anyukája.

Hogy kötődsz Minority Kidsnek projektünkhöz, hogy ismerted meg?

A projektre a facebookon keresztül figyeltem fel, majd egy felhívás alapján írtam Bott Domonkos Líviának, hogy szívesen részt vennék a projektben.

Milyennek látod a családok,  anyák és gyermekek helyzetét szlovákiai magyar viszonylatban?

Jelenleg külföldön élek és anyaként nem volt lehetőségem megtapasztalni a szlovákiai magyar helyzetet. Mivel éltem Németországban, ahol nagyon sok kisebbség él és bizonyos szempontból megszokott és elfogadott a kisebbségek helyzete, ill. Csehországban, amely kulturális téren közelebb áll a szlovákiai valósághoz, van összehasonlítási alapom és némely tapasztalatom.

A családok, anyák és gyermekek helyzete függetlenül a nyelvtől melyet beszélnek, mindenhol kihívást jelent. Ma már gyakori (a mi helyzetünk is ilyen) hogy a családtól távol élő fiatal szülők teljesen magukra maradnak a gyereknevelésre. Ilyenkor nagy segítséget jelenthet számukra, ha van a közelben valamilyen családközpont, ahol (legtöbbször) a fiatal anyukák megismerkedhetnek más anyukákkal, szülőkkel, szervezhetnek programokat és a gyerekek is ismerkedhetnek más gyerekekkel, még mielőtt bekerülnének az óvodába vagy bölcsödébe. Erre sajnos gyakran csak nagyobb városokban van lehetőség, ott azonban a helyek száma és a szervezetek kapacitásai és lehetőségei is limitáltak. Következő kihívást az óvodarendszer jelenti. Mivel az állami óvodák túl vannak zsúfolva, a szülők kénytelenek magán óvodákba iratni gyermekeiket, melyek nem kis mértékben terhelik le a családi kasszát. A nők munkahelyzetét és az anyasági után való visszatérést a munkapiacra nem is említem. És ez csak a jéghegy csúcsa, amely bizonyos szempontig minden szülőt érint bárhol járunk a világon.

És mi a helyzet a kisebbségi jogokkal? Ha külföldön szeretnénk élni, bele kell törődni, hogy gyermekünk az adott ország iskolai rendszerébe kerül be és az ottani nyelven fog tanulni. Országtól, de gyakran régiótól függően támogatva érezheti magát gyermekünk az iskola által arra is, hogy saját kultúráját, nyelvét se felejtse el, de alapvetően a szülőkre hárul a feladat, ha szeretnék, hogy gyermekük a saját kisebbségi nyelvükön is megtanuljon írni, olvasni, gondolkodni és gyakorolja a kultúrájukat.

Milyen tapasztalatod van magyar, vagy más kisebbségben élő szülőkkel,  anyukákkal illetve gyerekekkel, ott ahol élsz? Hogy élnek, mi foglalkoztatja őket?

Csehországban, ahol jelenleg élünk nincs sok kapcsolatom más magyar, vagy kisebbségben élő szülőkkel. A cseh társadalom homogén, zárt és habár élnek itt is kisebbségek, ők is többnyire a saját csoportjukon belül „mozognak”.

Mi hajt előre a napi teendőknél? Van életmottód?

Ez változó, de talán leginkább az, hogy a lányaim példaképe szeretnék lenni, hogy inspiráljam őket, hogy erős és magabiztos nők legyenek. Vannak azonban napok, amikor csak túl szeretnék lenni rajtuk, és ez is rendben van.

Sokszínű  vagy, ez tény. Mit érzel a különböző szegmensekben és mit gondolsz, ezek közül a szakmai szerepeid közük mi áll legközelebb hozzád most?

Az anyaság nagyon sok mindenre tanított meg és ahhoz, hogy lépést tudjak tartani a gyerekeimmel minden nap új kihívásokkal kell szembenéznem. Ezáltal néha úgy érzem, mindenre képes vagyok, mindent megszervezek, elintézek, megfőzök, olvasok, játszok. Aztán persze van, hogy ennek hatására akkor is úgy gondolom, hogy mindent győzni tudok, amikor nincs így. Úgyhogy még meg kell tanulnom gyakrabban segítséget kérni és elengedni azt ami nem fontos.

Szakmai szempontból már nem ilyen jó a helyzet… az anyaság tölti ki mindennapjaimat, úgyhogy nagyon kevés idő és kedv marad arra, hogy végezzek valamilyen szellemi munkát. Ez idővel változni fog (remélem), addig pedig a szülői feladatokat végzem – néha 100%, de néha csak 30%-os efektivitással. 

Hogy néz ki egy átlagos napod?

Van egy 3,5 éves lányom (a testvér érkezése és végül a covid helyzet miatt sem jár még oviba) és egy 5 hónapos lányom, úgyhogy minden nap egy kihívás. Vannak napok, amikor a pici diktálja a napi ritmust, de többnyire a nagyobbik lányomat próbálom lefoglalni valami kreatív feladattal, ill. bevonom a napi teendőkbe, az 5 hónapos lányom pedig ott van és figyel minket. Van, hogy a férjem is otthonról dolgozik, ilyenkor picit lazább és könnyebb lemenedzselni a napot.

Úgy gondolod, hogy a nők – az anyák képesek alakítani, esetleg megváltoztatni, jobbá tenni a világot maguk körül? Ha igen, hogyan?

Szülőként nagy felelősség van a vállunkon. Ezt főleg akkor érzem, amikor a néha öntörvényű lányom fogalmaz meg véleményt, vagy próbál utánozni. Az ahogy neveljük gyermekeinket határozza meg, hogy milyen felnőttek válnak belőlük. A felelősségünk szülőként óriási, de rögtön hozzá is teszem, hogy igazából egy dologra kell úgy igazán odafigyelnünk: szeressük gyermekeinket és ezt éreztessük velük minden pillanatban, hogy elfogadjuk őket bármi rosszat is tesznek, hogy bizalommal forduljanak hozzánk. És játszunk velük sokat – erről a sok napi teendő között néha elfeledkezünk.

Mik az igazán szívmelengető témáid , amiket feldolgozol munkád során?

Szociológusként mindig is érdekeltek a kisebbségi témák, politika, kultúra. Anyaként ez a témakör kibővült olyan témákkal, amelyek a családdal foglalkoznak, szociális kérdések és természetesen a gyermekpszichológia, nevelés. Külön figyelmet szeretnék fordítani az olyan témákra, melyek a női jogokra összpontosítanak, nők helyzete a társadalomban, mit jelent feministának lenni a mai világban.

Mit tanultál meg a gyermekektől? Mit tervezel a jövőben a aktivitásaid kapcsán?

Türelmet – még tanulom 😀 És azt, hogy sokat kell játszani és álmodozni. Nem szabad mindent olyan komolyan venni. Ahogy a nagyobbik lányom szokta mondani: „Nem baj, a mosógép kimossa…”

A jövőben szeretnék visszatérni az eredeti szakmámhoz és szociológusként tevékenykedni. De igazából nem zárkózom el semmilyen feladat elől.

Mit szeretnél portálunk olvasóinak üzenni? Mivel online tanácsadó oldal vagyunk, szívesen fogadunk tanácsot bármilyen témával kapcsolatban, olyan téren, amivel foglalkozol, ami a gyermeknevelést segítheti.

Merjünk segítséget, tanácsot kérni. Bármilyen probléma megoldható, csak a megfelelő támaszra van szükségünk. Néha elegendő lehet egy jó barát, családtag tanácsa, segítsége, máskor azonban forduljunk bátran szakemberhez és kérjük az ő segítségét.