Szorgos gyerekből sikeres felnőtt
A házimunkát végző gyerekek felnőtt korukra kimagasló munkabírással és megfelelő önértékeléssel rendelkeznek. Felelősséget tudnak vállalni, de ami a legfontosabb, hogy tudják: a munkát el kell tudni végezni, annak ellenére is, hogy jutalmat kapnának érte. Gyerekkorban tanulják meg ugyanis, hogy a munka az életünk részét képzi.
Ha egészen pici koruktól rávezetjük őket a rend és a tisztaság szeretetére és megmutatjuk nekik, hogyan lehet közösen, ügyesen elrakodni magunk után, később természetessé válik a számukra, hogy kiveszik a részüket a házon belüli (és a házon kívüli) munkában.
Mikortól lehet bevonni őket? Kisebb korban, vagyis másfél és két év között, a gyerkőc segíthet bepakolni a szennyest a kosárba, elrakni a játékait a szőnyegről, port törölni, a szemetet a kukába dobni és a bevásárlás után a táskából a holmikat kipakolni. Kettő éves kor után már virágot is locsolhatunk közösen, illetve a teregetésnél adogathatja a csipeszeket. Ha van otthon játék talicska vagy húzható kiskocsi, a nedves ruhákat elfuvarozhatja egészen a ruhaszárítóig. Továbbá, ekkorra már nem csak a játékaikat rakja majd el maga után, hanem étkezés végeztével a poharat és a tányért is a mosogatóba teheti. Az ovis kor előtt már a porszívózás is felkelti a figyelmét, szívesen spriccelnek a portörlő spray-vel, amibe kímélő, vegyszermentes tisztítóvizet készíthetünk el házilag.
Háromtól öt éves korig közösen teríthetünk, illetve, ha kiömlik valami az asztalra, már fel tudja törölni nedves ronggyal. A mosásnál színek szerint válogathatja a ruhákat, a bevásárlás után már közvetlenül a helyére tudja tenni az élelmiszereket.
Később, hat éves kortól a gyerek már maga is beágyazhat, segíthet elpakolni a ruháit a szekrénybe. A szobájában rendet tart, ha kell, segít a porszívózásban. A konyhában már szorgosabb, elrakodik maga után, a mosogatógépbe be tudja tenni az edényeket.
Fontos, hogy a házimunka semmiképp se legyen erőltetve, viszont pici korától ösztönözzük a gyerekeinket arra, hogy kivegyék a részüket belőle. Eleinte mókás lesz a számukra, a pubertás korban ez a lelkesedés jócskán visszaeshet, de ne adjuk fel!
Ha van kedvünk, készítsünk közösen egy naptárt, ami szerint minden héten virágokat öntözünk, mosunk, takarítunk, rendszerezünk. A legegyszerűbb olyan mágneses táblát beszerezni, amelyre bármelyik nap rátehetjük az apró jeleket, melyek szerint a gyerkőc is hamar megtanulja, melyik munkát melyik nap végezzük el.
Kisebb korban segítséget nyújtnak az apró konyhák és szerelő asztalok. Imitációnak tökéletesek, ám ha tényleg kíváncsi a gyerek arra, hogy tud elkészíteni egy omlettet, hozzuk a segítő sámlit és kössük fel a kis kötényt a derekára. Hagyjuk őket egyedül is munkálkodni, de mindig legyen az egyik szemünk rajtuk. Ha lehet, észrevétlenül. Nehogy úgy érezzék, állandóan ellenőrizni szeretnénk őket.
A házimunka felelősségre, rendszerességre, a rend és tisztaság szeretetére tanítja őket. Mindeközben fontosnak érzik magukat, és megtanulják, hogy ők is hozzájárultak ahhoz, hogy az egész család kényelmesen, komfortosan érezze magát otthon. Köszönjük meg nekik ezt, később ők is hálásak lesznek nekünk ezért.
A cikk megjelenése a Kisebbségi Kulturális alap Támogatásával valósult meg a 23-244-00170 projekt keretében.
A kiemelt kép forrása: Freepik
