skip to Main Content
info@minoritykids.sk
Vissza A Munkába! De Hogyan? – Interjú PhDr. Molnár Péterrel

Vissza a munkába! De hogyan? – Interjú PhDr. Molnár Péterrel

PhDr. Molnár Péter

Már gyermekünk csecsemő- és kisgyermekkorában felmerülhet bennünk a kérdés, hogy az anyasági után hogyan fogjuk tudni folytatni a karrierünket az akár több éves kihagyás után. Ebben a nehéz dilemmában szeretnénk olvasóinknak segítséget nyújtani az alábbi interjúban.

Ebben segítségünkre lesz PhDr. Molnár Péter andragógus, okleveles emberi erőforrás tanácsadó, bölcsészdoktor, a Dunaszerdahelyi Munka-, Szociális- és Családügyi Hivatal munkatársa.

Hogyan tudnak felkészülni az anyasági közben az anyukák a munkába való visszaállásra? Milyen területen érdemes fejleszteniük magukat az otthon töltött időben az anyukáknak, hogy minél kelendőbbek lehessenek aztán a munkaerőpiacon?

Az anyasági szabadság alatt az anyukák figyelme nagyrészt a családra koncentrálódik, az idejük legnagyobb részét a családi élettel, gyerekneveléssel kapcsolatos tevékenységek töltik ki. Fontosnak tartom ugyanakkor, hogy ezen időszak alatt ne szakadjanak el teljesen az anyukák az ún. szakmai életüktől. Érdemes napi vagy heti rendszerességgel a szakmai életútjukat is ápolni. Ajánlatos például a munkájukkal, szakterületükkel kapcsolatos cikkeket, tanulmányokat olvasgatni, videókat nézni, vagy akár tanfolyamokat, képzéseket elvégezni. Ma már számtalan kurzus elvégezhető online vagy offline formában is, kényelmesen otthonról, akár ingyenesen is. Nem muszáj csak és kizárólag az eddigi munkánkkal kapcsolatos területekre koncentrálni, ha van kedvünk és érdeklődésünk, bátran bepillanthatunk más szakterületekre is, új ismereteket és képességeket szerezve. Amit mindenképp ajánlani tudok, az a digitális kompetencia folyamatos fejlesztése, vagyis a modern társadalom információs és kommunikációs technológiáinak magabiztos, kritikus és etikus használatát. Ezen kívül még nagyon fontosnak tartom a nyelvismeretet, elsősorban a szlovák nyelv ismeretét és más idegen nyelvek elsajátítását.

A munkahivatal miként tudja segíteni a friss anyukákat a munkaerőpiacra való visszatérésben, vagy esetleg már korábban az anyasági alatt?

Az ún. anyasági szabadság(ok) alatt (materská dovolenka, rodičovská dovolenka) az anyák nem regisztráltathatják magukat  „álláskeresőként” (uchádzač o zamestnanie) a munka-, szociális és családügyi hivatalokban, esetleg „munkalehetőség iránt érdeklődőként” (záujemca o zamestnanie). Aki az utóbbi státuszban szerepel a munkaügyi hivatalok nyilvántartásában, lehetősége van arra, hogy a „Nestrať prácu – vzdelávaj sa” nevű projekten belül egy általa kiválasztott kurzust ingyenesen elvégezzen (ha a kliens által benyújtott kérvény pozitív elbírálásban részesül és sikeresen el is végzi a tanfolyamot!). A projekt 2023 nyarán zárul, bővebb információt az alábbi linken: Vzdelávanie záujemcov o zamestnanie v rámci národného projektu Nestrať prácu – vzdelávaj sa > ÚPSVaR (gov.sk) vagy a helyi munkaügyi hivatalokban kaphatnak az érdeklődők.

Az anyasági szabadság letelte után lehetőségük van az anyukáknak arra (bizonyos feltételek mellett, a Tt. 5/2004. sz., a foglalkoztatási szolgáltatásokról szóló törvény és későbbi módosításai alapján), hogy „álláskeresőként” (uchádzač o zamestnanie) regisztráltassák magukat a helyi munkaügyi hivatalban. 2023. január 1-jétől (a már fentebb idézett törvény alapján) az az állampolgár, aki az anyasági szabadság letelte után 2 éven belül regisztráltatja magát a munkaügyi hivatalban álláskeresőként, és az anyasági szabadság alatt nem volt bevétele sem munkaviszonyból, sem önfoglalkoztatásból, „hátrányos helyzetű álláskeresőként” (znevýhodnený uchádzač o zamestnanie) lesz nyilvántartva. A gyakorlatban ez annyit jelent, hogy az anyukáknak nagyobb esélyük lesz különböző foglalkoztatást és foglalkoztathatóságot elősegítő projektekben részt venni. 

Mire érdemes odafigyelni egy önéletrajz megírása során?

Mielőtt jelentkeznénk egy szabad pozícióra, érdemes alaposan átolvasni a hirdetést, van-e esetleg valamilyen elvárás, előírás arra vonatkozóan, milyen önéletrajzot (tartalmilag, formailag) vár el a jelöltektől a munkaadó. Ha van, készítsük el ennek megfelelően a CV-t, ha nincs, akkor szabadon válogathatunk az interneten megtalálható számtalan önéletrajz-minta közül. Ami nagyon fontos, hogy az általunk készített önéletrajz jól tagolt, könnyen olvasható legyen, gépelési és helyesírási hibákat még véletlenül se tartalmazzon! Ügyeljünk arra, hogy minden adatunk pontosan szerepeljen benne, az elvégzett iskolák és korábbi munkahelyek nevei, az évszámok, időszakok helyesen legyenek feltüntetve. Használjunk komolyan, hivatalosan hangzó e-mail címeket, mint pl. „minta.peter@gmail.com” és kerüljük a „csicsike@gmail.com„, „cicus97@gmail.com” stb. alakú elektronikus címeket! Ha kérnek az önéletrajzra rólunk képet, mindenképp tegyünk rá – és lehetőleg magunkról, csak magunkról 😀 A legmegfelelőbb, ha igazolványszerű képet használunk. Kerüljük az egész alakos, fürdőruhás, nyaralós, bulizós, családi fotókat! Amennyiben nem elvárás a fényképes CV, nem kell fotót mellékelni magunkról, de megtehetjük.

Egyre gyakoribb, hogy nem papír alapú önéletrajzot kérnek a munkáltatók, hanem videósat. Ilyenkor fontos, hogy ápoltan, az alkalomhoz illő öltözékben üljünk a kamera elé, beszéljünk folyamatosan és tagoltan. Ne hadarjunk, de a tej se aludjon meg a szánkban! Nézzünk a kamerába, mosolyogjunk, de ne vigyorogjunk és ne grimaszoljunk.

Mire érdemes odafigyelni, hogyan és milyen kérdésekre kell felkészülni egy állásinterjú előtt?

Az állásinterjúra mindig érkezzünk pontosan, ne késsünk, legyünk ápoltak (haj, bőr, száj, kezek, körmök stb.). Tiszta, frissen mosott és vasalt ruhában jelenjünk meg, a cipőnkre is ügyeljünk. Nem ajánlatos vadonatúj, egyszer sem viselt ruhát felvenni, de agyonhordott, bolyhosat sem. Ugyan ez vonatkozik a cipőre is. Érdemes megérdeklődni, hogy az adott vállalatnál milyen az elfogadott ruhaviselet – fazon, szín stb., és ennek megfelelően kiválasztani a legmegfelelőbbet. Ha viszont nem sikerül kideríteni, ne keseredjünk el, a hölgyek a blúz, szoknya vagy nadrág, a férfiak pedig az ing, elegáns nadrág viselésével biztosan nem lőnek mellé. A biztonság kedvéért kérdezzük ki egy családtag, barát véleményét kinézetünkről!

Egy állásinterjún számtalan kérdés elhangozhat. A leggyakoribbak a pozitív és negatív oldalainkra, tulajdonságainkra, képességeinkre, eddigi tanulmányainkra és munkatapasztalatainkra vonatkozóak. Gyűjtsünk még otthon magunkról össze minél több tulajdonságot, jellemzőt, munkahelyi sikereket, hogy ne ott a helyszínen, élesben kelljen ezen gondolkoznunk. Ha az előző munkahelyünkre, főnökünkre kérdeznek rá, mindenképp kerüljük a negatív kritikát, mert az rossz fényt vetne a lojalitásunkra. Előfordulhat, hogy az iránt érdeklődnek, miért szeretnénk az ő vállalatuknál dolgozni, s mit is tudunk a cégről. Az interjú előtt érdemes minél több információt megtudni a munkáltatóról (mikor alapították, mi a profilja, kb. mennyien dolgoznak ott stb.) – ezt ma már könnyedén meg tudjuk tenni, az interneten sok információ elérhető az egyes vállalatokról. A megbeszélésen kaphatunk egészen fura kérdéseket is, mint a Kivel vacsorázna szívesen, legyen az élő vagy holt személyiség? Ha bármely híres ember lehetne a világon, ki lenne és miért? Vagy a még cifrábbak: A bicikli mely alkatrésze lenne Ön és miért? Becsülje meg, hány teniszlabda fér be egy repülőgépbe. Ezeknek a célja felmérni, hogy hogyan reagálunk az egészen váratlan helyzetekre. Vagyis nem is annyira a válasz tartalma a lényeg, hanem a reakciónk. A lényeg, hogy ne essünk pánikba, nyerhetünk pár másodperces időt a gondolkozásra a „Ez nagyon érdekes kérdés, hadd gondolkozzam rajta egy keveset.“ mondattal. Megeshet, hogy olyan sértő, diszkriminatív kérdéseket is kaphatunk, amelyek a nemre, faji hovatartozásra, bőrszínre, nemzetiségre, fogyatékosságra, vallási vagy világnézeti meggyőződésre, családi állapotra, anyaságra vagy apaságra, szexuális irányultságra vagy akár társadalmi származásra vonatkoznak. Ilyenkor talán legegyszerűbb, ha megtagadjuk a választ, pl. a következő mondatokkal: Úgy érzem a kérdése sérti a személyiségi jogaimat. vagy Nem szívesen válaszolok a kérdésére, mert úgy érzem jogsértő., esetleg: Félő számomra, hogy kérdése sérti az egyenlő bánásmód elvét, ezért nem szeretnék rá válaszolni.

Amint láthatjuk, rengeteg féle kérdés előfordulhat egy munkamegbeszélésen. Gyakoroljunk sokat, akár barátok, családtagok bevonásával. Az interneten számos interjúkérdés fellelhető, próbáljunk minél többre válaszolni!

A cikk megjelenése a Kisebbségi Kulturális alap Támogatásával valósult meg a 22-245-00715 projekt keretében.

Image by pch.vector on Freepik

Back To Top