,,Megteremteni számunkra a kellő minőségi időt már nem olyan egyszerű, de nem lehetetlen.”

Két gyermek édesanyja, feleség, színész-drámatanár, a Vekker Műhely, színházi nevelési társulás,
tagja már több, mint 10 éve, ahol céljuk a diákokkal és a szélesebb közönséggel megismertetni az
alternatív színházi formákat. Benes Tarr Csillát kérdeztük.

Olyan szakmát, másodállást, szabadidős tevékenységet választottál, amiben a rugalmasság,
kreativitás nagyon fontos. Ezen túl azt gondolom, nem elhanyagolható tény, hogy anya is vagy. Több
fronton kell helytállnod. Mi jellemezte az idei szakmai évedet?
Először is szeretném megköszönni, hogy visszatekintésre ösztönzöl, ami az idei évet illeti.
Egyébként nem áll távol tőlem az évösszegzés szakmai és emberi szempontból is szokásom
elmerengeni az éves tekénységek, megélések fölött, hogy aztán a tapasztalatokat beépíthessem a
jövő döntéseibe,megéléseibe.
Válaszom a kérdésedre: hullámzó, amolyan vegyes felvágott. Mivel hivatalosan még az
anyaszabadságom töltöm, sőt a jövő év nagy részében is, ezért a fő fókusz nem a szakmai
fejlődésen volt, viszont ennek ellénére számos szép pillanatot tudok felidézni, ami a hivatásomból
fakadóan ért. Több, mint 30 Vekker Műhelyes előadásban szerepeltem és létrehoztunk egy új
hangoskönyvet is, ami külön örömömre szolgált.

Idén is megszerveztük az NfGreen KIDS fesztivált és nyári táborokban is jártam előadóként, valamint felkérést kaptam egy művészetpedagógiai happeningre. Közben elnöke lettem a polgári társulásunknak, ami adminisztrációs kötelességeket is von maga után, az új szerepkörrel még barátkozom.:)
Ezen kívül havi szinten Mesematiné címmel felolvasást tartok mesés, verses válogatásból a
dunaszerdahelyi Családi könyvklub könyvesboltban. Erre az eseménre a gyerekeim is velem
tartanak, úgyhogy sikerül a kellemest a hasznossal ötvözni.

Minden hosszabb időszakban fellelhetőek a mélységek és magasságok, a Te évedben mi segített
a mélységek áthidalásában? Vannak-e olyan öngondoskodást biztosító tevékenységeid, amik
segítenek a nehézségek elviselésében?
Igen, voltak mélységek és magasságok és igen, vannak lélekemelő tevékenységeim, amelyekért
nagyon hálás vagyok. Rangsorolni nem szeretem őket és a teljesség igénye nélkül megosztanék
néhányat közülük. Örök kedvenceim az olvasás, jóga és a futás, tél idején ezt felváltja a séta a
természetben. Könnyű ezeket felsorolni, de megteremteni számunkra a kellő minőségi időt már nem
olyan egyszerű, de nem lehetetlen, a lelki egészség szempontjából pedig elengedhetetlen. De
feltöltődök egy jó színházi- vagy koncertélménytől, amelynek városunk alternatív klubja – az NFG
klub ad teret. Felértékelődött számomra az élő találkozások értéke egy ebéd, vagy kávé erejéig a
barátokkal. Aktívan tanulom és igyekszem beépíteni továbbá a erőszakmentes kommunikációt a
mindennapjaimba. De gyakran a legnagyobb gyógyír a lelkemnek a CSEND.

Voltak-e idén olyan nagy felismeréseid, tapasztalásaid, amikre szívesen emlékszel vissza? (
Önismeretben, családi rendszerben, szakmádat tekintve.)
Voltak, vannak, lesznek. Önismeret tekintetében nagy felismerésem az áldozati szerepvállalás, ami
szerintem sok kisgyerekes anyukát érint. Dolgozom az ügyön. A felismerés az első lépés, a további
lépcsőfokokon is dolgozni kell, úgymint NEM-et mondás, vagy az említett öngondoskodás. De
sosem szégyen szakember segítségét kérni e téren sem, aki sorsvezetőül szolgálhat.

Szakmámat tekintve folyamatosan őrlődöm, de ez nem annyira az elvégzett munkát illeti, amit imádok csinálni, ott a diákok, tanárok részéről közvetlen a visszajelzés. Az őrlődésem inkább a munka anyagi részére vonatkozik, mivel a szabadúszással nemcsak szabadság jár, hanem az anyagi biztonság beteremtése is az egyénre hárul. Ez nehezebb dió.

Hamarosan karácsonyt ünnepeljük. Hogy állsz Te az ünnepkörhöz, milyen emlékeid vannak ezzel
kapcsolatban? Vannak-e családi szokásaitok, amelyeket szeretsz megtartani, akár már
a kisgyermekeiddel együtt alakítottatok ki?
Szeretem, ha a karácsonyt nemcsak a fa alatt tudom megélni, hanem az ünnepi ráhangolódás
végigkíséri az egész adventi időszakot. Ezért is hagyomány már nálunk, hogy gyermekeimnek
„közös élmény adventi naptárat” készítek, tegnap forró csokizni voltunk, ma pedig karácsonyi
koncetre megyünk a művészeti alapiskolába és beltéri játszóházba készülünk, de van köztük diafilmvetítés is, vagy mézeskalácssütés. Az ünnepi hangulathoz hozzájárul a családi fotókönyv elkészítése is, ami
szintén egy hosszabb folyamat, az ember a képek válogatása közben felidézi és átfolyatja magán az
egész év eseményeit.

Tervezgetős fajta vagy-e, vannak-e fogadalmaid, elhatározásaid, amelyeket szeretnél jövőre
véghezvinni? HA nem vagy az a januári kihívásos fajta, mi az, amit szeretnél a jövőben
megtapasztalni, elérni, megvalósítani?
Tervezgetős fajta vagyok, de fogadalmakat nem szoktam hozni. Már évek óta kitöltöm az
ingyenesen magyarul is letölthető yearcompasst és 2025-ra van egy nagy közös családi tervünk:
beköltözni a házunkba. Szakmailag pedig, ha minden jól alakul új projektek létrehozásán dolgozunk
majd, amelyek izgalmas kihívásoknak ígérkeznek.

A cikk megjelenése a Kisebbségi Kulturális alap Támogatásával valósult meg a 24-244-00762 projekt keretében.