Augusztus a játszótéren
Outdoor kedvelő gyermekemnek köszönhetően, nemcsak kerti játék specialista lettem, de játszótéri szuperanya is, főleg augusztusban. Voltak napok, amikor négyszer is kinn voltunk az „ihriszkón”.Ennek az a vonzata, hogy két kilométeres körzetben már minden játszóteres anyuka ismer és köszön. Nincs olyan bevásárlás, hogy ne futnánk össze a kis külvárosi szupermarketünkben valami szintén „játszóteres” anyukával. Ezt aztán úgy magyarázom, hogy különben is sok embert ismerek és tényleg „nem csináltam semmit”, biztos a gyerek olyan feledhetetlen, neveletlen, eleven, ilyesmi….
Mostanában viszont egyre gyakrabban köszöngetnek apukák. Ez már kezd gyanússá válni…. Az augusztus egy része a városi játszótéri csevegés mellett fokozatosan átment statisztikai számlálgatásba, mivel hirtelen megszaporodott „az erősebbik nem” száma a játszóterek és játszóházak környékén. Ez teljesen logikus lehet, hisz a 20-25 nap szabadság 46 (idén) munkanapra júliusban és augusztusban nagyon nehezen összehangolható. Erre egy matematikus csak azt mondaná, a 46 osztható 20-szal, sőt még maradék is van. Igen ám, de mi történik, ha nem kettővel osztunk és a gyermeket csak az egyik szülő neveli?
Munkapiaci szempontból „Délnyugat- Európa” viszi a prímet, hisz ott valahogy a cégek is hajlamosabbak ráállni a nyugodtabb üzemmódra, augusztus Olaszországban a lusták hava, nem lehet ilyenkor senkit zavarni, hisz nyaral a családdal. „A ferragosto” pedig mindenre ráfogható, olyan olaszos uborkaszezon. Viszont a jobb munkamorállal rendelkező országok, mint Németország pedig hozzánk hasonlóan két szülőt vagy egy nagyszülőt igényelnek. De ideális esetben egy ovit is. Mi ezt a témát így látjuk e havi összeállításunkban:
- Agnes Horváthová arról írt, milyen típusú intézményt válasszanak az anyák gyermekeiknek, ha a legjobbat akarják.
- A törvény betűje szerint a kérdések és feleletek inkább az általános problémákkal foglalkoznak, mint az ovik alapítása és, hogy milyen törvény mondja ki, hogy mikor kötelesek bevenni a gyermeket. Júliusban a részidős munkát elemeztük, ahol rátértünk a munkahelyi ovik rendszerére is. (linkek a szlovák weboldalon találhatóak egyelőre)
- Coachunk pedig, mint mindig, a dolgok lelki oldalát szemléli egy ilyen nagyobb változásnál, amit az óvoda és költözés eredményez.
- Augusztus mindig a nagy kezdet előtti hónap, ilyenkor az „anya, nem akarok iskolába menni” mondatok hangzanak el, hisz lassan itt a szeptember. De mégis vannak, akik egy képzés és hobbi kapcsán is eljutnak céljaikhoz, hisz tudjuk, soha nem késő tanulni, vállalkozni fejlődni.
Ismét a legaktuálisabb eseményeket és kezdeményezéseket támogattuk, Simona Petrik óvodákról szóló felmérése és véleménykérése az óvodák kapcsán,amit később a miniszterhez szeretne benyújtani. Ez a felmérés arról szólt, hogy azok az anyukák, akiknek gyermekei nem jutottak be az óvodába, miért, mikor és milyen okkal estek el az óvodai jogoktól? Fontos feladatunknak tekintjük a gyermekek érdekvédelmét, valamint az aktuális társadalmi problémákra való reagálást anyanyelvünkön is. Ne feledjük az Új Szóban lehozott cikkre megírt reakciót a szegregációról a roma-magyar iskolával kapcsolatban sem Szepsiben. /Egyelőre a cik csak a szlovák blogon található/ Az integráció és a szegregáció folyamata pszichológus szerint lehet akár hosszadalmas és fájdalmas is.
Ezek a vélemények a továbbiakban gyorsabban terjednek online és nagyon célszerű lenne, ha megjelennének kétnyelvűen is. Ehhez keresünk támogatókat, új forrásokat, és persze önkénteseket is. Segíthetsz Te is a szlovákiai kisebbségekben élő gyermekek helyzetén, támogasd a család legkisebb tagját, a társadalom legelemibb kis részét, aki majd ha megnő, biztosan meghálálja.
Így segítünk MI, Minority Kids. Ha tetszettek az eddigi cikkek, segíts EGY megosztással.
Ha pedig a nehéz témák után könnyed irodalomra vágysz, böngéssz polgári társulásunk oldalán, még egy last – minute tengerparti úthoz jól jön pár könyv a Phoenix Library kiadótól, hisz „a könyv a legjobb barátnő”. Játszótéren, tengerparton, kertben, a nagyinál. Amíg vigyáz a gyerekre.
