A digitális korszak veszélyei gyermekeinkre nézve az emberi jogok világnapja alkalmából

Az internet az anonimitás illúzióját kelti, ezért a bántalmazók úgy érezhetik, hogy nem beazonosíthatók. Vajon milyen a megfelelően biztoságos online tér, és miben merül ki az online bántalmazás 2018.december 11-én délután, mint a Minority Kids projektmenedzsere és gyermekjogokkal foglalkozó szakértő, Récsei Noémi szerkesztő kérdéseire válaszoltam a Pátria Rádióban. Sajnos nem mindenre jutott idő, ezért a beszélgetés lényegét összegzem.

1. Mi az online bántalmazás? Mely keretek, szabályok megsértése minősül internetes zaklatásnak?

Az ENSZ alapokmánya szerint az online bántalmazás a gyermek biztonságához való jogait sérti. Minden olyan cselekedetet bántalmazásként definiálhatunk, mely testileg vagy lelkileg sérti a gyermek jogait, és árt neki. Gyermekbántalmazásnak minősül, ha a felnőttek cselekedetei sértik a gyermek biztonságos élethez való jogát. Vagyis minden olyan cselekedet bántalmazásnak minősül, ami nem természetes, amit a szülő tudatosan vagy véletlenül követ el gyermeke ellen. Ugyanígy bántalmazás, ha egy ismeretlen személy interentes felületen lelki és érzelmi téren árt a gyermek fejlődésének. Gyakran hallunk arról, hogy a gyermekeket különböző módon zsarolják és fenyegetik ezek a személyek, így félnek ezekről a dolgokról beszélni még saját szüleikkel, barátaikkal is.

2. Ki az online bántalmazott?

Az ENSZ dokumentuma szerint minden bántalmazás, ami online térben kellemetlen érzést vált ki a gyermekből. A közegészségügyi hivatal szerint minden olyan gyermek online bántalmazott, akit már zaklattak interneten.

Az online bántalmazottat  CAN szindróma tünetei is nagyban érintik:

Az áldozatok a tudatalattijukban egyet értenek azzal, ami velük történik. Az online zaklatással kapcsolatos medializáció nem szerencsés megoldás, a gyermek érdekei fontosabbak, mint a zaklató nyilvános „megbüntetése”. Ezért fontos a felelős mediális tér, a körültekintő újságírói és riporteri hozzáállás is.

•  Linka detskej istoty – 0800 116 111
• Detská linka dôvery – 0800 11 78 78.
•  Linka – Pomoc ohrozeným deťom – 02 62 24 78 77
• Pomoc ohrozeným ženám – 02 62 24 99 14

3. Kiből lesz online bántalmazó?

Sok szülőnek nincs tudomása arról, milyen internetes oldalakra tévedhetnek gyermekeik, és gyakran azt sem sejtik, miféle személyekkel kommunikálnak az interneten keresztül. A fiatalkorúak így könnyen különböző szexuális visszaélés áldozataivá válhatnak. Az elkövetők leggyakrabban idősebb férfiak, akik a gyerekeket különböző chat-oldalakon keresik fel. Ezek az emberek hihetetlenül ravaszok, gyakran több kamuprofilt is fenntartanak. A gyermekeket később zsarolják, és különböző módon fenyegetik. Ilyen emberekből sokkal több van Szlovákia szerte, éppen ezért gyermekeinket meg kell védenünk, és nyíltan beszélnünk kell a pedofília és a gyermekpornográfia terjesztéséről Szlovákiában. Ezek a férfiak kihasználják a fiatal lányok hiszékenységét, egyikük például azt hazudta, hogy harminc körüli, reklámügynökségben dolgozó fiatal férfi, miközben 48 éves volt és elvált. A gyerekekkel kiskoruktól beszélni kell az online világ veszélyeiről. Az abúzus szó a gyermekbántalmazás sérülés, fájdalom okozása gyermeknek. Ha valaki a gyermek sérelmére elkövetett cselekményt (tud róla, szemtanúja) nem akadályozza meg, nem jelenti. A fizikai abúzus lehet:

• Fizikai sérülést okozó bánásmód(verés, rázás, ütés, égetés, dobás, rúgás)
• A gyermek életkorának és fejlettségi szintjének nem megfelelő dolgoztatása
• Münchausenbyproxy

Az internetes zaklatás a lelki abúzus kategóriájába tartozik, aminek sajátosságait szintén megfigyelték már diagnózisoknál.

4. Mik az internetes zaklatás sajátosságai?

A ZAKLATOTT ÉS SÉRÜLT SZINDRÓMA – CAN, azaz CHILD ABUSE AND NEGLECT velejárója.

A gyermek szándékosság vagy hanyagság miatt számára elkerülhetőszenvedéseket kénytelen elviselni és/vagytartós hiányt szenved azon általánosan elfogadott tényezőkben, melyek fizikai, intellektuális és érzelmi fejlődéséhez feltétlenül szükségesek. Diagnózisok, melyeket pszichológusok és pszichiáterek figyeltek meg a gyermekeknél:

• Ellentmondásosság
• Ingerültség, ellenségesség, dühösség
• Gyermek kritizálása
• Csekély aggódás
• Információ, további vizsgálatok megtagadása
• Késői orvoshozfordulás

Gyakrabban utalhat a bántalmazók/bántalmazott rendellenes viselkedése a sérülés eredetére, mint maga a traumatológiai manifesztáció. Nagy diagnosztikus jártasság és tapasztalat!!

Érzelmi abúzus jelei az online zaklatáskor:

Súlyos érzelmi, magatartásbeli és mentális zavart okozó bánásmód

• érzelmileg kiszámíthatatlan szülő
• bizarr büntetésmódok
• szülői ellenségesség
• mellőzés
• állandó kritizálás
• megszégyenítés
• megfélemlítés
• izoláció
• deviáns viselkedésre tanítás

„ Nem mindegy, hogy milyen világot hagyunk gyermekeinkre.
És nem mindegy, hogy milyen gyermekeket hagyunk a világra”

5. Milyen módon sérülnek az emberi jogok az online bántalmazás által?

Az online bántalmazás során az ember alapvető jogai, konkrétan gyermekjogok sérülnek. Az ENSZ a Gyermekek a digitális világban c. tavalyi elemzésével bemutatta az internet hatását a gyermekekre.

Az Amnesty International új kutatása bemutatja a közösségi médiában megjelenő bántalmazások és zaklatások nőkre gyakorolt hatását. Nők a világ minden tájáról az internetes zaklatások következtében stresszről, szorongásról és pánikrohamokról számoltak be. A szervezet megbízásából az IPSOS MORI végzett közvéleménykutatást 18 és 55 éves nők körében Dániában, Olaszországban, Új-Zélandon, Lengyelországban, Spanyolországban, Svédországban, az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban. Az Amnesty International által megkérdezett nők magukat átlagos internet használóként jellemezték. A nyolc országban élő megkérdezett nők közel negyede (23%) számolt be arról, hogy legalább egyszer tapasztalt online zaklatást vagy bántalmazást, Olaszországban ez a nők 16%-át, az Egyesült Államokban 33%-át érintette. A nők 41%-a legalább egy alkalommal úgy érezte, hogy a fizikai biztonsága is veszélybe került.

“Az internet ijesztő és mérgező hely lehet a nők és gyemekek számára is. Nem újdonság, hogy a nőgyűlölet és a zaklatás gyakori jelenség a közösségi média felületein. A kutatás azt mutatja be, hogy milyen káros következményei vannak a nők ellen az online térben elkövetett zaklatásoknak.” – mondta Azmina Dhrodia, az Amnesty International technológiával és emberi jogokkal foglalkozó kutatója. “A rémálom nem ér véget azzal, ha kijelentkezel. Képzeld el, hogy halálos fenyegetéseket kapsz, vagy azt írják neked, hogy meg fognak erőszakolni, amikor megnyitsz egy alkalmazást, vagy állandóan attól rettegsz, hogy a privát képeidet a hozzájárulásod nélkül terjesztik. Az online zaklatás legnagyobb veszélye, hogy nagyon gyorsan képes eszkalálódni – egy zaklató tweetből percek alatt könnyen juthatunk el egy célzott gyűlölet cunamiig. A közösségi média cégeknek el kell kezdeniük komolyan foglalkozni a problémával.”

6. Szülőként miképp tudjuk felkészíteni a gyermeket az online tér ilyen jellegű veszélyeire? Mire érdemes felhívnunk a figyelmet?

Az online kommunikáció a gyermekek és fiatalkorúak életének szerves részévé vált. Folyamatosan csökken az alsó korhatár az információ- és kommunikációtechnológiák (IKT) használatával kapcsolatban, gyermekeink egyre több időt töltenek a számítógépek, táblagépek és mobiltelefonok képernyői előtt. Habár tény, hogy ennek hatására a gyerekek IKT-készségei jóval fejlettebbek lesznek, a jelenség árnyoldala, hogy a gyermek egyre többször menekül a virtuális világba, és nem igényli a valódi társas kapcsolatokat. Az interneten keresztül a kiskorúak újfajta zaklatás áldozataivá válhatnak (cyber-zaklatás), a szülő pedig (mivel gyakran nem érti és nem is tudja használni az IKT-eszközöket) képtelen a gyermeknek határokat szabni az internet használatával kapcsolatban, vagy figyelmeztetni őt az online világ veszélyeire. Ezáltal a kiskorúak könnyen befolyásolhatókká válnak, és különböző radikális csoportok hatása alá kerülhetnek. A szülőknek használniuk kell a számítógépen a gyermekek internetezésének ellenőrzésére kifejlesztett szoftvereket, ún. gyermekzárakat. Már kis korban fel kell világosítani a gyermeket az internet használatával és veszélyeivel kapcsolatosan. Jó, ha a szülő tudja, hogy kivel levelezik, barátkozik a gyereke az online világban.

7. Milyen statisztikai adatokkal tudunk szolgálni a téma kapcsán?

A szlovák hatóságok a tavalyi évben 144 online bántalmazással kapcsolatos esetet vizsgáltak, ez a szlovákiai magyar gyermekekre nézve kb. egy tucat lehet, ha a népesség részarányát tartjuk szem előtt. Erre reagálnak a nonprofit szervezetek és az oktatási projektek is, az egyik ilyen az Online generáció (www. nds.sk). Az ITAZ felmérése alapján a szlovákiai szülők 42%-a egyáltalán nem sejti, mit csinál gyermeke az interneten. Nincsenek tudatában annak sem, mit tehet a gyermek az interneten a képeivel. 38%-uk már tetten érte gyermekét, amikor tiltott tartalmat olvasott, 41%-uk pedig nem tudja, hogy kik a gyermekei barátai a szociális hálón (ITAZ, 2018). Sokan nem ismernek a gyermekek ellenőrzésére kifejlesztett szoftvereket, pedig léteznek ún. gyermekzárak. A szülők mindössze 31%-a világosította fel gyermekét az internet használatával és veszélyeivel kapcsolatban.

Az online zaklatást tapasztaló nők közel fele (46%) mondta azt, hogy a zaklatás vagy a bántalmazás nőgyűlölő vagy szexista volt. A megkérdezettek negyede-ötöde (Olaszországban 19%) mondta, hogy a zaklatás fizikai vagy szexuális fenyegetést tartalmazott. A válaszadók 58%-a számolt be rasszista, szexista vagy homo- illetve transzfób tartalmakról. A nők 26%-nak valamilyen személyes vagy személyazonosításra alkalmas adatát is megosztották. Ez az úgynevezett „doxing” jelenség, vagyis személyes dokumentumok szivárogtatása. A megkérdezettek több mint fele (59%) szerint a zaklatás vagy fenyegetés számára teljesen ismeretlenektől származott.

USA
• 1974: 60.000 eset
• 1980: 1,1 millió eset
• 1989: 2,4 millió eset
• 1999: 3,2 millió eset

MAGYARORSZÁG :Évente 30 gyermek hal meg gyermekbántalmazás során. A gyermekek  1,5%-a elhanyagolt,  1%-a bántalmazott.

A pornográfiai statisztikák képtartalomelemzése ezt mutatja:

• 80%-ban lány‚ jelenik meg a képeken
• 11%-ban fiú, jelenik meg a képeken
• 9 %-ban is-is

Az online bántalmazásoknak nagyon káros pszichológiai következményei lehetnek. A megkérdezettek 61%-a mondta, hogy a zaklatás következtében csökkent az önbizalma vagy teljesen elvesztette a magabiztosságát. Több mint felük (55%) tapasztalt stresszt, szorongást vagy pánikrohamot. 63%-uk nem tudott rendesen aludni az online bántalmazás vagy zaklatás miatt. Az új-zélandi megkérdezettek 75%-a nyilatkozott így. 56% mondta, hogy a zaklatások után hosszabb ideig nem volt képes összpontosítani. A nők és a sérülékeny csoportok tagjai számára a közösségi média nagyon fontos felület, ahol a véleménynyilvánításhoz való jogukat gyakorolhatják. Az online erőszak és zaklatás e jog ellen intézett közvetlen támadás. A megkérdezett nők több mint háromnegyede (76%) nyilatkozott úgy, hogy a támadás után változtattak a korábbi felhasználói szokásaikon. 32%-uk nem osztott meg többé olyan tartalmat, amelyből kiderült a véleménye különféle kérdésekben.

8. Mit tehetünk az internetes zaklatás ellen?

A magyar nyelvű tájékoztatás ezen a téren még nem központosított, vannak ugyan szlovák nonprofit szervezetek, melyek felkarolják ezt a témát, foglalkoznak vele a mobilszolgáltatók is, de tudtunkkal az információ kétnyelvűen, egységes formában nem található meg sehol. Pár éve működnek a fent említet képzési projektjei, amelyek a tanárok és a szülők figyelmébe ajánl óvintézkedéseket, melyek fontosak a megelőzés szempontjából. Mivel a Minority Kids projekt foglalkozik a kisgyermekekkel, a gyermek lelki fejlődésével, tudunk ajánlani szlovákiai magyar szakembereket, pszichológusokat a témában, viszont konkrétan ilyen profilú szakember és komplex anyag magyarul nem áll rendelkezésünkre.

9. Milyen a megfelően biztoságos online tér? Mi a teendő, ha úgy érezzük, gyermekünk titkolózik, és fura „barátokkal” írogat az interneten keresztül?

Újra a megelőzést szükséges hangsúlyozni. Ahogy már említettem, vegyük a gyerekünket komolyan, és őszintén érdeklődjünk a barátai iránt. Ha már baj van, mindenképp ajánlott szakemberhez fordulni, mivel a gyermeket a világhálón valaki azért tudta megszólítani, mert valami hiányzik az életéből: figyelem, érdeklődés, szeretet, őszinte beszélgetés lehetősége, illetve magányos, unatkozik vagy szűk az érdeklődési köre.A gyerekek kíváncsiak és hiszékenyek, éppen ezért lehet őket könnyen megszólítani az interneten keresztül. A pubertás korú gyermekek pedig lázadnak, rengeteg érzelem kering bennünk, az alakulóban levő felnőtt személyiség pedig tele van kétellyel, ezért szintén könnyű a bizalmukba férkőzni az interneten keresztül.

Fontos megtanítani gyermekünket, hogy soha és semmilyen körülmények között se adjon meg semmilyen címet vagy telefonszámot. Soha ne küldjön képet olyannak, akit nem ismer (intim fotót pedig semmiképpen sem). Ne küldjön személyes adatokat magáról (önéletrajz, profilfotó, önarckép) idegeneknek. Tartsa titokban a fiókja jelszavát (e-mailfiók, közösségi hálózat fiókja, fórumok fiókja). Hagyja figyelmen kívül a durva, vulgáris e-maileket, állapotokat és fórum válaszokat. Ajánlott a nem megfelelő tartalmú weboldalak elkerülése, és hogy a gyerek tudatában legyen annak, nem kell mindennek hinnie, amit az interneten olvasott, látott.

Nagyon fontos elsősorban a megelőzés. A gyermekkel kiskorától beszélni kell nemcsak az internet, hanem a telefonok és táblagépek biztonságos használatáról is. Nagyon fontos bizalmi kapcsolatot kialakítani a gyermekkel. Ez annyit jelent, hogy ne kicsinyeljük le a problémáit, vagy azokat a témákat, amelyek foglalkoztatják őt. Vegyük őt komolyan, értékeljük, hogy hozzánk fordult, őszintén érdeklődjünk és legyünk empatikusak.

Kiközösítés, zaklatás, megszégyenítés, megfélemlítés: ezek a jelenségek nem újkeletűek, az internet és a mobileszközök azonban minden eddiginél tágabb teret tudnak adni a bántó szándékok megnyilvánulásainak is. Az előbbiekben Bott Domonkos Líviát, a Minority Kids projektmenedzserét, gyermekjogi szakértőt kérdeztük. Köszönöm szépen a beszélgetést!

Források:

Statisztikák: Szlovák Statisztikai Hivatal susr.sk statistics.sk

https://www.amnesty.hu/news/2447/a-noket-ero-online-bantalmazas-riaszto-kovetkezmenyei?d=2017-10

Kép:https://www.google.com/search?client=firefox-b-ab&biw=1366&bih=623&tbm=isch&sa=1&ei=SO4VXPixIsSVkwWQhLSgAQ&q=digital+world+children&oq=digital+world+children&gs_l=img.3…16491.17780..17926…0.0..0.90.669.9……1….1..gws-wiz-img…….0i19j0i8i30i19j0i8i30.PirZ97vzzxk#imgrc=cCIdlfPQAC-fSM: