Gyermekeink az ovisbiznisz áldozatai lennének?

Ha egy kisgyermekes édesanya saját vállalkozásba szeretne kezdeni, esetleg más okból folyamodik gyermekmegőrzésre (családi, egészségügyi stb.) és magán jellegű szolgáltatásokat szeretne igénybe venni, szembeütközhet a realitással,

Abszurd megoldásnak tűnik a magánovik szabályozása? Pedig így van.

Esetünkben az óvodáskor nagyon szűk célcsoportot érint. Ha az ovis szülők gyerekeinek számát statisztikailag felmérjük, még ha évente 55 ezer az újszülöttek száma, nem jelentkezik ennyi óvodáskorú ilyen intézménybe,. Egyrés, mert eleve szabályozzák számukat az állami óvodákban, vagy inkább az állami óvodák kapacitását, másrészt főleg a legújabb értelmezések alapján, ez egyfajta szociális szolgáltatás, amelyet a beteggondozáshoz,öregotthonhoz és speciálisan szakosodott  intézetekhez (nappali sztacionár, rehabilitációs központ) hasonlóan nagyban az állam szabályoz.

Tavalyi év decemberében a parlament elfogadta az úgyn. szociális szolgáltatásokkal kapcsolatos törvényt, harmadik olvasatban. Az úgyn. bölcsitörvényt, ami jogerőssé  amelyet még a gazdasági lapok is ilyen jelzővel illettek: „Ez jön létre, ha a képviselőt „ ilyesmiket hagynak jóvá”. Nem feltétlenül vitatkozni és bírálni szeretné bárki is törvényhozóinkat a meghozott újdonság helyességéről, csak őszintén remélni, hogy a szavazó gombok nyomkodása nagyobb odafigyeléssel  történhetett a parlament szavazótábláin, mint a kiskorú hasonló nyomkodást végző játékos kis kétéves” áldozatok” , akik sorsáról döntöttek.

Mit is jelent az új márciusi törvény?

Többek közt korlátozásokat, hogy a „nem dolgozó anya” nem jogosult bölcsődére, sem óvodára, még csak magánintézményre sem, abban az esetben sem, ha ezt a saját pénzéből fizetI is. Ilyen szerencsére a végső olvasatba nem került, de patriarchális parlamentünk tagjai sokat firtatták, hogy ezzel mennyire megelőzhetnék, hogy míg a szegény gyereket „jaszliba“ rakják, az anya pedig kirándulgasson afrikai szafarin mulatozik.

A magánovik 3 éves korig lesznek elérhetőek, akadálymentes megoldással, ami az épület technikai paramétereit illeti, ez felettébb akadályozó rendelet. Ez a feltétel a leginkább kirekesztő hatású, mivel a legtöbb ilyen intézmény családi házban található.  Az állam nem tervezi ezeket az intézményeket anyagilag Különösképpen sem támogatni. A legtöbb esetben magánintézményekről van szó, melyek a gazdasági modellek optimális „bevétel – kiadás” elvén alapultak, s nem is az államtól vártak csodát. A legtöbbjük eleve a jogi formájukból kifolyólag nem igazán haszontermelő, s az elszántság és szolgáltatások hiánya késztitei a szülőket, hogy egy ilyen ovit nyissanak, amikor sajét gyermekük példáján tapasztalták ezt a hiányt.

Itt jöhetnek képbe a családi centrumok (rodinné centrá) valamint az erdei iskolák. Az hogy ezek a próbálkozások mennyire sikeresek, nemcsak a törvény, de maga a kereslet is befolyásolja. Egy ilyen fantasztikus kezdeményezésnek régiónkban is tanúi lehetünk, s a témát Simona Petrik parlametni képviselő is elemezte a FutuReg PT Somorján szervezett Gyermekek kisebbségben- Minority Kids konferenciáján.

Tartsuk hát nyitva szemünk, mit hoz a nyár, hisz hamarosan észrevesszük, mi szülők, de a nagyszülők is, hogy itt a beiratkozás.