skip to Main Content
info@minoritykids.sk

A gyermekek jogainak világnapja, november 20.

Ma reggel a Pátria Rádióban nyilatkoztam a Gyermekek jogainak világnapján,viszont a vonal sajnos megszakadt. Egyfajta szimbolika, ahogy minden jogvédelmi és érdekvédelmi kérdés egy bizonyos idő után megszakadhat…Szeretnénk tenni  de nem tudunk.A gyermek a leginkább kiszolgátatottabb, s a társadalomra, családjára utalt ezekben a kérdésekre. Nem egységes, nem rendszerszerű, nem visz eredményhez gyakran a gyermekjogi aktivizmus sem segít. Hol a probléma, mik azok a gyermekjogok, miért csak ezen a napon figyelünk fel rá, mi is az érdekvédelem, s ki hol és hogyan foglalkozik vele? Amire nem sikerült a riport során felelnem, megteszem most.

Az ENSZ alapokmánya a gyermekek jogait három főbb kategóriába csoportosítja 3P elven. Ez a védelem (Protection), ami a gyermekek biztonságának védelme, többek között a bántalmazás minden formája, az elhanyagolás és a kizsákmányolás elleni védelmet jelenti. Ide tartozik például a menekült gyermekek speciális védelme, a háborús konfliktusokban való részvétel, a szexuális kizsákmányolás valamint a gyermekmunka tilalma. Az ellátás, gondozás (Provision), mely a gyermekek alapvető létszükségleteinek biztosítása, amely az egészséges testi és lelki fejlődésükhöz szükséges, például megfelelő táplálék és egészségügyi ellátás biztosítása, vagy az alapvető oktatáshoz való jog. Részvétel (Participation) néven  pedig a gyermekek képességeik fejlődésével egyre inkább képesek dönteni és aktívan részt venni egy közösség életében. Az egyezmény biztosítani kívánja számukra az információhoz való, a gondolat-, vallás-, lelkiismeret-, valamint a véleménynyilvánítás szabadságát és az egyesüléshez való jogot..A Gyermekjogi Egyezmény rövid összefoglalása, miszerint a gyerekeknek joguk van:

  1. együtt lenni a családjukkal vagy a róluk gondoskodó emberekkel;
  2. elegendő élelemre és ivóvízre;
  3. megfelelő életminőségre;
  4. egészségügyi ellátásra;
  5. a hátrányos helyzetű gyerekeknek joga van speciális gondoskodásra és képzésre;
  6. a játékhoz való jog
  7. az ingyenes tanuláshoz való jog;
  8. biztonsághoz való jog;
  9. a gyermekeket tilos olcsó munkaerőként vagy katonákként használni,
  10. a gyerekek használhatják saját nyelvüket, gyakorolhatják hitüket, vallásukat és kultúrájukat;
  11. kifejezhetik véleményüket, találkozhatnak egymással, hogy ezt a véleményüket kifejezzék.

Mit kell tudni  az ENSZ Gyermekjogi Alapokmányáról?

Az egyezmény kötelességet ró azokra az államokra, akik aláírták. Amellett, hogy a tartalmát magukra nézve kötelezőnek fogadják el, az aláíró országoknak – így Szlovákiának is – az ENSZ Gyermekjogi Bizottsága előtt rendszeresen be kell számolnia az egyezményben foglaltak betartásáról. A Bizottság a kormányok mellett civil szervezeteket és gyerekeket is meghallgat. Ilyen beszámolók ITT olvashatók, ezeknek kidolgozásában szlovák nonprofit szervezetek is részt vesznek.

A Gyermekjogi egyezmény elsősorban az államra nézve fogalmaz meg rendelkezéseket, de mindannyian felelősséggel tartozunk azért, hogy támogassuk és védjük a gyermekek jogait- a család, a civil társadalom, a média, a pedagógusok, de a magánszféra egyaránt. Itt is magyarázható a portálunk feladata,hogy nemcsak a jog a fontos, mint olyan, de a legjobb érdek betartása annál inkább. Az egyezmény külön elismeri a szülők és gondviselők elsődleges szerepét, jogait és kötelességeit a gyermekek nevelésében és jogaik megismertetésében, védelmében.Egy kis história…E dokumentum nem csak világháború utáni menekült gyerekek ügyével foglalkozott, hanem hitvallást tett azokról a kötelességekről, amelyek „a gyermekkel szemben faji, nemzetiségi és hitbeli eltérésektől függetlenül nézve az összes nemzetek asszonyai és férfiai tekintetében fennállnak”.1959. november 20-án, többéves előkészítő munkát követően a Közgyűlés elfogadta a Gyermekek Jogairól Szóló Nyilatkozatot. Azóta e napot – november 20-át – az ENSZ a Gyermekek Jogainak Napjává nyilvánította. Az 1948-as Nyilatkozathoz hasonlóan az 1966-ban elfogadott ENSZ Egyességokmányok számos gyermekjogi kérdés szabályozását tartalmazták.

Egy szlovákiai magyar gyereknek mi fontos ezekből a jogokból?

Mivel esetükben sok esetben a kettős diszkrimináció fogalmáról beszélhetünk, ami egyrészt nyelvi, etnikai, nemzetiségi, másrészt a gyermekjogi alapon történik, amihez szükséges kiemelten fontosan kezelt, gyakorlati szervezetrendszerrel meghatározott, regionálisabban is pontosabb odafigyelés.

  1. a gyerekek használhatják saját nyelvüket, gyakorolhatják hitüket, vallásukat és kultúrájukat;
  2. kifejezhetik véleményüket, találkozhatnak egymással, hogy ezt a véleményüket kifejezzék. Anonym tanácsadó portálunk ingyenes szolgáltatását ITT használhatják ki a kisebbségben élő gyerekek, magyar, szlovák (roma gyerekek) vagy angol nyelven.

Így például a gyermek jogát arra, hogy a család, a társadalom és az állam megvédje, vagy a névhez és állampolgársághoz való jogot, a diszkrimináció tilalmát, vagy a gyermek védelmét a szülők válásakor specifikusan oldjuk egy magyarul beszélő gyermek esetében.

Miután az ENSZ Közgyűlése elfogadta a Gyermek Jogairól Szóló Egyezményt a Szlovák Köztársaság 1991-ben, emelte be jogrendszerébe, hirdette ki az egyezményt, s több más törvénybe beleiktatva alkalmazza, ilyen például a leggyakoribb legiszlatív megnyilvánulásban a családról szóló törvény 36/2005 Z. z. Zákon o rodine |

A gyermekjogvédelem Szlovákiában viszont még ennyi év távlatában sem mondhatjuk, hogy teljesen egységes. Hozzáteszem nem vagyok jogász, ezért is inkább mindig érdekvédelem szavat használok jogvédelem helyett. Online segítő portálunk  2016-ben alakult,párhuzamosan azzal, amikor Szlovákiában megalakult a Gyermekekért koalícíó. Előtte viszont már a Detský fond és más hasonló gyermekalap is működött, mely érdekvédelmi feladati közt véleményezheti, azaz segítheti a stratégia kidolgozásában az adott minisztérum munkáját. Ilyen akcióterv nálunk a Gyermekekért Nemzeti Akcióterv (Národný akčný plán pre deti na roky 2013-2017).

Akit sérelem érne, fordulhat állami, nonprofit vagy más helyi szervekhez, illetve portálunk segítségével is kereshet kiutat a problémájára online tanácsadás során,ahol útnak tudjuk bocsátani a sok hivatal útvesztäjôben, teljes körű jogi tanácsot és képviseletet viszont már az egyes esetek elvárnak. Reméljük, hogy minél kevesebb gyermeknek lesz erre szüksége, viszont közlünk néhány fontos elérhetőséget a gyermekbántamazások és lelki tanácsadás területén  államnyelven:

  • Linka detskej istoty – 0800 116 111. (Gyermek biztonság segélyvonala)
  • Detská linka dôvery – 0800 11 78 78 (Gyermek bizalom vonala)
  • Linka – Pomoc ohrozeným deťom – 02 62 24 78 77 (Veszélyeztetett gyerekek segélyvonala)
  • Pomoc ohrozeným ženám – 02 62 24 99 14 (Veszélyeztetett nők  segélyvonala)

A gyermekombudsman hivatala is fontos előrehaladás a megoldások terén, ennek felkeresését, a www.detskyombudsman.sk  online kérdésekkel tehetik meg írni már tudó gyermekek, akik mailt esetleg levelet küldenek a hivatalba.A weboldal szerint ez olyan hely, ahol lehetséges anyanyelven is tanácsot kapni.

Hol tart a folyamat most? A gyermekvédelem megelőzheti-e, teljes mértékben kiküszöbölheti-e a gyermekbántalmazásokat?

Szlovákiában minden ötödik gyermek bántalmazott. Magyarországon minden harmadik. Európai viszonyatban jól tejesítünk, de a megoldásrendszer hiányos, mivel célcsoportnak nem a gyermek, hanem annak szülőjét helyezi előnybe, gondoljunk csak a hivatalok hosszú intezkedési idejére.A gyermekbántalmazás valamilyen szinten párhuzamba hozható a szegénységi küszöbbel, rossz szociális helyzettel, ugyanakkor nem ad egyértelmű képletet rá. 58 országban a gyermekek 17 százaléka bántalmazott, viszont 23,4 százaléka érzni magát annak. Lehetséges, hogy ez a szám jóval magasabb, de nem mérhető. Ugyanúgy, ahogy a legtöbb esetben a bűnös vagy zaklató sem kapja meg a büntetést. Ha egy szervezettebb rendszer működne a gyermekvédelemben, akkor esetleg lenne rá lehetőség. Átfogóbb, hatékonyabb együttműködés kellene, ahol az oktatási intézmények, gyermekorvosok, szomszédok kiveszik a részüket, nem hárítják a felelősséget, és nem alibista módon tárják szét a kezüket. Beszélhetnénk még a kollektív felelősségtudatról, amiben van még mit fejlődnünk társadalmilag. Vannak kisérletek a hatóságok és minisztériumok részéről, hogy az egyes intézmények tagjait, akik a gyermekvédelmi szervek segítségeii lehetnek, azokat összegfogja: iskola, rendőrség, gyermekorvos, szociális munkás.

A gyermekkor egyszeri és megismételhetetlen. Minden, ami a gyerekkorban történik, a gyermek egész életére hatással lesz. Ezért kell valamennyi döntésnél figyelembe venni annak esetleges hatását a gyermekekre, fiatalokra és azok családjaikra. A gyermekek jóllétének minden körülmények között elsőbbséget kell élveznie, ezt mondja a legjobb érdek is (best interest). A fenntartható jövő alapja régiónkban a gyerekek egészsége, védelme és oktatása. A társadalom nagy felelősséggel van felruházva  a gyermekek testi és lelki egészségben történő felnevelésében.

Bott Lívia

Bott Lívia

A Minority Kids projekt menedzsere és megálmodója. Közgazdász, régiófejlesztést és európai tanulmányokat tanult a pozsonyi Comenius Egyetem Management Karán. A Gyermekek órájában (Hodina deťom) és a Gyermekekért koalíció szervezetekben került közel a gyermekeket érintő össztársadalmi kérdésekhez, mint project manager. Két gyermek boldog édesanyja, mindemellett a FutuReg Polgári Társulás elnöke és európai projekt tanácsadó. Hobbija az olvasás és szervezés. Ha tud, segít a jó ügy érdekében, mert szereti, ha a fejlődés irányába változnak körülötte a dolgok.

Back To Top