Sikeres konfliktuskezelés – resztoratív technikák az iskolában

„A konfliktus az élet és a fejlődés szerves része, tekinthetjük az »élet táncának«” – írja Rosenberg. De hogyan tanuljuk meg a sikeres konfliktuskezelést? Milyen technikákkal segíthetünk legeredményesebben a gyerekeknek az iskolában? Cikkünkben a resztoratív szemléletet mutatjuk be.

A resztoratív gyakorlatok és szemlélet meglepő módon az igazságszolgáltatás területéről szűrődött be az iskolák világába. A resztoratív, avagy helyreállító igazságszolgáltatási gyakorlat hisz a változásban. Lényege, hogy a bűncselekmény után az elkövető és az áldozat egy képzett facilitátor segítségével, felkészülést követően találkozik. Ezeknek a találkozásoknak a célja, hogy az elkövető lássa, átérezze tette súlyosságát, lehetősége legyen empatizálni az áldozattal, mely a jövőbeni bűncselekmények kockázatát csökkenti. Ezzel egy időben az áldozat lehetőséget kap a megbocsátásra, mely saját pszichológiai jóllétének elengedhetetlen feltétele. A neten böngészve megdöbbentő és megható videókra lelhetünk, melyek érzékeltetik egy ilyen találkozás katartikusságát mindkét résztvevő számára.

Hogyan lehet ezt a módszert iskolában alkalmazni?

Külföldön és hazánkban is elsősorban a sokproblémás diáksággal kapcsolatban merült fel az a szemléletváltási nyomás, hogy a rengeteg büntetés és fegyelmi tárgyalás nem vezet a normaszegés, a kihágások mértékének csökkenéséhez, ily módon nem hatékony. Szükség volt egy olyan módszerre, mely nem felülről rója ki a büntetést, hanem segíti a közösség, a kapcsolatok helyreállítását.

A resztoratív szemlélet a normaszegést, a szabálysértést is a résztvevők közti konfliktusként értelmezi.

A cél, hogy a konfliktus okozta károkat úgy állítsa helyre, hogy a károkozó is támogatást kap, melynek segítségével aktívan hozzájárul a folyamathoz, vállalni tudja a felelősséget tettéért, fel tud ajánlani a közösség számára valamilyen jóvátételt. A resztoratív konferencia a résztvevők körültekintő előkészítés után, meghatározott forgatókönyv szerint zajlik, erre kiképzett facilitátor vezetésével, ahol a jelenlévők érzései, szükségletei vannak az előtérben, az elkövető szembesülhet tettei másokra gyakorolt hatásával, lehetősége van a megbánásra, míg az áldozatnak és a közösségnek a megbocsátásra és a közösségbe való visszafogadásra.

Ma az iskoláknak feladata a kognitív készségek gyarapításán kívül a gyermekek szociális-emocionális fejlesztése is. Ez leginkább a modelláláson keresztül valósul meg, a felnőtt példát ad és mutat a szociális interakciókra, a jól működő közösségre direkt iránymutatással és saját személyével egyaránt. Vajon mit tanul meg a diák a büntetésből, és mit egy hasonló konferenciából? Egy-egy konfliktus megoldására ez a módszerrel olyan mintát adhat, mely az érzelmek megosztása miatt intenzív élmény. Az empátiás készség mellett fejleszti a mentalizációt és a szociális készségeket is.

Konfliktusok megelőzése

A resztoratív szemlélet azonban több a konfliktusok kezelésének módszerénél. Prevenciós, a konfliktusokat megelőző eszközkészletet is ad a proaktív körök formájában. Ez a technika fejleszti a kapcsolatokat, a szociális-, emocionális- és problémamegoldó készségeket, mely hosszú távon a konfliktusok számának csökkenéséhez vezet. A módszer alapja a körben ülés, mely bár igen egyszerűnek tűnik, mégis sokszor nehezen megvalósítható a szűkös tantermekben egy rövid tanóra alatt. A kör szimbolikája viszont fontos alapot ad a beszélgetésnek: mindenki egyenlő, mindenki biztonságban van, mindenki látható (nem lehet elbújni, de kitűnni sem). A körben gyakorlatilag bármit meg lehet beszélni, jellemzően vezetett kérdések mentén. Ajánlatos ugyanakkor néhány szabályt lefektetni egymás tiszteletének érdekében:

• Egy puha labda vagy játék a „talking piece”, azaz beszélőtárgy: csak az beszélhet, aki éppen birtokolja a tárgyat.
• Mindenki a saját tapasztalatáról, saját magáról beszél.
• A másikat, a másik véleményét nem bíráljuk, nem véleményezzük.

És hogy mire is lehet használni a proaktív köröket? Érdemes például a tanítás kezdetén felmérni az osztály légkörét, megelőzve ezzel sok fejtörést és nehézséget a nap folyamán: ha a diák már a nap vagy foglalkozás elején „le tudta tenni” például, hogy este rosszat álmodott, hogy elveszett a kutyája és ez nyomasztja, vagy hogy valami nagy bánata van, sokkal egyszerűbb lesz a figyelmét a tananyagra terelni.

Ilyenek például a különböző azonosulásokat hívó kérdések: Milyen szín/bútor/állat/szakma stb. volnál szívesen, ha választhatnál? Ilyen kérdés lehet azonban az is, hogy mi volt jó/rossz/meglepő az aznap reggelben? Mire van szüksége a diáknak egy sikeres naphoz? Fontos, hogy a facilitáló személy ugyanúgy válaszol a kérdésekre, mint a megkérdezett gyerekek. Nagy segítség a körmódszer a közösség szabályainak megállapításához is, hiszen

sokkal könnyebben betartható az a keretrendszer, amelyet a közösség maga hoz meg.

De lehet használni a körmódszert például a közösség céljainak megvitatásához is.

A konfliktuskezelés tanítására két út létezik: az implicit út különböző szimbolikus és indirekt formákban tanít, ilyenek a mesék, történetek, a tanulságok leszűrése, melyek hatékonyan fejlesztik a gyerekek empátiás, beleérző készségét. A másik, az explicit út a konfliktuskezelés direkt, közvetlen megtapasztalása, mely jelenthet saját problémából való tanulást vagy szerepjátékot is. Értelemszerűen ha saját magunk tapasztaljuk meg a konfliktust, annak érzelmi töltete sokkal intenzívebb, így a tanulási folyamat után egy hasonló helyzetben is sokkal könnyebben előhívható tudást kaphatunk, ilyen a resztoratív technika is.

Összességében elmondható, hogy a módszer erősíti az egymás iránti bizalmat, egymás megismerését és megértését. Segít abban, hogy a gyerekek megtanulják kifejezni saját gondolataikat és érzéseiket, ugyanakkor egymást is meg tudják hallgatni. Mivel a kört vezető facilitátor (például a pedagógus) is része a körnek, saját válaszaival, kérdezési technikájával és reakcióival mintát ad a gyerekeknek, ugyanakkor sokkal közvetlenebb kapcsolatot tud kialakítani a közösséggel, mely a problémák megjelenésének fontos megelőzője lehet.

https://web.facebook.com/v14.0/plugins/like.php?action=like&app_id=&channel=https%3A%2F%2Fstaticxx.facebook.com%2Fx%2Fconnect%2Fxd_arbiter%2F%3Fversion%3D46%23cb%3Df1b6d172a4d661e%26domain%3Dmindsetpszichologia.hu%26is_canvas%3Dfalse%26origin%3Dhttps%253A%252F%252Fmindsetpszichologia.hu%252Ff2acda3305d82ce%26relation%3Dparent.parent&container_width=780&href=https%3A%2F%2Fmindsetpszichologia.hu%2Fsikeres-konfliktuskezeles-resztorativ-technikak-az-iskolaban&layout=standard&locale=hu_HU&sdk=joey&share=true&size=small&width=

Forrás: https://mindsetpszichologia.hu/sikeres-konfliktuskezeles-resztorativ-technikak-az-iskolaban