skip to Main Content
Gyökerek és Szárnyak XI.  Mi Leszel, Ha Nagy Leszel?

Gyökerek és szárnyak XI. Mi leszel, ha nagy leszel?

Sorozat: Gyökerek és szárnyak

Mi leszel, ha nagy leszel? Egy kérdés, mellyel szinte minden ember szembe találja magát gyermekkorában. Ez alól én sem voltam kivétel: a családtagok, rokonok és ismerősök gyakran érdeklődtek az iránt, hogy a kis Petike vajon mi szeretne lenni, ha felnő. Emlékszem, sokáig mozdonyvezető vagy pedig kalauz akartam lenni, rajongtam a vasútért. Később, az alapiskola felső tagozatán a pedagógia felé kacsingattam, majd a gimiben a pszichológia világa bűvölt el. Ha 15-20 évvel ezelőtt valaki azt mondta volna nekem, hogy andragógus és emberi erőforrás tanácsadó leszek, csak pislogtam volna. Nem is csoda, hisz akkor szinte még nem is léteztek ezek a szakmák, legalább is nem ilyen néven és formában.


A saját tapasztalatom is azt mutatja, hogy az elmúlt években, évtizedekben rengeteg változáson ment keresztül a világ. Manapság már szinte semmi sem a régi, köszönhetően a negyedik ipari forradalomnak és az alapját képező digitalizációnak. Az egyre gyorsuló technológiai fejlődés hatására új szakmák és foglalkozások születnek, a meglévők többé- kevésbé átalakulnak vagy teljesen eltűnnek. Mindennek következményeként a Mi leszel, ha nagy leszel? kérdés sem a régi már, a klasszikus értelemben vett pályaválasztás is elavulttá vált. Az utóbbi helyét az életút-támogató pályaorientáció veszi át, amely elősegíti a fentebb leírt változásokhoz való alkalmazkodást.

A szakemberek szerint a felnövekvő nemzedékeket olyan kulcsképességekkel kellene felvérteznünk, amelyek segítik őket a változásokhoz való sikeres alkalmazkodásban, a magán- és szakmai életük eredményes menedzselésében. A Világgazdasági Fórum (World Economic Forum, WEF) által 2015-ban kiadott jelentés szerint a 21. század emberének az alábbi kulcskompetenciákkal kellene rendelkeznie: a 16 készség három csoportra osztható:

alapkészségek, kompetenciák, személyiségtulajdonságok.

Az alapkészségek, ahogy azt a gyűjtőnevük is mutatja, olyan kompetenciák, amelyek megalapozzák az összes többi képesség elsajátítását. A kompetenciák segítségével különböző komplex kihívásokat közelíthetünk meg, az egye személyiségtulajdonságok pedig lehetővé teszik a folyamatosan változó környezethez való sikeres adaptációt. Az utolsó két csoportba tartozó készségek egyébként a közösségi és érzelmi tanulás (social and emotional learning, SEL) részét képezik. A SEL célja, hogy az iskolákban folyó oktatói és nevelői munka felkészítse a diákokat a mindennapi élet kihívásaira, megtanítsa őket, hogyan boldoguljanak társas kapcsolataikban, és az ezekből fakadó problémákat milyen stratégiákkal oldják meg hatékonyan.

A fentebb felsorolt 16 kulcskompetencia sikeresen fejleszthető az alsó-, a közép-, sőt a felsőfokú oktatásban és a felnőttképzésben is. A szülői nevelésnek, az iskolai környezetnek, a tanárok pedagógiai tevékenységének kiemelten fontos szerep jut ebben a folyamatban. Szülőként nagyon sok mindent tehetünk annak érdekében, hogy gyermekeink önálló, érzelmileg érett, eredményes felnőttekké cseperedjenek. A fentebb ismertetett kulcsképességek elsajátítását nagyban segítik azok a módszerek, amelyeket az elmúlt hónapokban ismertettem a cikksorozatomban. Csemetéink személyiségének ilyennemű fejlesztése hozzájárul ahhoz, hogy a pályaválasztásuk során, valamint a későbbi szakmai életükben a lehető legjobb döntéseket hozzák meg. Véleményem szerint már óvodáskorban el lehet kezdeni a beszélgetést gyermekeinkkel az egyes foglalkozásokról, a munka fontosságáról. Természetesen csemeténk fejlettségi szintjéhez mérten, játékos formába. Pályaválasztás szempontjából az alapiskola felső tagozata válik kiemelten fontos korszakká. Ez az az időszak, amikor nagy hangsúlyt kell fektetni az önismeretre, a pályaismeretre és a munkaerő-piaci ismeretekre, vagyis, az alábbi kérdések megválaszolására:

Ki vagyok én? Milyen pozitív és negatív tulajdonságokkal rendelkezem? Mi érdekel engem? Miben vagyok tehetséges? Melyek az erős és a gyenge oldalaim? Mely területeken szeretném magamat fejleszteni? Mi az a munkapiac, hogyan működik? Milyen előnyei/hátrányai vannak
a teljes és a részmunkaidőnek, a munkaviszonynak és az önfoglalkoztatásnak? Milyen szakmák léteznek? Melyek lesznek a keresett szakmák Szlovákiában, Csallóközben? Milyen szakmákat érdemes tanulni és hol? Milyen változások várhatók Szlovákia munkaerőpiacán, milyen kihívásokkal kell szembenézniük a szlovákiai magyar diákoknak, munkavállalóknak?

Hogy a fenti kérdésekre gyermekeink minél relevánsabb válaszokat kaphassanak, érdemes felkeresni a következő szakembereket és konzultálni velük: nevelési tanácsadó, pályaválasztási tanácsadó, iskolapszichológus, helyi munkaügyi hivatal tanácsadói, valamint ellátogatni az alábbi internetes oldalakra: www.istp.sk , www.palyaorientacio.munka.hu .

Péter Molnár

Andragógus, emberi erőforrás tanácsadó. Egyetemi tanulmányait Győrben és Révkomáromban végezte, szakterülete a pályaválasztási- és munkavállalási tanácsadás, valamint a személyiségfejlesztés. Jelenleg a Dunaszerdahelyi Munka-, Szociális és Családügyi Hivatalban dolgozik szaktanácsadóként. Hivatásának tekinti az emberek segítését, életére és munkásságára nagy hatással van a pozitív pszichológia eszmerendszere.

Back To Top