HarciAnya a blogon

Mészáros Edina egy igaz HarciAnya és egy nagyon őszinte blogger. Szakmáját tekintve nyelvtanárnő, 2 éve egy beteg anyákat támogató csoportot alapítását kezdeményte, innát a HarciAnya  kifejezés. A gimnázium befejezését követően egy évet Münchenben élt és dolgozott, amely idő alatt a Goethe Institutban tökéletesítette német nyelvtudását. Hazatérését követően a pozsonyi Comenius Egyetem Pedagógiai karán tanult szlovák nyelv és irodalom valamint német nyelv és irodalom szakon. Már az egyetem alatt egy multinacionális cégnél alkalmazták, tanulmányai elvégzése után egy magyarországi projekt menedzsereként dolgozott. Jelenleg négy éves kisfia mellett dolgozik. Fia születése után egy gyógyíthatatlan betegséggel diagnosztizálták, amellyel aktívan harcol. Azóta a paleolit étkezés, a rendszeres sport és az egészséges életmód elhivatottja.

1.Hogy kezdtél el a Minority Kidsnek írni és dolgozni a projektben?

A Minority Kidsről négy évvel ezelőtt hallottam először, és megfogott a tény, hogy hétköznapi anyukák írnak különböző témákról. Abban az időben tudtam meg, hogy a szülés után kialakult nálam a szklerózis multiplex nevű betegség, így nekem nagyon sokat segített, hogy ezt az ún. traumát kiírhattam magamból.

2. Milyennek látod a családok, anyák és gyermekek helyzetét?

A mai világban az ember mindenfélét lát. Egy a biztos, hogy teljesen más a világ, más családmodell alakult ki, mint például az én gyerekkoromban. Nem tudom, hogy ez jó vagy rossz, talán nem is lehet szélsőségesen felcimkézni pozitív vagy negatív jelzővel. Az anyának és a gyerekeknek is több joga lett. Szabadabb, liberálisabb, de ugyanakkor nagyon sok mindenben tudatosabb életet élő családokat látok magam körül.

3. Milyen tapasztalatod van magyar, vagy más kisebbségben élő szülőkkel, anyukákkal illetve gyerekekkel? Hogy élnek felétek, mi foglalkoztatja őket?

A csallóközi anyukák az anyaságot érintő témakban (is) hihetetlenül kreatívak. Babát hordoznak, próbálnak egészségesen sütni-főzni, környezetvédelemmel foglalkoznak, ruhavásárt és találkozókat szerveznek, egyszóval sosem tétlenkednek. Mindig tovább akarnak fejlődni, és szerintem nagyon jó csoportosulások jöttek létre nem csak online, hanem a valós térben is.

4. Mi hajt előre a napi teendőknél? Van életmottód?

Vannak napok, amelyekről már az oviba menet tudom, hogy a fő motiváció „csak“ annyi lesz, hogy viszonylag ússzuk meg mindannyian épségben. Komolyra forditva a szót, azt mondanám, hogy szeretnék minden nap egy bizonyos balanszot, harmóniát tartani a család, munka és a napi pluszteendők között.

Az életmottóm arra vezethető vissza, hogy minden rajtunk múlik, csak akarnunk kell, tennünk kell érte, harcolnunk kell a végsőkig, és amióta
anya vagyok, ezt fokozottan így gondolom.

„Alattad a föld, fölötted az ég, benned a létra…“
(Weöres Sándor)

5. Hogy néz ki egy átlagos napod?

Egy „átlagos“ napom, ami szerintem végül szinte sosem átlagos, 5.30-as keléssel kezdődik. Szeretek rákészülni a napra, és kiélvezni a nap első és utolsó „csendes“ kávéját. Aztán a szokásos ovi, munka egészen délután négy óráig. Az azt követő események mindig nagyon sűrűre sikerednek, mivel heti többször többféle sportot űzök. Előtte mindig van bevásárolni való, és persze, hogy ne unatkozzon az ember, a tejérzékeny fiamnak a másnapi
oviba sokszor külön főzőcskézésre van szükség. Jó időben, ha csak fél órácskát is, de sokat sétálunk kettecskén a gyerkőccel a faluban, ahol élünk, megbeszéljük a napi eseményeket, kinek milyen napja volt. Aztán, ha én épp crossfiten vagy úszáson vagyok, akkor apa vagy mama, ha otthon vagyok, akkor én fürdetem a gyerkőcöt. Este kihagyhatatlan a közös könyvnézés, olvasás és mese. Miután a gyerkőc elalszik, nekem mindig van mit csinálnom, sajnos elég későn jutok ágyba szinte minden nap a hét folyamán.

6. Úgy gondolod, hogy a nők, az anyák képesek alakítani esetleg megváltoztatni a világot maguk körül?

Minden kétséget kizáróan igen. Erre a legjobb példák a már említett „anyukás“ projektek, megmozdulások a térségünkben. A Mert nőnek lenni jó vagy a Minority Kids csoportosulás is csak alátámasztják ezt, de nagyon sok egyéni történetet tudnék mondani, akik jó példával szolgálhatnak arra, hogy itt nem is az a kérdés, hogy mi anyukák tudunk-e alakítani a világunkon. A kérdés mindössze annyi, hogy akarunk-e tenni valamit azért, hogy jobb legyen ez a világ a gyerekeink számára.

7. Azok számára, akik nem olvastak még, mi az, ami mostanában a leginkább foglalkoztat?

A betegségemből kifolyólag a mozgás és az egészséges életmód fontos az életemben. Mivel a heti többszöri mozgás hatására nagyon sokat javult az állapotom, így most a sport az, ami igazán motivál és foglalkoztat. Több szklerózis multiplexel élő anyukával vagyok kapcsolatban, akikkel folyamatosan megosszuk egymással a tapasztalatainkat. Jó érzés, hogy a legtöbbször pozitív visszajelzéseket kapok.

8. Az olvasók figyelmébe ajánlom írásaid a minoritykids.sk oldalon. Mik az igazán szívmelengető témáid a saját témáid írásánál?

Az első cikkem. Azt a mai napig gombóccal a torkomban olvasom, mert emlékszem, hogy mennyire nehéz volt szavakba önteni azt, ahogy éreztem a betegségem kialakulásakor. Azóta nagyon sok minden változott bennem, érettebben, határozottabban kezelem a dolgokat.

9. Mit tanultál meg gyermeked kapcsán? Mit tervezel a jövőben a aktivitásaid kapcsán?

Egyfolytában tanulok tőle. Ő a motivációm a mindennapokban, ő érte küzdök, hogy még sokáig fitt lehessek. A fiamnak köszönhetem a felismerést, hogy van erőm felállni a legmélyebb gödörből is, és persze megmutatta, hogy milyen anyának lenni. Tíz éve még nem gondoltam volna, hogy ennyire nehéz szavakba önteni az anyai szeretetet. Ma már
tudom, hogy az anyaság a nők szuperereje.

10. Mit szeretnél portálunk olvasóinak üzenni? Mivel online tanácsadói oldal vagyunk, szívesen fogadunk tanácsot bármilyen témával kapcsolatban, amivel foglalkozol, ami a gyermeknevelést segítheti.

Talán azoknak az anyukáknak üzennék, akik bármilyen egészségügyi vagy lelki gonddal, betegséggel küzdenek, hogy érdemes harcolni, érdemes minden apró lépcsőfokot megtenni azon a bizonyos létrán.

Megjegyzés: Az interjú augusztusban készült. Az alatt az eltelt idő alatt Edina életében történtek változások magánéletét illetően.