Nők helye a szlovák társadalomban a törvény szerint

A nők társadalmi helyzetét vizsgálva Szlovákiában, elkerülhetetlen a jogi szabályozás feltérképezése és tisztánlátása. Szlovákia, demokratikus berendezkedésű, európai államként nem tartozik a hírhedt „nő-ellenes társadalmak” országai közé. Az ország ratifikálta a főbb emberjogi egyetemes és regionális egyezményeket, tagja nemzetközi szervezeteknek valamint az Európai Uniónak. A nemek esélyegyenlőségének vizsgálata szempontjából mind a hazai törvények, mind a nemzetközi kötelezettségvállalások vizsgálata rendkívüli fontossággal bír.

A Szlovák Alkotmány alapján a Szlovák Köztársaság által ratifikált és kihirdetett emberi jogokról és alapvető szabadságokról szóló nemzetközi szerződések, amennyiben szélesebb körű jogokat biztosítanak, prioritást élveznek a belső jogi szabályozással szemben.[1]

Az általánosabb, illetve szélesebb perspektívától a szűkebb felé közelítve, először Szlovákiának az Egyesült Nemzetek Szervezetében vállalt kötelezettségeiről szólnék. Az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) működésének kezdetétől nagy hangsúlyt fektet a nők emberi jogainak védelméért és a nemi különbözőségeken alapuló diszkrimináció elleni küzdelemért. Nemzetközi szerződések (mint a nők politikai jogairól 1952-ben, a férjezett nők állampolgárságáról 1957-ben, a házassághoz való hozzájárulásról 1962-ben valamint a nők elleni erőszak megszüntetéséről 1993-ban), bizottságok, a témában tartott konferenciák jelzik az ENSZ elhivatottságát a téma iránt. Valamennyi nemzetközi jogi eszköz közül azonban az 1979-ben megszületett Nemzetközi Egyezmény a Nők Elleni Diszkrimináció Valamennyi Formájának Megszüntetéséről (CEDAW)[2] a legfontosabb[3]. Az egyezmény szerint a nők hátrányos megkülönböztetésének számít minden olyan a nemi hovatartozáson alapuló megkülönböztetés, kizárás vagy megszorítás, melynek hatása vagy célja a nők emberi jogainak és alapvető szabadságainak gyakorlásának illetve élvezetének elismerésének korlátozása vagy megszüntetése. Az egyezmény a diszkrimináció általános tilalmának előírásán túl különös szabályokat is tartalmaz, mely az államokat tevőlegesen kötelezi a nők hátrányos megkülönböztetésének megszüntetésére a politikai és közéletben; a gazdasági, társadalmi és kulturális életben; valamint a nemek közötti egyenlőség biztosítására a törvény előtt, ideértve a házassági és családjogot is. Az egyezmény részes államai ugyancsak kötelesek a társadalmi és kulturális sztereotípiákon alapuló beidegződött férfi – női szerepek szempontjából szükséges változásokért kiállani, valamint a gyermeknevelésért való férfi – női közös felelősség fennálltát biztosítani. Az egyezmény lehetőséget nyújt és bíztatja is a részes tagállamokat ideiglenesen olyan különleges szabályozások elfogadására, melyek célja a nők és férfiak közötti egyenlőség de facto megvalósulásának lehetővé tétele.[4] Az egyezmény részes tagállamainak beszámolási kötelezettsége van a Bizottság felé (Bizottság a Nők Hátrányos Megkülönböztetésének Megszüntetésére), valamint az Egyezményt kiegészítő választható protokoll lehetővé teszi a hazai jogorvoslati lehetőségek kimerítése után az egyéni panaszok benyújtását is.[5]

Világviszonylatban óriási hatással volt a nők jogaiért való küzdelemben a Negyedik Világkonferenciának, melyet 1995-ben Pekingben tartottak. Megerősítették, hogy a nők jogai az egyetemes emberi jogok közé tartoznak, valamint a szervezet elkötelezettségét fejezték ki a nők helyzetének javítása és megerősítése (women’s empowerment) iránt. Gyakorlatilag ez a konferencia erősítette meg a CEDAW nemzetközi egyezmény felügyeleti eljárásának javítására irányuló követelést, illetve a panaszeljárási mechanizmus létrejöttének igényét. Ezek az igények a kiegészítő választható protokoll létrejöttével valós jogi érvényt nyertek.[6] Szlovákia mind az egyezménynek (1993-tól), mind a választható protokollnak (2000-től) részes tagállama.

A nemek közötti egyenlőség és a nők helyzetének megerősítése – célkitűzésként megjelenik a Milleniumi Fejlesztési Célok között is[7]. A 8 Milleniumi Fejlesztési Cél elfogadása óriási lépésnek tekinthető világviszonylatban. 2000-ben az ENSZ Milleniumi Csúcsán, a világ vezetőinek egy közösen kidolgozott ütemterv alapján sikerült konkrét célkitűzésekben megegyezniük, melyek elsődleges célja az extrém szegénység 2015-re való megszüntetése.

Szlovákia 2004. május 1.-jétől tagja az Európai Uniónak, mint gazdasági és politikai közösségnek. Az Európai Unió létrejöttétől (és előzményként már az Európai Gazdasági Közösség illetve az Európai Közösség létrejöttétől) rendkívül nagy hangsúlyt fektet a diszkrimináció elleni küzdelemre. Több diszkrimináció-ellenes rendelet részét képezi az acquis communautaire-nek is, az úgynevezett közösségi vívmányoknak, amelyek azon közös jogok és kötelezettségek összességét jelentik, melyek összekötik a tagállamokat. Már az Európai Közösséget létrehozó Római Szerződés 119. cikkelye rendelkezett a férfiak és nők egyenlő bérezésének elvéről. Igaz ugyan, hogy ennek hátterében francia nyomás állt, ugyanis Franciaország önös gazdasági érdekektől vezéreltetve, nehogy belső szabályozása miatt hátrányos gazdasági helyzetbe kerüljön, ragaszkodott a tétel szerződésbe foglalásáról.[8] A nemek egyenjogúságának elve európai szinten 1976-tól, a Férfiak és Nők Egyenlő Bánásmódjáról szóló rendelettel került főáramlatba. A legújabb diszkrimináció-ellenes uniós vívmányok pedig az 1997-es Amszterdami Szerződés 13. cikkelyén alapulnak. Ez a cikkely hatalmazta föl az Európai Uniót, hogy jogalkotással a faji, etnikai, vallási vagy meggyőződési, fogyatékosságon, életkoron vagy szexuális beállítottságon alapuló diszkrimináció ellen harcoljon. Az Európai Unió végrehajtó szerve, a Bizottság hamarosan két diszkrimináció-ellenes irányelv (2000/78/EK keret-irányelv az egyenlő elbánás elvéről munkahelyen és foglalkoztatásban; illetve 2000/43/EK irányelv a faji vagy etnikai eredettől független egyenlő bánásmód elvéről) tervezetével állt elő, melyeket – közvetve az ausztriai szélsőjobboldal kormánykoalícióba kerülése miatti félelem következtében -, hamarosan el is fogadtak a Tanácsban.[9] A rendeletek minimum követelményeket fogalmaznak meg, melyek alkalmazása nem jelenthet visszalépést a már fennálló szabályozáshoz képest; ugyanakkor feljogosítják a tagállamokat, hogy a minimum követelmények betartásán túl kedvezőbb szabályozást vezessenek be saját hatáskörükben.[10] A két irányelvet szervesen kiegészíti a közösségi Akció-program, mely alapvetően a köztudat diszkrimináció-szenzitivitását kívánja erősíteni valamint intézményi háttér megerősítésével, információ-áramlás valamint jó példák, bevett gyakorlatok bemutatásával és az irányelveket alátámasztó értékek hangsúlyozásával,  figyelem felhívó kampányokkal kívánja a diszkrimináció-ellenes küzdelmet támogatni.[11]

[1] A Szlovák Köztársaság Alkotmánya, 11. Cikkely http://www.slovensko.com/docs/const

[2] Convention on the Elimination of All Forms of Discrimination Against Women (CEDAW), GA Res. 34/180 of 18 December 1979

[3] Manfred Nowak: Introduction to the International Human Rights Regime, Martinus Nijhoff Publishers Leiden/Boston 2003, p. 86.

[4] Ibid, p. 86.

[5] Individual communication procedure under the 1st Optional Protocol to CEDAW, GA Res. 54/4 of 6 October 1999

[6] Manfred Nowak: Introduction to the International Human Rights Regime, Martinus Nijhoff Publishers Leiden/Boston 2003, p. 150. – 151.

[7] Millenium Development Goals 3, http://www.un.org/milleniumgoals/

A Milleniumi Fejlesztési Célok: Az extrém szegénység és éhezés felszámolása; Egyetemes alapoktatás elérése; A nemi egyenlőség megvalósítása és a nők helyzetének megerősítése; Gyermekhalandóság csökkentése; Javítani a gyermeket szülő nők halandóságán; Legyőzni az HIV/AIDS-t, a maláriát és más betegségeket; Biztosítani a környezet fenntarthatóságát és Globális Partnerséget kialakítani a fejlődés érdekében.

[8] James A. Goldston: The European Union Race Directive; www.justiceinitiative.org/activities/ec/ec_russia/moscow_workshop/goldston_workshop/

[9] Mark Bell: Anti-discrimination Law and the European Union, Oxford University Press, Oxford 2002; p. 2.

[10] Christopher McCrudden: The New Concept of Equality at the conference: „Fighting Against Discrimination: The Race and Framework Employment Directives”; Trier 2003, p. 6.

[11] Council Decision 2000/750/EC of 27 November 2000 establishing a Community Action Programme to combat discrimination (2001 – 2006); OJ L 303

FORRAS: MIKOCZY, I, DOMONKOS, L (2005) : Status and Role of Women, KFT, KOmarom