Gyökerek és szárnyak XII. Visszatekintés

Már 2020 van, új év és új évtized kezdődött. Éppen a Gyökerek és szárnyak című cikksorozatom utolsó, befejező részének a sorait gépelem, s csak úgy peregnek a különböző gondolatok és emlékképek a fejemben.

Ha emlékeim nem csalnak, akkor kb. 2016-2017 tájékán találkoztam először a Minority Kids projekttel. Talán mondanom sem kell, azonnal elnyerte a tetszésemet az MK filozófiája, küldetése. Először csak passzív szemlélőként, olvasóként figyeltem a Csapat munkásságát, majd 2018-ban én is csatlakoztam a projekthez. Még ebben az évben született meg bennem a Gyökerek és szárnyak című cikksorozat ötlete. Célom volt, hogy minél több emberrel sikerüljön megismertetnem azon tudásanyagot, amely segítséget és útmutatást nyújthat nekünk az elég jó szülővé válás útján. Hiszem, ha gyermekeinknek sikerül olyan gyökereket (meghitt családi kapcsolatok, kultúra, értékek, szeretet, bizalom) biztosítanunk, amelyek még a legnehezebb időkben is szilárd támaszt nyújtanak nekik; ha az érdeklődési körüket, a képességeiket és a szükségleteiket figyelembe véve (szárnyak) segítünk nekik kibontakozni, érzelmileg érett, eredményes felnőttekké cseperednek.

Mintha csak a múlt hónapban lett volna az, amikor elküldtem Bott Lívínek a cikksorozat tervezetét…most pedig már az utolsó rész készül. Igaz, a tervek szerint ennek a befejező írásnak még tavaly decemberben meg kellett volna jelennie. De ahogy mondják: Ember tervez, Isten végez. Különböző technikai és személyes okok közbe szóltak, mi pedig gyakorolva a 21. század kulcskompetenciáit, oldottuk a felmerülő kihívásokat. 

Most pedig egy kis időutazásra, vagy ha úgy tetszik, ismétlésre hívom a kedves Olvasót: Idézzük fel együtt az elmúlt bő egy év írásainak főbb mondanivalóit!

• A sorozat elején megismerkedtünk a Z és az alfa generációval, vagyis az 1995 és 2010 között, valamint a 2010 után született korosztály közös jellemzőit vettük górcső alá. Kik ők, milyenek ők? Mi érdekli őket? Hogyan neveljük, tanítsuk őket? Milyen a munkához való viszonyuk? Ilyen, s ehhez hasonló kérdésekre kerestük aválaszokat.
• Az elmúlt évek kutatásaiból kiderült, hogy az emberi érintés teremtő és életben tartó szükségletünk, egy érintés, egy ölelés, egy gyengéd simogatás csodákra képes, gyógyító erővel bír. 2019 márciusában az érintés csodálatos erejéről elmélkedtünk.
• Barbara Fredricksonnak, a pozitív pszichológia mozgalom egyik leg(el)ismertebb kutatójának ezidáig két műve jelent meg magyar nyelven (A pozitív érzelmek hatalma és Love 2.0 Határtalan szeretet). Mindkét könyvet külön-külön cikkben mutattam be. Fredrickson tudományosan bizonyítja, hogy a pozitivitás csodás dolog: megfiatalít, megszépít, egészségesebbé, kreatívabbá és boldogabbá tesz,fejleszti a jellemünket. A pozitív érzelmek közül a szeretetet tartja legfontosabbnak, olyannyira, hogy egy külön könyvet szentelt neki.

• Júniusban az optimizmusé volt a főszerep. Martin Seligman, a pozitív lélektan egyik alapító tagja szerint az optimizmus tanulható és tanítható. Még a nehéz helyzetekben is van ráhatásunk a történésekre. Bár nagyon sok mindent nem tudunk megváltoztatni vagy visszafordítani, de azt mi döntjük el, hogy hogyan állunk hozzá az egyes dolgokhoz, történésekhez, és hogyan fogunk cselekedni a
  továbbiakban.
• Voltak hónapok, amikor a hetes szám dominált az írásaimban. Augusztusban például a Stephen R. Covey és fia, Sean Covey által leírt hét szokással ismerkedhettünk meg (1. Légy proaktív! 2. Tudd előre, hova akarsz eljutni! 3. Először a fontosat! 4. Gondolkodj nyer-nyerben! 5. Először érts, aztán értesd meg magad! 6. Teremts szinergiát! 7. Élezd meg a fűrészt!). A hét szokás segítségével olyan viselkedésmintákat sajátíthatunk el, amelyek révén teljesebb és minőségesebb életet élhetünk.
  
• Novemberben Shawn Achor munkásságát mutattam be, aki kidolgozta a pozitív pszichológia hét alapelvét (1. A boldogság mint versenyelőny, 2. Az alátámasztás és az emelő, 3. A tetriszhatás, 4. Felfelé esés, 5. A Zorro-kör, 6. A 20 másodperces szabály, 7. Társas befektetés). A hét alapelv segítségével felülírhatjuk rossz beidegződéseinket, hatékonyabban végezhetjük a munkánkat, megtanulhatunk jobban élni a lehetőségeinkkel.
• Tavaly decemberben két írásom is megjelent az MK oldalán. Az egyik a
  pszichofitnessről szólt, vagyis azokról a lelki izomzatot erősítő gyakorlatokról, amelyek segítségével edzésben tarthatjuk a belső világunkat, ellenállóbbá válhatunk a káros stresszel szemben. A decemberi másik cikkemben a Kids’Skills nevű, 15 lépésből álló fiin módszert mutattam be. Egy olyan kreatív, játékos technikáról van szó, melynek segítségével a gyerekek készségeket sajátítanak el, érzelmi helyzeteket és magatartási problémákat (félelmek, viselkedési zavarok, koncentrációs problémák, rossz beidegződések, hisztirohamok, evéssel, alvással és szobatisztasággal kapcsolatos problémák) oldanak meg.
• Cikksorozatom utolsó előtti, 11. részében arról elmélkedtem, hogy manapság már szinte semmi sem a régi. A társadalomban és a gazdasági életben végbemenő változások üteme egyre gyorsabbá válik, köszönhetően a negyedik ipari forradalomnak és az alapját képező digitalizációnak. Mindennek következményeként a klasszikus értelemben vett pályaválasztás is elavulttá vált, helyét egyre inkább az életút-támogató pályaorientáció veszi át, amely elősegíti a változásokhoz való sikeres alkalmazkodást.
  

Kedves Olvasó! Szeretném megköszönni, hogy velem tartottál az elmúlt bő egy évben. Igaz, a Gyökerek és szárnyak sorozat ezennel véget ér, én viszont még mindig nem fogytam ki a mondanivalóból. A következő hónapokban ismét új, izgalmas témákat hozok Nektek.

Tartsatok továbbra is velem!